A miniszterek eskütétele előtt, miután ismertették a köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről, a kormányfő felszólalásában kiemelte: a veszélyek és különösen a háború kijelöli a következő magyar kormány feladatait.
„Megőrizni, sőt megerősíteni a Kárpát-medence és Magyarország fizikai, anyagi és szellemi kulturális biztonságát, támogatni a magyar családokat, tőkeerőssé izmosítani a magyar vállalkozásokat és növekedési pályán tartani a magyar gazdaságot” – sorolta. Hozzátette: Magyarország következő kormányának tagjait erre figyelemmel kérte fel a közös munkára.
Kifejtette: a választópolgárok akaratából 2010 óta a negyedik, összességében az ötödik alkalommal mutathatja be Magyarország új kormányának tagjait. A helyzet mégis páratlan Magyarország 1990 utáni történetében és köszönet illeti a választópolgárokat, hogy április 3-án „a népakaratot soha nem látott egyértelműséggel kinyilvánították” – mondta.
Hangsúlyozta: 1990 óta soha nem állt még kormány mögött olyan nagy és egységes választói akarat, mint amekkora a most hivatalba lépő kabinet mögé sorakozott föl, „ez részben megszolgált, részben megelőlegezett bizalom”. A kormány tagjaitól azt várja, hogy a megszerzett bizalmat megőrizzék, a megelőlegezett bizalmat pedig valóra váltsák – jelentette ki Orbán Viktor.
Úgy vélte, ez most különösen emberpróbáló feladat lesz, mert „a koronavírusból még alig lábaltunk ki, a szomszédunkban háború zajlik, Brüsszelben pedig összezavarodott az iránytű, ezért onnan nem számíthatunk segítségre”. Felidézte, hogy 32 éve képviselő és vesz részt a külpolitikai életben, de még soha nem látott akkora bizonytalanságot a jövőt illetően, mint napjainkban. Hozzáfűzte: az erős választói akarat és a jövő bizonytalansága együtt minden korábbinál nagyobb felelősséget ró az új kormányra.
A miniszterelnök szerint a 2020 és 2030 közötti évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk kora. 2020-2021-ben koronavírus-járvány volt, 2022 eleje óta pedig háború a keleti szomszédunkban – emlékeztetett.
Úgy látja, mindezek következményeként menekültáradat, soha nem látott mértékű energia- és nyersanyag-áremelkedés, infláció is tört a világra. Egy időben fenyeget a 21. század eddigi legnagyobb geopolitikai átrendeződése, valamint egy globális energia- és élelmiszerválság.
Kiemelte: az energia- és élelmiszerválság destabilizálja a népes, de törékeny országokat, ami újabb háborúkat és még a 2015-ösnél is nagyobb népvándorlást indíthat útjára. Ez óriási kihívást jelent a világ gazdagabbik fele számára, ideértve Magyarországot is – tette hozzá.
Közölte: ez „egy kirobbanó formában lévő, ragyogóan irányított Európai Unió” számára is komoly feladat lenne, de az EU „ma minden, csak nem kirobbanó formában lévő, ragyogóan irányított szervezet”. Inkább késlekedést látni, zavaros ideológiákat hallani, kapkodó és ésszerűtlen döntéseket tapasztalni – mondta.
Orbán Viktor szerint Magyarország egy ilyen korszakban nem engedheti meg magának „a felelőtlenség, a széthúzás és a gyöngeség luxusát”, vagyis most igazán belevaló kormány kell.
A kormányfő ismertette: Varga Juditot az Igazságügyi Minisztérium vezetésére kérte fel. Kiemelte: az igazságügyi miniszternek érvényre kell juttatnia az Alaptörvényt, védenie kell az alkotmányosságot, ezért számára vétójogot biztosít valamennyi minisztériumi előterjesztéssel szemben.
Hozzátette: Deák Ferenc tárcája ma a kormány uniós kapcsolataiért is felelősséget visel. Ezt senki sem irigyli a tárca vezetőjétől – fogalmazott, hangsúlyozva: a miniszter a brüsszeli vitákban eddig is a magyar nemzeti érdek határozott képviselője volt és azt várják, a jövőben is az legyen. Ez továbbra sem lesz könnyű, ezért sok erőt és kitartást kívánt a miniszternek.
Pintér Sándorról – aki ismét a Belügyminisztériumot irányítja – a kormányfő azt mondta: 16 évet szolgáltak együtt és ezalatt minden rábízott feladatot példás pontossággal teljesített, ezért feltétel nélküli bizalmát élvezi. Helyreállította a közbiztonságot, radikálisan csökkentette a bűnözést, mind a vagyon, mind az emberi élet ellen irányuló bűncselekményeket látványosan visszaszorította, a rendőrséget megfiatalította és megújította, az állomány visszanyerte becsületét és megbecsültségét. A rendőrviccek kora lejárt – fogalmazott Orbán Viktor.
A rendvédelmi szervek a koronavírus-járvány alatt és az ukrajnai menekültválság idején is elévülhetetlen érdemeket szereztek, ezekre a képességekre a következő időszakban is nagy szüksége lesz Magyarországnak – rögzítette a miniszterelnök. Kitért arra, hogy Pintér Sándor megszervezte a közmunkarendszert, amellyel nehéz helyzetben lévő munkanélküli emberek százezreit segíthették vissza a munkaerő-piacra.
Az önkormányzati rendszer átszervezésekor és az egészségügyi operatív törzs irányításakor mindannyian láthatták, hogy megoldja bármely nagy állami szervezetrendszer gyors átszabását – mutatott rá. Aláhúzta: bár minisztériumát továbbra is Belügyminisztériumnak hívják, de valójában ez már a belügyek minisztériuma.
A politikában a tapasztalat a legnagyobb érték, az számít igazán, ezért bízzák rá a legnehezebb területek irányítását – mondta és sok sikert kívánt a belügyminiszternek.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter lesz ismét. A kormányfő úgy fogalmazott: miniszterelnök-helyettesként továbbra is a történelmi egyházakat és a Kárpát-medencei magyar közösségeket érintő ügyek előmozdításáért felel.
„Minden magyar felelős minden magyarért, ha ez így van, márpedig így van, akkor Semjén Zsolt miniszteri felelőssége az összmagyarság képviselete” – hangsúlyozta.
Aláhúzta: azt várják tőle, hogy az egységes magyar nemzet alaptörvényben rögzített eszméjét váltsa valóra a mindennapokban. A Kereszténydemokrata Néppárt a kormány szellemi-ideológiai magja, ezért elnökét megkülönböztetett tisztelettel köszönti a kabinetben – mondta.
Csák Jánosról, aki a Kulturális és Innovációs Minisztérium irányítója lesz, azt mondta: tárcáját jövőügyi minisztériumnak kellene nevezni. Hozzátartozik a családpolitika, a kultúra, a felsőoktatás, a szakképzés és az innováció.
Kiemelte: az Európai Unióban Magyarország fordítja arányosan a legtöbbet a családok és a kultúra támogatására, e területekhez zárkózik fel rohamléptekkel a magyar felsőoktatás is, ahol az elmúlt 30 év legjelentősebb fejlesztései indultak meg. A miniszterre összetett feladat vár, munkája olyan különleges személyiséget igényel, aki ismeri az üzleti világot, nem téved el a szellemi viták modern útvesztőiben, egyszerre fegyelmezett, de közben keresi, miként léphetünk túl a mai realitások korlátain. Ide igazi Klebelsberg-karakter kell – mondta és sok szerencsét kívánt.
Varga Mihály pénzügyminiszterről szólva kiemelte: az ő előrelátó szigora tette lehetővé a növekedés és a pénzügyi fegyelem közötti egyensúly fenntartását a koronavírus jelentette kihívás éveiben és ugyanez a vele szembeni elvárás most, amikor a háború a gazdaságot újabb próbatétel elé állítja.
Palkovics László technológiai és ipari miniszter portfóliója kapcsán Orbán Viktor arra emlékeztetett: az ipar és az energetika nagy átalakulás előtt áll, a kormánytag feladata az, hogy folytassa e területen az elmúlt négy évben elindított fordulatot, illessze a magyar energetikai rendszert az új kor kihívásaihoz. Ennek részeként említette, hogy kezelje az átalakulás, a növekvő fogyasztás és az emelkedő árak miatt kialakult helyzetet, eközben csökkentve a gazdaság károsanyag-kibocsátását, és hangolja össze a gazdasági növekedés és a környezetvédelem szempontjait.
Nagy István agrárminiszter tárcájáról szólva a miniszterelnök arra emlékeztetett: az elmúlt években nagyot léptünk előre, az ország 20 millió embert képes ellátni élelmiszerrel, rakétasebességgel emelkednek a nemzeti vidékfejlesztési támogatások, a gazdák pedig végképp leküzdhetik a nyugattal szemben a kommunizmus idején keletkezett lemaradást. Hozzátette: a régi-új miniszternek ki kell védenie a küszöbön álló globális élelmiszerválság következményeit, tovább erősítse a magyar agrárium külgazdasági pozícióit.
Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős miniszter komoly uniós, belpolitikai és közigazgatási tapasztalatát emelte ki a kormányfő, megemlítve, hogy 2006 után évekig frakcióvezető volt, miniszterként döntő szerepet játszott a magyar állam újjászervezésében, ezt követően pedig uniós biztosként tevékenykedett. Neki van a legtöbb esélye, hogy a brüsszeli bürokraták és a magyar képviselők malomkerekei között ne őrlődjön föl – fogalmazott Orbán Viktor.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter feladatairól szólva a miniszterelnök megjegyezte: a Zrínyi haderőfejlesztési program révén Magyarországé lehet a térség egyik legütőképesebb hadserege. Hangsúlyozta: a szomszédban zajló háború bizonyítja, milyen felelőtlenség volt, hogy egész Európában háttérbe szorították a hadsereget és a honvédelmet, néha már létjogosultságát is megkérdőjelezve.
A kormányfő Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel folytatta kormánya bemutatását. Mint mondta, a demokráciában fontos a folyamatos kapcsolattartás, ami nehéz feladat, mert a munkát adatvédelmi jogszabályok tömegei, az állampolgárok érthető érzékenysége és az ellenzék folyamatos támadásai is nehezítik. Hozzátette: ez most sem lesz másképp, így Rogán Antalt arra kérte fel, hogy oldja meg ezt a feladatot, a kormányzati döntések mögött húzódó elvek és célok a demokratikus közvélemény egésze számára legyenek megismerhetők.
Kiemelte: ebben a háborús évtizedben különösen fontos, hogy a „velünk egyetértőknek és az egyet nem értőknek is világos legyen, mit miért teszünk”. Jelezte azt is: a következő időszakban az ország függetlenségét és Magyarország szuverenitását számos támadás éri majd. Hozzátette: a szuverenitás védelme a miniszterelnök első számú kötelessége, ebben a munkában elsősorban Rogán Antalra számít majd.
Orbán Viktor közölte: Lázár Jánost az Építési és Beruházási Minisztérium vezetésére kérte fel, de ezt igazából országépítési minisztériumnak kellene nevezni. Emlékeztetett: korábban ez a feladat a minisztériumok között felparcellázott, széttagolt terület volt, de ez mára hátránnyá vált. A növekvő nyersanyagárak, a háború gazdasági hatásai, a várható európai recesszió, a beruházók óvatossága alaposan megbonyolítja majd az életünket – fejtette ki a kormányfő, aki szerint Lázár János feladata a beruházásokra fordított állami erőforrások hatékony felhasználása, az építésügyi szabályok megújítása, valamint az épített örökségünk védelme és a „polgári jó ízlés” képviselete lesz az építkezéseknél.
Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszterre rátérve Orbán Viktor közölte: azt várja tőle, hogy az ország fejlődését „a magyar észjáráson alapuló, innovatív gazdaságpolitikai javaslatokkal segítse”, még annak kockázatát is vállalva, hogy „ezek között lesznek szép számmal olyanok, amelyekkel már a közeljövőben sem csak barátokat szerez magának”. Felhívta a figyelmet arra: az európai gazdaság nagy bajban van, így ha Magyarország fejlődni akar, akkor új, unortodox, innovatív lépésekre lesz szüksége. Emlékeztetett: a kiszabadulás a devizacsapdából, az adópolitikai fordulat, az árstopok intézményei mind ilyen megoldások voltak. „Remélem, hogy maradt még belőle a tarsolyunkban” – fogalmazott, jelezve, hogy az új miniszternek ezeket kell „előkotornia és bevetnie”.
A miniszterelnök úgy folyatta: Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert arra kérte fel, hogy továbbra is a „tőle megszokott fáradhatatlansággal” képviselje a magyar nemzeti érdekeket, erősítse meg Magyarország kapcsolatait a szövetségeseivel és keressen újabb kereskedelmi és beruházási lehetőségeket. A minisztertől azt kérte: „játsszon minden hangszeren, legyen okos, mint a kígyó és szelíd, mint a galamb, de leginkább érje el azt, amit kell”. Kitért arra is: a jövőben Szijjártó Péter felel a Paks2 beruházásért is. Megjegyezte: ez a munka így együtt több embert is kívánna, de a miniszter az elmúlt években bizonyította, „egyszerre több helyen is tud lenni”.
Orbán Viktor utolsóként Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert mutatta be. Feladataként a stratégiai tervezést nevezte meg, jelezve, hogy neki nemcsak minisztériumokat, „hanem egy egész országot kell látnia”. Elmondta: azt várja tőle, hogy hangolja össze a minisztériumok működését, képviselje a tisztelet és az együttműködés kultúráját, alakítsa ki ennek technikáit. „Ez a munka sohasem ér véget, erre a feladatra kap újabb négy évet” – fogalmazott. Hozzáfűzte: ez a minisztérium egyben a kormány „villámhárítója is”, ezért arra kéri Gulyás Gergelyt, hogy képviselje bátran a kormány érveit a Magyarországról szóló szellemi természetű vitákban itthon és külföldön egyaránt.
Orbán Viktor úgy összegzett: az új kormány névsora is mutatja, hogy az előttünk álló veszélyekkel teli éveknek „egy erős és ütőképes, válságálló és világos jövőképpel rendelkező kormánnyal vághat neki Magyarország”.
A magyar kormány tagjaiként a rájuk nehezedő feladat súlyával arányos felelősséggel, határozottsággal és alázattal vállalják a magyar nemzeti érdekek képviseletét, a magyar szabadság és szuverenitás védelmezését – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy számítanak a képviselők támogatására.
„A Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenek előtt, hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” – zárta beszédét a miniszterelnök.
