A kormányfő felidézte, hogy a Türk Tanács három évvel ezelőtt fogadta soraiba Magyarországot megfigyelőként, és azóta a magyar diplomácia nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy erősítse kapcsolatait a szervezet tagországaival.
Fontos célkitűzése volt Magyarországnak, hogy a stratégiai együttműködés szintjére emelje a kapcsolatokat a Türk Tanács valamennyi országával, és hogy mindegyik területén képviseleteket hozzon létre. Ezt a folyamatot sikerült lezárni kedden azzal, hogy Üzbegisztánban közös nyilatkozatot írtak alá a kétoldalú kapcsolatoknak a stratégiai partnerség szintjére emeléséről, illetve hogy nemrég megnyílt a magyar nagykövetség Kirgizisztánban – közölte.
Az együttműködésnek máris érezhető eredményei vannak: bár a globális kereskedelem 9 százalékkal esett vissza, Magyarországnak a Türk Tanács tagállamaival folytatott kereskedelme 3 százalékkal emelkedett tavaly. Idén ezekből az országokból mintegy ötezer fiatal jelentkezett magyarországi egyetemi ösztöndíjra – mutatott rá a miniszterelnök.
A kormányfő kiemelte, hogy Magyarország továbbra is fenntartja csatlakozási szándékát a Türk Beruházási Alaphoz, mert elengedhetetlennek tartja a fejlesztési projektek pénzügyi hátterének megteremtését, és erre a célra kész a szükséges költségvetési forrásokat is rendelkezésre bocsátani.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy az Európai Unión belül egyedül Magyarország bizonyult kellőképpen pragmatikusnak ahhoz, hogy a nyugati fejlesztésű vakcinák mellett keleti országokból származó oltóanyagokat is használjon a koronavírus-járvány elleni küzdelemben.
Magyarországtól eltérően más uniós tagállamokat ideológiai megfontolások vezérelnek, és ez alapján utasítják el a kínai és az orosz vakcinákat – mondta a kormányfő.
Orbán Viktor az MTI-hez eljuttatott videó szerint a Karmelita kolostorban a magyar zászló és a Türk Tanács lobogója előtt ülve vett részt a csúcstalálkozón.
A Türk Tanács ülését eredetileg a dél-kazahsztáni Turkisztánban tartották volna, de a szervezők a járványhelyzet miatt végül videokonferenciát rendeztek.
