A kormányfő emlékeztetett: két hete vidéken már enyhültek a korlátozások, most Pest megyében is ez történik. Budapest a nagy kérdés, itt van a legtöbb fertőzött és halálos áldozat, és az óriási népsűrűség miatt a rossz döntések korrigálásának lehetősége itt a legnehezebb – mondta.
Úgy látja, a fertőzöttek számának alakulása azt mutatja, hogy az élet újraindításának feltételei Budapesten is megvannak, de mindenkinek felelősen kell viselkednie. Szombat délelőtt még egyeztet kormányon kívüli szakemberekkel, majd délután megszülethet a döntés a budapesti lépésekről – közölte.
Kitért rá: az ügyeletet a bölcsődékben és az óvodákban alakítani kell, mert most, ha be akarják adni a gyerekeket, a szülők a kijelölt helyekre vihetik őket, nem pedig a megszokott intézménybe. Az lenne a jó, ha aki szeretné, oda vihetné a gyerekeket, ahova egyébként is járnak, de meg kell egyezni a polgármesterekkel, mert az óvodák nagy része önkormányzati fenntartású – közölte. Hozzátette: amíg az óvodák és a bölcsődék ügye nincs rendezve, nem lehet az iskolákkal foglalkozni.
Az iskolák újranyitásáról azt mondta, ma még nem lehet választ adni arra, hogy erre idén sor kerül-e, néhány nap alatt is változhat a helyzet, ezért készenlétre van szükség. A gyermekeknek valószínűleg nem lenne bajuk, de hazavihetik a fertőzést, ezért kell óvatosnak lenni – vélekedett.
Orbán Viktor megjegyezte: Budapest kéthetes késéssel követi a vidéket, és ha mindenki felelősen viselkedik, áttérhetnek a védekezés második szakaszára.
A Pesti úti idősotthonnal kapcsolatban elmondta: a főpolgármester „kiváló tanulmányt fog írni” a történtekről, „de meghalt közben több mint 40 ember”. Ha „Tarlós István típus ember a polgármester”, az odamegy, kézbe veszi a védekezést és rendet tesz – fogalmazott.Hozzáfűzte: azt kéri a polgármesterektől, vállaljanak gyakorlati felelősséget.
A kormányfő arról is beszélt, hogy márciusban az ipari termelés drámaian visszaesett Európában, a turizmus pedig eltűnt. Bár a turizmus is fontos Magyarországon, az ipari termelés messze efölött van. Az ipari teljesítmény az EU egészében 12 százalékkal csökkent, Magyarországon 10 százalékkal, vagyis mi „jobban vettük eddig az akadályokat” – magyarázta.
Úgy vélte, az áprilisi számok borzalmasak lesznek, a május némi reménykedésre adhat okot, júniustól pedig gyors léptekkel visszatérünk a korábbi növekedési pályára.
A miniszterelnök kifejtette: vannak, akik a gazdasági növekedés visszaesését tartják a legnagyobb bajnak, de ő a munkahelyek elvesztését teszi az első helyre. Magyarországnak képesnek kell lennie a járvány által tönkretett munkahelyek helyett újakat létrehozni, ezért a munkahelyteremtés felé fordulnak, szektoroktól függetlenül, ennek érdekében hoztak intézkedéseket – mutatott rá.
Emlékeztetett: a közfoglalkoztatásban 100 ezer új embert tudnak felvenni, a honvédség hajlandó fiatalokat fogadni, és bértámogatási rendszert vezettek be, amelynek keretében 5400 vállalat nyújtott be kérelmet, így 72 ezer ember fizetését támogathatja az állam. Július 1-jétől 2 százalékkal csökken a szociális hozzájárulási adó, és több tízezer vállalkozónak alig kell közterhet fizetnie a bérek után – sorolta.
Kiemelte: az első csatát megnyerték, a járványt megfékezték, a második csata a munkahelyek megvédése, és ez is sikerülni fog.
Megjegyezte: a 13. havi nyugdíjat is visszaépítik, a válság ellenére is.
Orbán Viktor arról is beszélt: azt várjuk az uniós intézményektől, hogy segítsenek, ne pedig hátráltassanak bennünket.
Hangsúlyozta: egy világjárvány közepén vagyunk, Európában 150 ezer körül lehet a halottak száma. Magyarország a legsikeresebben védekező országok közé tartozik, és amikor igazi európai összefogásra van szükség, aggasztó, hogy „az a brüsszeli világ, a brüsszeli bürokraták, akiket mi fizetünk” és akiknek a fontos dolgokkal kellene foglalkozniuk, Magyarországon „köszörülik a nyelvüket” – fogalmazott.
A kormányfő az Európai Bíróság csütörtöki ítéletéről azt mondta: továbbra is a migrációs kérdés mozgatja az európai politikát, a brüsszeli döntéseket, az, hogy el tudják-e érni, hogy rákényszerítsék a tagállamokat, akaratuk ellenére beengedjenek migránsokat. Ez az ítélet is erről szól, de „nem fognak tudni bennünket kicselezni” – közölte.
Hozzátette: ha az Európai Bíróság olyan döntést hoz, amely ütközik a magyar alkotmánnyal, akkor az alkotmánynak kell elsőbbséget adni.
A miniszterelnök a gyöngyöspatai ügyről elmondta: bár az érintett időszak nagyobb részt az előző kormány mandátumára esett, az ügy fontosabb ennél, elvi természetű. A kormány célja, hogy a magyar emberek otthon érezzék magukat Magyarországon, így saját településükön is. Nem fordulhat elő, hogy azért, hogy a kisebbség otthon érezze magát, a többségnek idegennek kell éreznie magát a saját hazájában – jelentette ki.
Úgy vélte, Soros-szervezetek indították meg az ügyet, amely „pénzszerzési akciónak is elmegy”, de van támadási éle is a többséggel szemben.
Közölte: a mostani ítélet igazságtalan, „jogot szolgáltat, igazságot meg nem szolgáltat”, és nem látszik Gyöngyöspata igazsága, „de mi meg fogjuk keresni”. Olyan jogszabályváltozásokra van szükség, amelyek megakadályozzák, hogy ilyesmi még egyszer előforduljon – jelentette ki.