Orbán Viktor a katari világbajnoki döntő helyszínén adott interjúban úgy fogalmazott: a vita eldőlt, Lionel Messi a legnagyobb, méghozzá szó szerint a legkisebb fiúból lett a legnagyobb hős. Hozzátette: a döntőn látható volt az is, hogy ki az új trónkövetelő, sőt a „szemünk előtt zajlott le a generációváltás”.
A tornát minden szempontból különlegesnek és rendhagyónak nevezte a miniszterelnök, ugyanis először rendeztek vb-t az arab világban, és először mutatta meg az igazi erejét az arab futball a marokkói válogatott révén.
Hangsúlyozta: a nyugati világnak először kellett megtanulnia más szabályok szerint viselkedni. Most nem vendéglátók voltak, hanem vendégek, mégis kísérletet tettek arra, hogy rákényszerítsék a szokásaikat a vendéglátókra, akik viszont – talán nem is tudatosan – egy régi európai bölcsesség szerint gondolkodtak: „ha Rómában vagy, élj úgy, mint a rómaiak”.
Nyugaton a gyarmatosító ösztönök elfeledtették ezt az ősi, több mint kétezer éves bölcsességet – vélekedett Orbán Viktor.
A kormányfő megjegyezte: a katariak a világbajnokságra költött pénzt bármi másra is elkölthették volna, „örüljünk, hogy a futballra költötték”.
A két ország közti kapcsolatokat kitűnőnek nevezve hangsúlyozta: Katar Magyarország számára egy baráti ország, van jónéhány komoly befektetésük Budapesten is.
A játék minőségéről szólva Orbán Viktor kiemelte: az, hogy az európai csúcsbajnokságokban a világ egyre több pontjáról játszanak, felemeli a sportág színvonalát mindenhol. A futball fő szabálya, ami egyben a vonzereje, már igaz Afrikára is: bárkiből lehet jó futballista, ha a Jóisten adott neki tehetséget és elég szorgalmat.
Jó tendenciának nevezte azt is, hogy – a FIFA magyar alelnöke, Csányi Sándor kezdeményezésére – attól, hogy valaki az utánpótlás-válogatottakban játszott valahol, felnőtt válogatottként szerepelhet a származása szerinti hazájában. Ezért van a marokkói meg más afrikai válogatottakban jó néhány futballista, aki ifistaként például Franciaországban volt válogatott.
Arról, hogy a torna előtt Szerbiára tippelt végső győztesként, Orbán Viktor azt mondta: „minden világbajnokságon van egy sötét ló”, és bár ő a szerbeket gondolta annak, végül a marokkóiak lettek azok. Nem gondolta, hogy a szerbek védelme ennyire átjáróház – tette hozzá, azonban méltatta Aleksandar Mitrovic Svájc elleni fejesgólját, és kinyilvánította részvétét a szerb legenda, Sinisa Mihajlovic halála miatt is.
A horvátokat azonban Orbán Viktor a világ elitjébe tartozó csapatként jellemezte, akiknek erős konzisztenciája van, stílusban, utánpótlásban, játékfelfogásban, szakembernevelésben.
A magyar válogatottról szólva jelezte: nem kétséges, hogy az ötvenes évek legjobb csapata a magyar válogatott volt, de Magyarország nincs ott a világbajnoki címmel rendelkező országok között. Most azért nem voltunk Katarban, mert nem tudtunk győzni, amikor kellett volna – fogalmazott.
Viszont amit látott, az arra mutat, hogy helytállhatott volna a magyar válogatott. De először jussunk ki, aztán majd meglátjuk – tette hozzá.
A miniszterelnök szerint a fejlődés útján halad a magyar futball, de rendszerváltás után legalább húsz évig mentünk befelé az erdőbe. Húsz évig tart, míg kijövünk belőle.
Kiemelte: azon az úton vagyunk, hogy 2030-ra a régi fényében ragyoghat a magyar futball. Nem lesz olyan mély a keret, mint a braziloknak vagy a franciáknak, de a legjobb csapatunk bárkivel fel tudja venni a versenyt, odáig eljuthatunk – jegyezte meg.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a klubfutball látványos, de a „pénz romboló hatásával szemben az utolsó mentsvárat a nemzeti válogatottak jelentik”. Nincs pénz, ami fölülírhatná a nemzeti mez értékét – jelentette ki.
Más idei magyar sportsikerekről szólva Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar sport rendkívüli erejét mutatja, hogy a felkészülés és a versenyzés szempontjából zavaros időszakban ilyen eredmények születtek.
Kitért a búcsúzó Liu-fivérekre, távozásukat úgy kommentálva, „mindig szomorú, ha szétesik valami”. A baj az eddigi mester, Csing Csang Lina távozásával kezdődött, az már csak következmény, hogy a „versenyzőknek menniük kell a mesterük után”. Azonban ha „hátul, a műhelyben” dolgoztak a szakemberek, akkor nem tűnünk el a korcsolyázás térképéről – vélekedett a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint még kell egy év ahhoz, hogy meg lehessen ítélni, a sportkormányzati átalakítás beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket. Most jártak le a sportági szakszövetségekkel indított hétéves fejlesztési programok is, ezeket egyenként értékelni kell, és mindenkivel most kötik meg az új két olimpiai ciklusra szóló szerződést is – sorolta a feladatokat.
Hozzátette: közben a háború következményei, a létesítmény-működtetési problémák, a magas energiaárak még velünk maradnak, 2023-ban és 2024-ben új nagy rendezvényt nem is tudnak Magyarországra hozni.
Rámutatott azonban arra, hogy 2010 után sem hallgattak azokra, akik a sportot hátra akarták sorolni. Az elmúlt nyolc-tíz évben Magyarország felépített és megrendezett mindent, amit csak lehetett. Erre a koronát az új atlétikai stadion meg az atlétikai világbajnokság teszi fel. Mert akkor már mindent rendeztünk, amit rendezni lehet és érdemes – az olimpián kívül – zárta az interjút a kormányfő.