A kormányfő kiemelte: továbbra is a korábbi „önsorsrontó és naiv” bevándorláspolitika uralkodik az unióban, most is többet beszéltek a szétosztás gyorsításáról, mint a migránsok megállításáról a schengeni övezet határán.
Úgy vélte, ha most nem sikerült megváltoztatni az uniós politikát, erre legközelebb szeptember 24-én Bécsben tehetnek kísérletet, amikor a balkáni útvonalon érintett országokkal is egyeztetnek, és megpróbálnak a mostani elhibázott bevándorláspolitikáról áttérni az „önvédelmi” politikára. Hozzátette: nem lehet tudni, hogy ez akkor sikerül-e, de Magyarország egy dolgot tehet, sikeres népszavazással elérni a brüsszeli migránspolitika megváltozását.
Orbán Viktor ugyanakkor sikernek nevezte, hogy határoztak arról: Bulgáriának mindenképpen támogatást kell adni, konkrét döntések születtek a segítségnyújtásról, hiszen a bolgár határon a nyomás nő, és a védekezés költségei jelentősek.
A miniszterelnök szerint a csúcs legjobb híre Magyarország számára, hogy a V4 (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) az egyetlen országcsoport, amely konkrét javaslatokkal érkezett, hogy milyen legyen az új unió, amely sikeresebb a mainál és ahol mindenki megtalálja a számítását, vagyis a V4-es miniszterelnökök többszöri tanácskozása az elmúlt hónapokban nem volt hiábavaló – vélekedett.
Mint mondta, ma menetrendet fogadtak el, amely jelzi a fő állomásait annak a folyamatnak, amelynek végén jövőre Rómában egy dokumentumban lezárják a Brexit utáni önértékelési folyamatot. Ebben meghatározó vélemény lesz a V4-é, amelynek van kikristályosodott véleménye – fűzte hozzá.
Orbán Viktor szerint Németország és Görögország a két kulcsország a bevándorlási helyzet megoldásához. Kijelentette: amíg Németországban nincs határozott felső korlátja a beengedett migránsoknak, folyamatos lesz a szívóhatás. Görögországnak pedig a schengeni megállapodás miatt meg kellene állítania az Európába igyekvőket, de ezt nem teszi meg – magyarázta. Hozzátette: amíg ez a két ország nem változat a politikáján, mi egy dolgot tehetünk, betartjuk a schengeni előírásokat, és minden illegálisan belépni akarót a jog és fizikai erő alkalmazásával feltartóztatunk.
A miniszterelnök kifejtette: a magyar szempontból legfontosabb kérdésre kedvező válasz született a csúcson, vagyis arra, hogy a britek döntése után vajon lesznek-e mások, akik követik őket, és az EU bomlása, forgácsolódása folytatódik-e. Azonban ma megtudtuk, hogy senki sem lép ki az unióból, úgy döntöttek, hogy együtt folyatják, és a szétválás helyett megpróbálják megjavítani az EU intézményrendszerének működését – közölte.
Kitért rá: javaslatot tett egy új politika kialakítására a nem EU-tag országoknak a térségben, mert a feszültség nő a régióban, az EU befolyása az események érdemi alakítására viszont csökken.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az unión kívüli bevándorló táborokhoz, a menekültek regisztrálását végző regisztrációs központokhoz (hotspotokhoz) katonai biztosítás kell, ami ma nem áll rendelkezésre, és ez az egyik fontos ok, amiért Magyarország a közös európai hadsereg felállítását szorgalmazza. Több ország is egyértelműen emellett nyilatkozott ma, növelni kell a katonai együttműködést, ami majd a közös hadsereghez vezethet – mutatott rá.
A kormányfő közölte: szolidárisak ma többféle módon lehetünk Európában, és leegyszerűsített megközelítésre vall azt mondani, hogy aki befogad migránst, az szolidáris, aki pedig nem, az nem az.
Azt kell nézni, hogy ki mit áldoz ma Európában azért, hogy Európa biztonságos legyen, ki mennyit költ, milyen erőfeszítéseket tesz azért, hogy Európában az emberek nagyobb biztonságban éljenek – magyarázta.
Úgy vélte, Magyarország a legszolidárisabb országok közé tartozik, és ha mi nem védenénk meg az EU külső határait, nagy baj lenne más országokban. Magyarország az összes többletköltséget egyedül vállalja, amikor nemcsak saját magát védi, hanem Európa többi népével is szolidáris – fogalmazott.
A miniszterelnök kiemelte: Brüsszelben sokaknak nem világos, hogy a migránskérdés nemcsak humanitárius kérdés, hanem következménye van az identitására azoknak az országoknak, ahova mennek és amelyen átmennek. Magyarország identitását meg akarjuk őrizni – tette hozzá.
Orbán Viktor kérdésre válaszolva elmondta: a csúcson Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök jelezte neki, hogy a kormánya más véleményen van, mint Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter, így különvéleménynek kell nyilvánítani az általa mondottakat. (Asselborn kedden úgy nyilatkozott, hogy ideiglenesen vagy végleg ki kell zárni Magyarországot az Európai Unióból, ez az egyetlen lehetőség a közösség összetartásának és értékeinek megőrzésére.)
Ugyancsak kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy a konzervatív politikai gondolkodásban a kulturális ellenforradalom a gyökerekhez való visszatérést jelenti, azt, hogy vissza kell térni a régi európai értékekhez, amelyeket elhagytunk, és ez az eltávolodás az egyik oka annak, hogy nem vagyunk elég sikeresek.
