Úgy fogalmazott: Magyarország nemzeti érdeke, hogy Európa két fele között minél jobb legyen az együttműködés, és azon belül a magyar-orosz kapcsolatrendszer is minél jobb legyen. Indoklásul azt mondta: amikor Európa keleti és nyugati fele között feszültség volt, akkor a magyarok mindig rosszul jártak, amikor viszont együttműködés volt, akkor „mindig jól jártunk”.
Szerinte az elmúlt években Magyarország és Oroszország kiszámítható partnere lett egymásnak.
Az energetikai együttműködésről a kormányfő azt mondta, „sikerült megállapodni a 2019-re vonatkozó gázszállítások után a 2020-as évre szóló gázszállításokról is”.
Magyarország emellett pályázik arra a lehetőségre, hogy amikor Törökországból, déli irányból megépítik majd a gázvezetéket, akkor az
Magyarországon keresztül haladjon, mert az a magyar gazdaságnak nagy lehetőséget adna – közölte Orbán Viktor, jelezve: arra kérte Vlagyimir Putyint, komolyan fontolja meg a gázvezeték Magyarországra „beléptetését”.
A paksi atomerőmű-beruházás jól halad, „a szükséges korrekciókat időben elvégeztük és elvégezzük” – jelentette ki.
A paksi projektről újságírói kérdést is kapott a miniszterelnök, aki kifejtette: Magyarország a villamos energia 35-40 százalékát Pakson állítják elő, a hosszú távú terv pedig az, hogy a napenergia mellett a nukleáris energia legyen meghatározó az ország jövőjében.
Az érdeklődést azonban az váltja ki – folytatta -, hogy EU- és NATO-tagként „ezt az oroszokkal csináljuk”. Szerinte a beruházás így nemcsak energetikai szempontból bátor, hanem a Kelet-Nyugat együttműködésének távlata szempontjából is.
Nehézségek, technikai kérdések azonban felvetődnek – jegyezte meg, megemlítve az EU-nak Oroszország számára eddig még nem ismert bürokratikus gyakorlatát. Igyekeznek tartani a határidőket – mondta -, de ő ezt másodlagosnak tartja ahhoz képest, hogy ezt a nagy ügyet sikerre vigyék, amiben meglátása szerint mind a magyar, mind az orosz fél elkötelezett.
„Meg fogjuk csinálni, és ez egy közös siker lesz, és nemcsak az orosz-magyar kapcsolatoknak tesz majd jót, hanem modernizálni fogja
Oroszország és Európa energiapolitikai kapcsolatrendszerét is” – fejtette ki.
Értékelése szerint tehát messze túlmutat az ügy fontossága Magyarország keretein, „ezért is az érdeklődés, ezért is a sok ellenfél és ezért is a sok támogató”.
A gazdasági-pénzügyi kapcsolatokat a kormányfő úgy összegezte, hogy mind a mezőgazdaságban, mind az energetikában, mind a gyógyszeriparban jól haladnak. Az OTP ötezer embernek ad munkát Oroszországban – hívta fel a figyelmet, kérve egyúttal az orosz elnököt a pénzügyi együttműködés bővítésére. Ezzel kapcsolatban közölte: Magyarország készen áll arra, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank harmadik legnagyobb részvényeseként a pénzintézet központja Budapestre költözzön.
Szorgalmazta továbbá a Budapest-Kazany közötti közvetlen légi járat elindítását, ahogyan a diplomák kölcsönös elismerését és a diákösztöndíjak számának emelését is.
A miniszterelnök hozzáfűzte, onkológiai együttműködés kialakítására, egy oktató-kutató intézet létrehozására is törekednek Oroszországgal.
Arra is kitért, hogy Magyarország és Oroszország közösen is tesz lépéseket a világban üldözött keresztények megsegítése érdekében. „Mindketten úgy gondoljuk, hogy a keresztény kultúra megőrzése és megerősítése a modern világban fontos” – jelentette ki Orbán Viktor.