Amíg nincs vakcina, addig a főszerep a védekezésé, amely lépcsőzetes, ahogy nehezedik a helyzet, úgy nyitnak meg újabb és újabb kórházakat, és állítanak az ágyak mellé újabb és újabb orvosokat, ápolókat – közölte a kormányfő, kijelentve: „tudjuk tartani a lépést”.
Kifejtette: a matematikusok a valószínűsíthető legmagasabb terhelésnek azt tartják, ha egyszerre 200 ezer ember fertőzött az országban, akik közül 16 ezren szorulhatnak kórházi kezelésre és 800-1000 ember lélegeztetőkészülékre. A kormány – az alulbecslés elkerülése érdekében – 400 ezer ember egyidejű megfertőződésével számolja a csúcsterhelést, amihez 32 ezer kórházi ágy és megfelelő számú orvos, ápoló szükséges, akiket vezényelni kell, ezért az ő életük ma rendkívül nehéz, „köszönettel tartozunk nekik” – mondta Orbán Viktor, jelezve, hogy senki sem boldog emiatt, de amíg nincs vakcina, és felszálló ágban van a járvány, addig az átszervezések elkerülhetetlenek.
Arról is beszélt, hogy a koronavírus-járvány második hulláma hosszabb és nehezebb lesz, ezért egyszerre kell végrehajtani átszervezési lépéseket, és növelni az egészségügyi dolgozók teherbíró képességét.
Közölte: a Magyar Orvosi Kamara (MOK) hónapok óta bombázta a kormányt a javaslataival, és a kabineten belül is vita volt arról, hogy most, amikor a munkahelyeket, a korábbi bér- és életszínvonalat kell védeni, akkor nem megy-e ezzel szembe egy kiemelt bérrendezés egy csoport esetében.
Ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást: a járvány nem ellene, hanem inkább mellette szól az orvosbérek nagyarányú rendezésének. „Most összefogásra van szükség, ez az a pillanat, amikor az orvosok bérében áttörő erejű javulást kell elérnünk, és ha összefogunk, együtt újra sikerülni fog” – mondta Orbán Viktor, jelezve azt is, hogy a MOK javaslata alapján kivezetik a hálapénzrendszert. Várakozása szerint januárra sikerülhet minden részletkérdést tisztázni.
Hozzátette azt is: az orvosi jogviszonyok rendszere ma nehezen átlátható, ezért létrehoznak egy új, egészségügyi munkajogviszonyt – az állami, az egyházi és az önkormányzati fenntartású intézményekben dolgozóknak -, egy speciális, egységes szabályrendszert. Az emelés mértékéről azt közölte: „lehet mondani a duplázódást”, de nincs egységes szám, nem minden orvost érint majd azonos módon a változás, a MOK javaslatait fogadták be. Példaként említette, hogyha egy rezidens eddig 300 ezer forintot keresett, akkor ezután 600 ezret fog.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséről a kormányfő úgy fogalmazott: az események sorrendje rajzolja ki a teljes képet. Először az Európai Bizottság nyilvánosságra hozott egy migrációs tervet, amely a V4-eknek nem fogadható el, majd a brüsszeli bizottság alelnöke – Vera Jourová – megtámadta Magyarországot, „tökkelütöttnek nyilvánította a magyarokat”, ami nem megy, ugyanis „van egy vörös vonal”. Az EU egyik vezetője nem beszélhet tiszteletlenül az unió egyetlen országának polgárairól, így a magyarokról sem – jelentette ki Orbán Viktor, megjegyezve: ha ezt a németekről vagy franciákról mondta volna, „egy perc után kirúgták volna”. „Azonos elbánást akarunk, bennünket ugyanúgy nem lehet sértegetni, mint ahogy nem lehet a németeket vagy a franciákat” – tette hozzá.
E „támadás” után kiadták a jogállamisági jelentést, amelyet a miniszterelnök „Soros-jelentésnek” tekint, mert az abban megjelölt 13 forrásból 12 szervezetet Soros György fizet. Ezért nyílt, összehangolt támadásnak nevezte a jelentést.
Azt tanácsolta az Európai Bizottságnak, hogy jobban mérje fel az erejét és az EU előtt álló kihívásokat, mert a kontinens egy világjárványtól szenved, így egyetlen feladat van, a védekezés, erre kellene összpontosítani, ehhez képest megtámadják a tagállamokat, újra előveszik a migráció kérdését, és „érthetetlen jogállami vitákat generálnak”.
Jelezte azt is, hogy az Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címzett levelére – melyben elengedhetetlenül szükségesnek nevezte Vera Jourová tisztségéből való távozását – még nem kapott választ.
A műsorban arról is kérdezték Orbán Viktort, hogy a német országos közszolgálati rádió utólag javította a Katarina Barley európai parlamenti (EP) alelnökkel készült interjúról szóló cikkét, amelyben az állt, Katarina Barley szerint ki kell éheztetni pénzügyileg az olyan tagállamokat, mint Lengyelország és Magyarország, mert ezekben az országokban a jogállami elvek megsértése nem korlátozódik egyedi, elszigetelt esetekre, hanem rendszerszerű. A rádió szerint az alelnök valójában Orbán Viktorral kapcsolatban használta a pénzügyi kiéheztetés kifejezést.
A miniszterelnök mindezt úgy kommentálta: 30 éve az EP nem volt ilyen közönséges, taszító hely, mint amivé most teszi néhány ember. „Hogy lehet azt mondani – különösen olyan történelmi előzményekkel a háta mögött valakinek, mint amivel a németek rendelkeznek -, hogy akkor most ki fogunk éheztetni néhány országot?” – tette fel a kérdést.
Még tanulságosabbnak nevezte ugyanakkor, hogy a magyar és a lengyel tiltakozás után „egész egyszerűen tökfilkónak, gyengeelméjűnek néztek minket, és azt mondták, nem is a nő mondta (…), mi meghamisítottuk. A Rákosi-időkben láttunk ilyet, amikor önkritikát gyakorolva nyilvánosan megtépték az ingjüket: nem a politikus volt a hibás, hanem mi”.
„Milyen állapotok vannak abban az országban a demokrácia, a sajtószabadság meg a médiapluralizmus szempontjából?” – vetette fel a kormányfő.
Álláspontja szerint az nyomasztja az európai politikusokat, hogy a „tortaszelet” folyamatosan csökken, hiszen míg az EU húsz éve 24-25 százalékkal járult hozzá a világ összteljesítményéhez, addig ma csak 15-tel. Ez az a nyomás, amit a politikusok éreznek, feszültség van otthon, stagnál, romlik az életszínvonal, magas az államadósság – mondta.
Ám a bajok gyökerének beazonosítása helyett a nemzetek egymásnak esnek – hívta fel a figyelmet, aláhúzva: az EU vezetőinek ilyenkor az lenne a dolguk, hogy „hűtsék a rendszert”, segítsék a tagállami együttműködést, ahelyett azonban sértegetnek, „migrációval, Soros-jelentéssel” támadnak, vagyis „pont az ellenkezőjét teszik az uniós bürokraták, mint amit egyébként egy ilyen civilizációs világpillanatban tenniük kellene”.
A koronavírus-járvány miatt tervezett EU-s pénzügyi alapról Orbán Viktor kifejtette: a 30 éven át visszafizetendő közös hitel gondolata nem tetszik Magyarországnak, de hajlandó részt venni benne, mert vannak olyan nehéz helyzetben lévő uniós gazdaságok, amelyeknek azonnal pénz kell. Az úgynevezett „fösvények csoportjába” tartozó tagállamok azonban „olyasmiket mondanak, ami az egész dolgot meghiúsíthatja” – folytatta. Erre az esetre a magyar kormány javaslata az, hogyha meghiúsul a közös hitel, akkor azok álljanak össze, akiknek szükségük van rá, ez lenne a kormányközi alapú, az EU intézményeinek bevonása nélküli megoldás. Hozzáfűzte: örülne, ha elkerülhető lenne ez az eset, de ha bekövetkezik, magyar szempontból az sem tragédia.
„Minden rosszul van ütemezve Brüsszelben, járvány van, védekezés, azzal kellene foglalkozni, és nem bonyolult jogi feltételeket támasztani a pénzügyi kifizetésekhez, mert ez néhány ország megrendülését is okozhatja” – összegzett.
A vörösiszap-katasztrófa 10. évfordulójával kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: nem hagyták magukra az ott élőket, segítettek nekik, újjáépítették az egész környéket, a helyreállítás pedig a magyar nemzet összetartozását, nagyságát, az összefogás erejét mutatja. „Ez egy komoly próbatétel volt mindannyiunknak” – mondta, rámutatva: nagyon kevésen múlt, hogy nem több százan vagy több ezren haltak meg a katasztrófában.
Végül arról az új mesekönyvről, amelyben a királyfi királyfival házasodik, a királylány pedig feminista, leszbikus, a kormányfő úgy fogalmazott: a homoszexualitás megítéléséhez kapcsolódó viták szövevényesek. Magyarországon vannak jogszabályok, amelyek a homoszexualitásra vonatkoznak, ezek alapját „egy rendkívül toleráns és türelmes megközelítés adja, tehát a magyarok türelmesek ezzel a jelenséggel szemben, sőt a magyarok olyan türelmesek, hogy az ilyen típusú provokatív demonstrációkat (…) is jól viseljük” – fejtette ki.
„Magyarország a homoszexualitás tekintetében egy toleráns, türelmes ország. De van egy vörös vonal, amit nem lehet átlépni, és én ebben összegzem a véleményemet: hagyják békén a gyerekeinket” – mondta Orbán Viktor.