Az ezt követő sajtótájékoztatón Orbán Viktor kiemelte: Magyarországon a kormány nélkül nem lehet várost fejleszteni, bizonyos nagyságrendű fejlesztéseket nem lehet a kormány nélkül megvalósítani, és ez nem pártkérdés. A cél, Dunaújvárost modern ipari várossá tenni – fűzte hozzá.
A kormányfő úgy vélte, a modernséget nehéz lesz elérni, mert
„új ipari forradalom zajlik és minden megváltozik, amit ma a modern gazdaságról és iparról gondolunk”.
Szerinte a digitalizáció át fogja formálni az összes termelési tevékenységet. Rámutatott, hogy amennyiben Dunaújváros és a magyar ipar nem kapcsolódik be az ipari forradalomba, akkor nem fog fejlődni és a meglévő piacokat is elveszíti.
Orbán Viktor a megállapodásban rögzített pontok közül elsőként egy áruforgalmi csomópont létrehozását jelentette be. Ehhez az állam egy 500 hektáros területet biztosít a település közelében, a csomópontot a várossal közösen megépítik, majd azt az önkormányzat üzemelteti.
[1]A Dunaújvárosi Egyetem megkapja a forrást azokhoz a fejlesztésekhez, amelyek révén az elektromobilitás kutatási és képzési lehetőségei adottak lesznek, így az intézmény a jövőben ilyen szakembereket is képezhet. A kormány pénteken elfogadja a nemzeti buszstratégiát, ennek keretében a város összes buszát elektromos maghajtásúakra cserélik.
A miniszterelnök szerint Dunaújvárosban hamarosan a munkaerőhiány lesz a fő gond, ezért fontos a térség összekapcsolása a várossal. A megfelelő úthálózat biztosításához négymilliárd forintból felújítják a Nagyvenyim, Sárbogárd, Mezőfalva felé, később a Cece, Németkér és Paks irányába tartó utakat – ismertette.
Az egykori orvosi rendelő épületére egymilliárd forintot fordítanak. Átalakítással állami intézmények kaphatnak helyet benne vagy elbontás után építenek helyére egy új létesítményt. A régóta zárva tartó élményfürdőt megvásárolja az állam a tulajdonos banktól, és felújítják a szomszédban lévő Fabó Éva uszodával együtt hárommilliárd forintból.
[2]Orbán Viktor közölte, hogy a Szalki-szigetre a vízminőség javítása érdekében 900 milliót, a víziközmű-felújítási programban szereplő új csápos kút létrehozására 1,2 milliárd forintot adnak. A Béke téri buszpályaudvart kiköltöztetik a vasútállomásra, így egy modern közlekedési csomópont létesül hárommilliárd forintból.
A városi arborétum rehabilitációjára és egy látogatóközpont építésére 100 milliót, a volt vidámpark területén kalandpark és szabadidőközpont létrehozására 380 millió forintot ad az állam. Mivel a városban nincs szálloda, ezért a múzeum elköltözését követően, annak helyén 2,9 milliárd forintból létesítenek egyet.
A kormányfő bejelentette, hogy a 2017-es állami költségvetésben külön soron szerepel a Dunaújvárosi Kézilabda Akadémia sportcsarnokának megépítése. Az 1800 férőhelyes csarnokra kétmilliárd forintot szánnak. A radari sporttelep is megújul: 700 millió forintos ráfordítást követően a birkózok és több más sportág fiataljai kulturált körülmények között készülhetnek – tette hozzá.
[3]Újságírói kérdésre Orbán Viktor elmondta: az M8-as autópálya megvalósítására van egy nagy terv, de jelenleg a pénzügyi alapok nem adottak. Megjegyezte: Dunaújvárost Kecskeméttel négy sávon össze kell kötni, de ahhoz az uniótól nem kapnak pénzt, a magyar források az első lépésekhez pedig legkorábban a 2018-as költségvetésben jelenhetnek meg.
A sportcélú fejlesztéseket firtató kérdés kapcsán a miniszterelnök kifejtette: minden járásban szükség lenne lőtérre, vívó- és lovasközpontra, mert „az öttusa a magyar kultúra szerves része”.
Cserna Gábor hangsúlyozta: az elmúlt évek megmutatták, hogy az együttműködés a város lakosaival állíthatja sikeres pályára Dunaújvárost, a településért dolgozók mottója ma is az, hogy „előttünk a város, mögöttünk a kormány”, és ez a garanciája a város fejlődésének. A polgármester értékelése szerint a megállapodás aláírásával komoly esélyt kaptak a kormánytól arra, hogy előrelépjen a város.