Úgy fogalmazott: ez a 2010-ben elhatározott gazdasági terv utolsó szakasza a pénzügyi stabilizálás, az 1-3, majd a 3-5 százalék közötti gazdasági növekedés – amely idén és jövőre „biztosan meglesz” – elérése után.
Az adócsökkentések politikáját is folytatni kell, a jövő évi költségvetés erre épül – jelentette ki, megemlítve az áfacsökkentéseket, az Európában kiemelkedően alacsony társasági nyereségadót, valamint azt, hogy a személyi jövedelemadónál „sem adtuk fel a terveinket”.
„Ennek a gazdaságpolitikának a szülőatyja Matolcsy György, a végrehajtását pedig Varga Mihály vezényli”, de a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát is dicséret illeti – tette hozzá.
A kormányfő beszélt a kabinet demográfiai célkitűzéseiről is, amelynek lényege, hogy 2030-ra a magyar nemzet olyan közösség legyen, amely képes magát reprodukálni. Ehhez magukat biztonságban érző családokra van szükség, amihez „kellenek férfiak és nők, ezért is mi ilyen régi vágású politikát folytatunk, hogy a család nekünk férfit és nőt jelent” – fogalmazott. Emellett sok kormányzati intézkedést kell meghozni – mondta -, egyebek mellett családtámogatási és otthonteremtési lépéseket, a munkavállalást könnyíteni kell, és az oktatási rendszert is át kell alakítani.
A néhány nappal ezelőtti kínai látogatását értékelve Orbán Viktor kifejtette: a következő néhány évtizedben Kína világgazdasági szerepe jelentősen meg fog nőni. A pekingi tanácskozásra a következő két-három évtized világgazdasági növekedésében potenciálisan szerepet játszó országokat hívták meg, amelyek között Magyarország is ott van, ami „remek hír” – hangsúlyozta, hozzátéve: a magyaroknak azért könnyebb ma a helyzetük, mint korábban, mert az ország pénzügyei rendben vannak.
A legfontosabbnak azt nevezte, hogy a magyar áruk korlátozás nélkül juthassanak el a kínai piacra. Ebben szerinte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és tárcája „fantasztikus munkát végzett”, Magyarország ugyanis előkelő helyen van a kínai exportengedélyeket tekintve. „Nekünk, magyaroknak az a legfontosabb, hogy ne csak Nyugatra, hanem Keletre is el tudjuk adni az áruinkat. Mi akkor vagyunk biztonságban, ha túlkereslet van a magyar mezőgazdasági termékekre” – emelte ki.
A Magyarországon lévő nagy kínai „zászlóshajókra” példaként említette a Bank of China regionális központját, a Huawei áruelosztó központját és Kína regionális turisztikai hivatalát.
Arra a kérdésre, hogy a kínai vagy a brüsszeli tárgyalásain derűsebb-e a hangulat, a miniszterelnök úgy reagált: a kínaiak derűsebbek, mert míg ott a filozófiai gondolkodás középpontjában a harmóniára törekvés áll, addig a nyugati politikában a szabadságra törekvés, utóbbi pedig „mindig konfliktus”, hiszen az európai politika folyamatosan „a szabadságot veszélyeztető jelenségekkel szembeni alarmírozott állapotban van”. Összegzése szerint hangulatilag könnyebb Kínában, de intellektuálisan nehezebb, a kínainak ugyanis „mértani pontossággal ismerik a saját érdekeiket”, amelyekből egy jottányit sem engednek.