Minden magyar tudja, hogy Amerika a szabadság földje, amely őszinte szeretettel fogadta Kossuth Lajost, a budapesti amerikai nagykövetség Szabadság téri épülete pedig 15 éven át nyújtott menedéket Mindszenty József bíborosnak – mondta a kormányfő.
„Sohasem feledjük el” – folytatta -, hogy a nagykövetség kapuja – Mark Palmer 1986-1990 közötti budapesti amerikai nagykövet személyes elkötelezettségének köszönhetően – mindig nyitva állt a rendszerváltó ifjúság előtt.
Azt is megjegyezte a Szabadság térrel kapcsolatban, hogy 1849. október 6-án az itt álló kaszárnya udvarán végezték ki Batthyány Lajost. „A magyarok első miniszterelnöke a megszállók kivégzőosztaga előtt fejezte be az életét. Ez világos üzenet minden utódja számára” – tette hozzá.
A „gyengébb felfogásúak kedvéért” felidézte továbbá: a tér egyik oldalán áll a német, a másikon a szovjet megszállás emlékműve. Világos üzenet ez is: ha magyar vagy, csak két lehetőség között választhatsz, vagy a megszállók, vagy a szabadság mellé állsz – fogalmazott.
Ma pedig „egy szoborral tisztelgünk barátunk, George Herbert Walker Bush, az Egyesült Államok 41. elnöke előtt” – mondta Orbán Viktor. Majd utalva arra, hogy néhány éve már Ronald Reagannek, az Egyesült Államok 40. elnökének is áll szobra a Szabadság téren, úgy fogalmazott: „itt áll, ezen a téren két férfi Amerikából, akik közösen indítottak harcot a világkommunizmus ellen”.
A miniszterelnök felelevenítette George H. W. Bush 1989-es budapesti látogatását, jelezve, hogy amikor az elnök megérkezett a Kossuth térre, ők pontosan ezt kérték tőle, azt, hogy „szabadítson meg minket Jaltától”, és ő támogatta ezt, mert Közép-Európa népeinek szabadságról és függetlenségről szőtt álma az ő álma is volt.
Bush „értette, hogy bármit is süketeltek neki az elvtársak odabent, mi, magyarok a Szovjetunióval nem előnyösebb alkut szeretnénk kötni, hanem szakítani akarunk vele. Mi nem komfortosabbá akarjuk tenni az amerikaiak pénzén a kommunizmust, hanem meg akarjuk dönteni. Mi nem közelebb akarunk kerülni a szabad világhoz, hanem a részévé akarunk válni” – emlékezett vissza Orbán Viktor az akkori követeléseikre.
Bush elnök „nagy áldás volt” – idézte Helmut Kohl korábbi német kancellár szavait, aki „a szívünkből beszélt, sokan éreztük ugyanezt az akkori Európában, úgy gondoltuk, hogy az általa vezetett Egyesült Államok nem fog cserben hagyni minket”.
Arról is beszélt, hogy Bush nélkül Kohl kancellár nem tudta volna egyesíteni Németországot, de meg kellett küzdeniük számos európai ország vezetőjével, akik úgy tekintettek a fennálló rendre, mint saját biztonságuk, befolyásuk, jólétük alapjára.
Bush és Kohl bátor tettét a történelem igazolta, pár év leforgása alatt minden, ami mesterséges és hagyomány nélküli volt, darabjaira hullott. És minden, aminek erős és mélyreható gyökerei voltak, újra életre kelt – fogalmazott.
A kormányfő végül felidézte: budapesti látogatásakor megkérdezte Bush elnököt egy kislány, hogy mi lenne az a három dolog, amit a magyar gyerekeknek kívánna. Ő azt válaszolta, szabadság, boldogság és hosszú élet.
„Így legyen! Isten óvja Amerikát és Magyarországot!” – zárta szavait Orbán Viktor.
David B. Cornstein, az Egyesült Államok budapesti nagykövete beszédében szintén emlékeztetett, hogy kilenc éve egy másik korábbi amerikai elnök, Ronald Reagan szobrát avatták a Szabadság téren. Most pedig egy újabb amerikai szabadsághőst tisztelnek meg, George H. W. Bust, és talán nem is lehetne méltóbb helyet találni a szobrának, mint közel Reagan elnökhöz és az amerikai nagykövetséghez – fogalmazott, az alkotást pedig az amerikai-magyar kétoldalú kapcsolatok és a jövővel kapcsolatos optimizmus jelképének nevezte.
Kiemelte: a magyarokat sosem hagyta el a szabadságszeretet, a kommunizmus összeomlása pedig egy új ébredést hozott a szabadságszerető embereknek. George H. W. Bush 1989-es látogatása a magyar fővárosban ezt a reményt jelképezte – jelentette ki a nagykövet.
Az Egyesült Államok 41. elnöke annak szentelte életét, hogy világszerte felszólaljon a szabadságért, segítsen az embereknek, javítsa az életüket. A közép- és kelet-európai népeket is segítette, hogy felszabaduljanak a kommunista elnyomatás alól – hangsúlyozta David B. Cornstein, akinek néhány nap múlva lejár budapesti nagyköveti szolgálata. Ezzel kapcsolatban rendkívül nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy mélyíthette az amerikai-magyar kapcsolatokat, és meggyőződését fejezte ki, hogy a közös célok és értékek továbbra is összekötik a két népet.
„Tegyünk ma ismételt vállalást, hogy ma és mindennap kiállunk a szabadságszeretet mellett! – szólított fel beszéde végén.
Az ünnepségen felolvasták George H. W. Bush fiának, George W. Bush-nak, az Egyesült Államok 43. elnökének levelét, amelyben köszönetet mondott, hogy édesapja előtt tisztelegve szobrot állítanak. „Büszke vagyok arra, hogy a nemzeteink közötti kapcsolatok virágoznak és egyre bővülnek” – írta.
A rendezvényen az egyesült államokbeli vendégek között volt Georgette Mosbacher varsói amerikai nagykövet, a Bush család és alapítvány képviselői, Marie Royce államtitkár Washingtonból, April H. Foley korábbi budapesti amerikai nagykövet, valamint George Pataki, New York állam volt kormányzója.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és David B. Cornstein nagykövet szeptember elején jelentette be, hogy a magyar kormány szobrot állít George H. W. Bushnak, az Egyesült Államok 41. elnökének a Szabadság téren a közép- és kelet-európai kommunista uralom bukásának harmincadik évfordulója alkalmából.
