A magyar miniszterelnök a sajtótájékoztatón természetellenesnek nevezte a magyar-horvát kapcsolatokat jelenleg jellemző erőtlenséget, hangsúlyozva, az nem normális, hogy két szomszédos, egymást szövetségesnek tekintő állam miniszterelnökei hat, illetve hét éve nem jártak a másik országában. „Nem felhőtlen a két ország közötti kapcsolatrendszer” – mutatott rá.
[1]Ezért – jelezte – ideje volt már a látogatásának, amelynek célja, hogy ezt a helyzetet megváltoztassák, és visszatereljék a kapcsolatokat a megfelelő vágányra.
„A köröm alá tüske csúszott, és a tüske a köröm alatt begyulladt. Nem nagy ügy, de mégis megrontja az ember közérzetét. (…) A tüskét ki kell húzni a köröm alól, és akkor minden rendbe jön, ezt szeretnénk” – fogalmazott Orbán Viktor.
Hozzátette, a négyszemközti, majd a plenáris megbeszélésen tettek „eredményes lépéseket”, sikerült tisztázni, hogy „a történelmi perspektívában egyetértés van közöttünk”. „Erős Európát akarunk, erősíteni akarjuk az európai nemzetek közötti együttműködést, örülünk annak, ha Horvátország minél hamarabb tagja lesz a schengeni övezetnek, ez is Európa erősödését jelenti majd” – fejtette ki az Andrej Plenkoviccsal folytatott tárgyalásáról szólva.
Abban is egyetértettek – folytatta -, hogy a magyar-horvát együttműködés gazdasági számai kiválóak, a kereskedelmi volumen folyamatosan nő, ahogyan a horvátországi magyar beruházások is, továbbá egyre több magyar utazik Horvátországba, és ezek a turisztikai számok azt mutatják, „az emberek közötti kapcsolatok is jók”.
[2]A miniszterelnök kiemelte továbbá, hogy a kisebbségek jól érzik magukat egymás országaiban: a Horvátországban élő magyarok elismeréssel beszélnek a mostani kormányról, tisztelettel beszélnek Horvátországról, és a Magyarországon élő horvátok is régen emlékeznek olyan időszakra, amikor ennyire támogatta őket a budapesti kormányzat.
A Mol-INA-ügyben Orbán Viktor kérdésre azt mondta, Magyarország ezt kizárólagos vállalati ügynek tekinti. Szerinte „ami nem megy, azt nem kell erőltetni”, azaz ha a horvátok és a magyarok nem tudnak együttműködni egy vállalati ügyben, akkor ne tegyék, vagyis akkor a horvátok vásárolják vissza az INA-t.
A Hernádi Zsoltra, a Mol elnök-vezérigazgatójára vonatkozó kérdésre azt felelte: Magyarország ezt jogi kérdésnek tekinti, és „jogi kérdésekbe nem avatkozik be a politika nálunk”, az igazságszolgáltatásnak a saját logikája szerint a saját útján kell járnia. Hozzátette: semmilyen titkos alkut nem fog kötni semmilyen jogi kérdésben, ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzetközi kapcsolatokban is a legélesebben válasszák el egymástól a jogot és az államközi-politikai kapcsolatokat.
A horvátországi LNG-terminál ügyében a miniszterelnök arról beszélt, hogy a gáz csökkenő szerepet játszik a magyar energiarendszerben, mert Magyarország atomerőművet épít és naperőmű-fejlesztést folytat. Ám mivel „ezek a kapacitások csak hosszú évek után fognak beállni, a gáznak marad jelentősége” – magyarázta -, a gáznál pedig az ár számít.
[3]Kifejtette: Magyarország a legolcsóbban Oroszországtól kap gázt vezetéken keresztül, a második legolcsóbb a román gáz, amelyet hamarosan kitermelnek amerikaiak, a harmadik a sorban a Szlovákia felől érkező gáz, a horvát pedig csak a negyedik. „Nekünk ez árkérdés, ha tudunk üzleti modellt találni, amely Magyarország számára egy elfogadható árat eredményez, akkor együtt fogunk működni” – mondta a cseppfolyósított földgáz kérdésében. Közölte, egyetért horvát kollégájával a beruházás regionális jelentőségében, de a magyar döntéshozóknál ez nem előzi meg az ár szempontját.
Orbán Viktor hivatalos látogatása során megbeszélést folytat Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfővel, és találkozik Gordan Jandrokovic parlamenti elnökkel is.