Az öt veszélyforrás közé sorolta a rezsicsökkentés brüsszeli betiltását, az illegális bevándorlást, a külföldi befolyásolási kísérleteket, valamint a magyar adócsökkentést és munkahelyteremtő programokat célzó brüsszeli támadásokat. Ennek az öt támadásnak az elhárítására kidolgozott lépéseket nevezi a kormány új nemzeti politikának, amely megvédi az országot, a nemzeti érdekeket, az elért eredményeket – mondta. A sikeres védekezéshez először egyetértésre van szükség, „minél szélesebb és teljesebb egyetértésre, annál jobb”, ezért ezekben a kérdésekben nemzeti konzultáció indul – közölte.
A rezsicsökkentéssel kapcsolatban kijelentette: Magyarország ragaszkodik az energiaár-meghatározás jogához, ez nem „költöztethető” Brüsszelbe.
Az illegális bevándorlásra rátérve a miniszterelnök arról beszélt, hogy azt Brüsszelben még mindig sokan támogatják, de „a migrációt támogató országokat és a brüsszelieket lépésről lépésre feltartóztatjuk”, Németország és Olaszország, ha lassan is, de fordul. Szerinte most az önvédelem egy újabb kérdésével, az idegenrendészeti őrizettel kell foglalkozni, amelynek lényege a kormány terve szerint, hogy a kérelmet benyújtó migránsokat ügyük jogerős elbírálásáig őrizetben kell tartani.
A migrációról külön is beszélt Orbán Viktor, aki szerint Európában egyre többen osztják a magyarok véleményét a témában. Elmondta: a legutóbbi uniós miniszterelnöki csúcson a korábbihoz képest már egyre többen támogatták az EU-n kívüli menekülttáborok létrehozását, amely magyar javaslat volt, és a brüsszeliek korábban hallani sem akartak róla. „Nekünk, magyaroknak nem igazunk van, hanem igazunk lesz”, migránsügyben megfigyelhető, hogy „a korábbi feketebárányok átminősülnek a higgadt előrelátás embereivé” – fogalmazott.
Szólt arról is, hogy a magyar határra nehezedő nyomás nem fog megszűnni a következő években, ezért a határvédelem továbbra is kiemelt fontosságú nemzetbiztonsági ügy.
Az ország előtt álló harmadik veszélyforrást – folytatta – az ország politikáját rejtetten, külföldi pénzekkel, szervezetten befolyásolni próbáló hálózatok jelentik. Ezeknek semmi közük a civilekhez, „ezek nemzetközi szervezetek magyarországi lerakatai” – fogalmazott, kijelentve: a kormány átláthatóságot akar, ezért nem fogja hagyni, hogy „a globális tőke” döntsön a magyarok helyett.
Szerinte Brüsszel idén kísérletet tesz arra is, hogy újabb gazdaságszervezési, -irányítási jogosítványokat vonjon magához, ami a magyar adószabályokat sem fogja kímélni. Ezért meg kell védeni „a sikeres magyar adórendszert” – mondta.
Végül kifejtette: a különböző munkahelyvédelmi támogatások – ilyen például a közmunka, a munkahelyvédelmi akcióterv és a munkahelyteremtő beruházások támogatása – szintén uniós támadás alatt állnak, pedig nem szabad elvenni a nemzetektől ezek biztosítását.
Orbán Viktor hosszan értékelte a gazdasági adatokat is, amelyek szerinte azt mutatják: a magyar modell működőképes, az ország a 2016-ra kitűzött gazdaságpolitikai céljait elérte.
Úgy fogalmazott: a magyar emberek megdolgoztak az eredményekért, és „pártállásra való tekintet nélkül” jó érzés látni, hogy fokozatosan beérik a munka gyümölcse.
Az adatokat felsorolva kiemelte, hogy a múlt év végén 74 százalékra csökkent a GDP-arányos államadósság, ahogyan azt is, hogy a januári államháztartási egyenleg az elmúlt 17 év legkedvezőbb első havi eredménye. Az idén egyértelműen teljesíthető a 2,4 százalékos hiánycél – jelentette ki.
A növekedésről szólva kifejtette: tavaly 2 százalékkal bővült a magyar nemzeti össztermék, a kormány az idén 4,1 százalékos, jövőre pedig 4,3 százalékos bővüléssel számol.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy a magyar külkereskedelem rekordévet zárt tavaly, egy év alatt 10 milliárd eurónyi külkereskedelmi többlet keletkezett.
Kitért továbbá arra, hogy 2016 utolsó negyedévben a munkanélküliség rekord alacsony szinten, 4,4 százalékon állt, amitől „karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság”. A foglalkoztatottak száma a 2010-es kormányváltás óta több mint 700 ezerrel nőtt, időarányosan tehát jól áll a tíz évre vállalt egymillió új munkahely terve – közölte, megemlítve a turizmus jó teljesítményét is.
Az idei évtől hatályos intézkedések közül megemlítette például a családi adókedvezmény mértékének növelését, az adócsökkentéseket, a minimálbér-emelést, a felsőoktatásban, a megyei kormányhivatalokban dolgozók, a katonák, a rendőrök bérének növelését. Hozzátette: a felsőfokú végzettségű bölcsődei dolgozók is csatlakoztak a pedagógus-életpályához, és rendezik a bérét a szociális ágazatban felsőfokú végzettséggel dolgozóknak. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyben is tovább nőttek a bérek, az orvosok után az ápolók helyzete is javult.
A gazdasági mutatókat történelmi távlatba helyezve a kormányfő gazdasági áttörést helyezett kilátásba. Mint mondta, az elmúlt bő 120 évben hasonló fejlődési korszakok váltották egymást Magyarországon. 1900-2010 között évente csak 1,5 százalékkal nőtt az egy főre jutó nemzeti össztermék, ez elmaradt a fejlett országok fejlődési ütemétől, a felzárkózási kísérletek rendre sikertelennek bizonyultak – mutatott rá.
Orbán Viktor kiemelte, hogy 2010 óta a GDP és a fogyasztás üteme is meghaladja az eurózónáét, a foglalkoztatási ráta pedig magasabb az EU-átlagnál. „Magyarország rég nem látott esélyt harcolt ki magának 2010 és 2016 között, ne játsszuk el, inkább váltsuk valóra” – fogalmazta meg kérését a parlamenti pártok felé, arra kérve őket: a történelmi dimenziókat is figyelembe véve alakítsák politikájukat.
