„Látom rajtuk a ciklus végi fáradtság jeleit”, de a jövő évi EP-választás után lesznek új képviselők, és „szerintem javulni fog a demokrácia minősége” – fogalmazott a kormányfő.
[1]Az úgynevezett migránsvízum kérdésében Orbán Viktor azt mondta: „elég vicces”, hogy egy ügyben addig kell újra és újra szavazni, amíg a bürokraták szerint helyes eredmény meg nem születik.
Feltette ugyanakkor a kérdést, hogy miért tűrik el ezt az EP-képviselők, akiktől az emberek azt várják, hogy álljanak ki az őket odaküldők érdekei mellett. „Próbálnék én itt, a magyar parlamentben ilyeneket csinálni, nem csak az ellenzék, de még a saját frakciótagjaim is fellázadnának” – tette hozzá.
Semmilyen demokrácia sem tökéletes, a magyar sem, de a brüsszeli még messzebb van ettől – fogalmazott.
[2]A Guy Verhofstadttal, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége EP-frakciójának vezetőjével fennálló vitára úgy reagált: ez jól rátapint a nyugat-európai és közép-európai országok demokráciája közötti különbségre. „Nekik egy ilyen elfáradt intézményes demokráciájuk van (…), és ha az elit úgy látja, hogy megtámadják, akkor megsértődik. Nekünk ez a luxus nem adatott meg, hogy ne támadjanak bennünket: 1990 óta vagyok parlamenti képviselő, 13. éve vagyok miniszterelnök, minden reggel azzal kelek, hogy derékon vágnak” – fejtette ki. Hozzátette: „itt életben kell maradni minden támadással szemben”, „itt az ember nem királykodhat, itt utcai harcosként az evidensen jó döntésekért is meg kell harcolni”.
Kijelentette: a Sargentini-jelentéssel megtámadták Magyarországot, és „mi legalább akkora erővel támadtunk vissza – de ha lehet, inkább nagyobbal -, mint ahogy megtámadtak bennünket”. A kormány nem tűri el, hogy rombolják az ország tekintélyét, becsületét – közölte, megjegyezve: „aki belénk harap, annak erős fogsorral kell rendelkeznie, mert nem fogjuk ezt tűrni”.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány megbízásából Brüsszel utcáit járó, a figyelmet a bevándorlási politika következményeire felhívó plakátos kisteherautót rendőrök állították meg, és leszereltették róla a Guy Verhofstadtot ábrázoló feliratot, a kormányfő úgy reagált: „a demokráciában az életerő ma Kelet-Közép-Európában erőteljesebb, mint Nyugat-Európában”.
A családok védelméről szóló nemzeti konzultációval kapcsolatban Orbán Viktor hangsúlyozta: újabb és újabb segítségeket kell nyújtani a fiataloknak a gyermekvállaláshoz, hogy úgy érezzék, ezzel nem romlik, hanem javul az életük minősége.
A gyermeknevelés „kétségkívül küzdelmes, kétségkívül helyt kell állni, kétségkívül anyagiakkal is jár”, de ha azt lehet érezni, hogy a költségvetés is mellettük áll, „otthonteremtésben, bérben, adórendszerben, gyesben, gyedben, bölcsődékben segítséget nyújt”, akkor érdemes vállalni – fejtette ki.
[3]Felidézte a migrációs nemzeti konzultációt is, amelyen a legnagyobb volt a részvétel, amit úgy értékelt, hogy az emberek életösztöne jól működik Magyarországon, érezték, hogy a magyaroknak nagy erővel kell felállniuk a brüsszeli támadásokkal szemben.
A magyar gazdaság állapotáról szólva a miniszterelnök arról beszélt, hogy 2010-zel szemben – amikor legyengült, kivéreztetett volt az ország – mára erőteljes, növekedni tudó, az embereknek munkát adó, ütésálló nemzetgazdaság lett a magyar.
Ennek a kulcsa az volt – mondta -, hogy a kormány meghirdetett egy másfajta gazdasági rendszert, a magyar modellt, amely mellé az emberek is odaálltak. Az elért gazdasági eredményt figyelemreméltónak nevezte, kiemelve, hogy a gazdaságpolitikát a magyarok tehetségére és szorgalmára építették, ami meghozta az öt százalék fölötti növekedést.
Továbbra is hinni kell abban – folytatta Orbán Viktor -, hogy a szorgalom és a tehetség fenntartja a bővülést, a vezetők pedig nem kényelmesedhetnek el, nem szabad azt gondolni, hogy most már a bab is hús, hanem újabb és újabb erőfeszítéseket kell tenni a következő sikerekhez.
A nemzetközi összehasonlításokat úgy kommentálta: nem indokolatlanok az összevetések, de „a többiek nem nagyon érdekelnek, nekik megvan a saját életük (…), nem érdemes méricskélni”. „Azt akarom, hogy a magyarok (…) saját logika mentén érezzék magukat sikeresnek, érezzék úgy, hogy van értelme annak, amit tesznek, és ne másokkal összevetve” – mondta, hozzátéve: sohasem érdemes a külföldiek életelvárásaival, fejlettségével meghatározni a saját életünk minőségét és céljait.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy még rengeteg tennivaló van, ezek közé sorolta, a szakképzés területét, a kis- és középvállalkozók vállalatvezetési képességének javítását és a bérek emelését, amelyhez pedig mindenképpen javítani kell a versenyképességet.
Az egészségügyi szakdolgozók napokban bejelentett béremelésével kapcsolatban a kormányfő azt mondta: a forrásfelhasználás sorrendjének meghatározásakor az egészségügyi szakértők az ápolónők helyzetének javítását említették az első helyen, úgy érzik ugyanis, talán ez a legkritikusabb pontja az ágazatnak. Jelezte, Varga Mihály pénzügyminiszterrel hosszú órákon át dolgoztak ennek teljesíthetőségéért, és végül egy négy évre felosztott – 70 százalékot meghaladó – béremelési programot hirdettek meg.