Nagy Katalin: Ahogy a hírekben hallottuk, az Egyesült Királyságban már hárommillió embert beoltottak. Magyarországon a beoltottak száma, körülbelül 100 ezer. Nyilván különbség van az országok között, az Egyesült Királyság jóval nagyobb, mint Magyarország, de mégis óriási a különbség. Mi ennek az oka? Kérdezem Orbán Viktor miniszterelnököt, akit köszöntök a stúdióban, jó reggelt kívánok.
Tisztelettel köszöntöm a hallgatókat, jó reggelt kívánok! Épp az operatív törzsről estem be ide Önhöz, ott reggel 6-kor kezdünk, és akkor ilyenkor még ide beérek. Tehát teljesen friss számot tudok Önnek mondani a beoltottakra vonatkozóan: 105.728 embert oltottunk be. És azt tudom mondani, az oltókapacitásunk jóval nagyobb, mint amennyi vakcinánk van. Tehát nem azért nem haladunk gyorsabban, mert a magyar egészségügy ne tudna gyorsabban és tömegesebben oltani, hanem azért, mert nincs elég vakcinánk.
De más is így van ezzel, nem? Halljuk, hogy fél Európában is.
Igen. Itt érkezünk el az Ön kérdéséhez, amit én udvariasan zárójelbe tennék, ha megengedi, mert a számok alapján, ilyenem is van, jól látható, hogy, mondjuk, Nagy-Britannia beoltotta lakosságának körülbelül 4 százalékát, az unióban meg 1 százalék alatt vagyunk, és nem azért, mert a mi orvosaink rosszabbak lennének, mint a briteké, hanem azért, mert nincs elég vakcina Európában, ami elvezet ahhoz a kérdéshez, hogy jó döntést hoztunk-e, 27 miniszterelnök közösen, amikor közös vakcina-beszerzés mellett döntöttünk. Mert aki nem vesz részt ebben a közös vakcina-beszerzésben, hanem a saját útját járja, Izrael vagy éppen Nagy-Britannia, azok előrébb vannak, mint mi, de szerintem baj idején, amikor válság van meg pandémia, akkor a felelősség kérdését későbbre kell halasztani, hogy miért van ez így. Ahelyett, hogy most elkezdenénk mutogatni Brüsszelre, lobogtatnánk ezeket a számokat, amelyek sajnos elég nyilvánvalóak, és a frusztrációnkat, ami emiatt elég magas, azt a brüsszeliekre, meg a brüsszeli bürokratákra fordítanánk, e helyett ebből próbáljunk inkább valami alkotó energiát létrehozni, és szerezzünk vakcinát. Ezért az operatív törzs mai számos kérdése közül a legfontosabb az volt, hogy hogyan állunk az orosz meg a kínai vakcinával. Most a kínai vakcinával az a helyzet, hogy az van, és tömegesen is tudunk szerezni, tehát ezek a csatornák meg vannak nyitva. Ehhez már csak az kell, hogy a magyar egészségügyi hatóság azt mondja, hogy ez rendben van. Vizsgálatok vannak, most is vannak kint, Pekingben embereink, úgyhogy nagyon remélem, hogy néhány napon belül erre a kérdésre a magyar egészségügyi hatóságok egyértelmű választ tudnak adni. Ma feltettem azt a kérdést, hogy mit is vizsgálunk igazából? Azt vizsgáljuk-e, hogy esetleg nagyobb kárt okozunk-e egy ilyen vakcinával, mint a baj, amit el akarunk hárítani? Mert a magyar emberek, én magam is, mindenki ettől fél, hogy hátha kapunk egy olyan ismeretlen oltást, amiből nagyobb baj lesz, mint az a betegség, mint amit az a betegség okozott, amit egyébként a vakcinával el akartunk kerülni. És az operatív törzsön ma egyértelműen az hangzott el, hogy nincs ilyen kockázat, ami annál is inkább logikus, hiszen tízmilliószám oltják már a saját népüket a kínaiak is meg az oroszok is. Akkor viszont az a kérdés, hogy mit csinálunk, mit csinál a hatóság? A válasz az, hogy mindegy, hogy a meggyőződésünk szerint nincs már ilyen kockázat, mégis van egy protokoll, amin végig kell menni, és az időt igényel, csak közben meghal minden nap száz-száztíz ember. Úgyhogy én a hatóságokat arra kérem, hogy körültekintően, de a lehető leggyorsabban járjanak el, és mondjanak a-t, vagy b-t, mert itt van több mint egymilliónyi kínai vakcina, amit holnap reggel – kicsit túlzok –, néhány napon belül az emberek rendelkezésére tudnánk bocsátani, csak nincs meg hozzá a hatósági papír. Úgyhogy az operatív törzs ma behatóan foglalkozott ezzel a kérdéssel. A mai adat egyébként az, hogy meghalt 111 honfitársunk, és megfertőződött 1.513. Ezek mindig szomorú hírek. Ami reményt adó hír viszont, hogy 4.717 betegünk gyógyult meg. Ez azt jelenti, hogy többen gyógyulnak meg jóval, több, mint kétszer többen gyógyulnak meg, mint amennyien elkapják a fertőzést. Ez azt mutatja, hogy akkor kifele megyünk ebből, illetve ezt a második hullámot sikerült megfékezni. Ami azonban rossz hír, hogy ha körülnézünk Európában, akkor azt látjuk, hogy a legtöbb helyen a harmadik hullám rárúgta az ajtót az ott élőkre, tehát azt látjuk, hogy a helyzet nem javul a legtöbb nyugat-európai országban, különösen a számunkra mérvadó országokban, például Németországban, hanem inkább romlik, és nemhogy lazítanának, hanem egyre szigorúbb intézkedéseket vezetnek be. Bocsánat, de ha már belementem itt az operatív törzsről szóló beszámolómba, akkor még azt is szeretném elmondani, hogy miután leoltjuk hamarosan az egészségügyi dolgozókat – egyébként az oltás iránti bizalom az folyamatosan nő, tehát az, ami Nyugat-Európában megtörtént, hogy először inkább nem, inkább óvatosak az emberek, aztán látják, hogy nincs belőle baj, sőt akkor egyre inkább nő az oltási kedv, én is biztatok mindenkit, a magyar kormány oltáspárti – tehát beoltjuk hamarosan az utolsó egészségügyi dolgozót is, aztán most már mindjárt végzünk a szociális otthonokban lakókkal, és akkor az oltási terv szerint haladva tovább a harmadik kategória a hatvan év feletti, krónikus betegségben szenvedő honfitársainknak a csoportja. Itt három nagy betegségcsoport alapján jelölték ki őket, ez egyébként 1 millió 756 ezer embert jelent. Tehát az oltási terv harmadik kategóriájába ennyien tartoznak, ennyi kínai vakcinánk tulajdonképpen lenne is, ha meglenne az engedély, és akkor őket meg tudjuk menteni, vagy ki tudjuk menteni a kockázatból.
Hogyha meglenne ez a papír, a magyar egészségügyi hatóságok jóváhagyása, akkor mennyi idő alatt lehetne beoltani ezt a harmadik csoportot?
Az úgy van, hogyha hétvégén számolunk, az operatív törzs úgy fogalmaz, ennek is van egy bükkfanyelve, tetszik tudni: áteresztő képesség. Tehát ha az emberek jelentkeznek, és megjelennek az oltáson, tegyük fel, aránylag fegyelmezetten, tehát nem napos késesekkel, hanem az adott időablakon belül, akkor egy közepes tempóban egy nap alatt, hétvégi, tehát szombat-vasárnapról beszélek, legalább 500 ezer embert tudnak garantáltan beoltani a magyar közigazgatás, illetve egészségügy emberei. Ez a nyugodt tempó. Ez azt jelenti, hogy egy hétvégén ez legalább másfélmillió ember, nagyjából ennyien jelentkeztek, tehát amit én mondtam, hogy amennyien jelentkeznek, bár ha a szám megnő, akkor persze ez már így nem igaz. De a mai tudásunk szerint, aki jelentkezik, vagy eddig jelentkezett, azokat egy hétvége alatt – péntek, szombat, vasárnap, esetleg csütörtök is – meg tudjuk oldani. Most lehet, hogy nem érdemes túlfeszíteni a húrt, és inkább két hétvégét kell erre majd fordítani, de alig várom, hogy végre ezzel a problémával küzdjek meg, mert most nem az a bajunk, hogy nincs oltási kapacitásunk, hanem hogy nincs vakcinánk. Az oltási kapacitása Magyarországnak sokszorosan meghaladja az unióból jelenleg érkező vakcinamennyiséget.
Az Európai Bizottságnak az egészségügyi biztosa nem azt mondta a héten, hogy arra kéri a tagállamokat, hogy ne tárgyaljanak külön a gyártókkal? Vagy ez csak azokra a gyártókra vonatkozott, amelyekkel már megegyezett az Európai Bizottság?
Meghal minden nap száz fölötti magyar ember. Nekem ne mondja meg egy görög biztos, hogy én mit csináljak.
Tehát úgy tűnik, hogy más kormányfő is ugyanezen a véleményen van, hiszen nagyon sok országban próbálnak mindenhonnan beszerezni, ahonnan csak lehet, tényleg ilyen vakcinát.
Máshol is vannak miniszterelnökök, akik hazafinak tartják magukat, és fontosabb a saját polgáraik egészsége meg élete, mint valami brüsszeli bürokrata véleménye.
Egyébként az sem mindegy, nem, hogy a tömeges oltást melyik vakcinával lehet elkezdeni? Hiszen tudjuk, hogy a Pfizer, amit legelőször kaptunk, ugye, nagyon különleges körülmények között tárolható. Tehát megoldható lenne, hogyha, mondjuk, lenne kétmillió Pfizer-vakcinánk, akkor azt a -70 fokos tárolást minden egyes oltóponton biztosítani lehetne?
Hogyne. Bármilyen meglepő, amikor utoljára foglalkoztam ezzel a kérdéssel, akkor az volt az adat, hogy talán három megyei kórházunk nem tudja biztosítani ezt a nagyon magas hűtési szintet, azóta remélem az is megoldódott már. Tehát a magyar egészségügynek a felkészültsége az ilyen helyzetek kezelésére egyébként általában sokkal jobb, mint mi magunk is szoktuk ezt gondolni. Tehát ha nézem a számokat, összevetem más országokéval, emlékeznek, hogyan omlottak össze az egészségügyi rendszerek egymás után Nyugat-Európában. A magyar egészségügyi rendszer nemhogy nem omlott össze, az meg sem rendült. Tehát nagyon nagy meló volt, már elnézést a kifejezésért, tehát az ápolónők meg az orvosok szerintem emberfeletti teljesítményt végeztek, tehát én magam is sok kórházban jártam, és azt kell mondanom, hogy fantasztikus emberekkel találkoztam, és tényleg ők tartják a hátukon az egész rendszert. De tartják, és a magyar egészségügyi rendszer nem omlott össze, itt egyetlen ember sem maradt ellátatlanul azért, mert orvos vagy ápolónő ne lett volna, ne végezte volna el a dolgát, ne lett volna lélegeztető készülék vagy éppen ágy. Tehát azért a mi egészségügyünk, amit mindig kritizálunk, magyarok vagyunk, persze, hogy kritizáljuk, tehát a mi egészségügyi rendszerünknek az ütésálló képessége, a biztonság, amit tud adni baj esetén a választópolgárainknak, nemzetközi összevetésben megállja a helyét. Az orvosaink meg az ápolónőink szerintem valahol az élmezőnyben vannak.
Hogyha lesz megfelelő számú vakcina, akkor értesítik, ki értesíti az embereket? Mert mondják azt, hogy, ugye, ők beregisztráltak a vakcinainfo.gov.hu-ra, annyi visszajelzés, ugye, jön, hogy fogadtuk az Ön regisztrációját, de várják az oltás időpontját.
Amikor lesz vakcina, akkor tudunk, tudok felelősséggel időpontot ajánlani. Addig, amíg nincs vakcina, addig nem tudunk időpontot mondani. Amint lesz vakcina, azonnal jelentkezni fogunk azoknál, akik regisztráltak, ahogy az Ön regisztrációja alapján nyilvántartásba vettük, megérkezett a vakcina, ekkor és ekkor, itt és itt jelenjen meg.
Ön úgy fogalmazott, hogy kifelé megyünk, és nálunk a számok ezt mutatják is, hiszen sokkal kevesebben vannak lélegeztetőgépen, és sokkal kevesebben vannak kórházban is. De Nyugaton ott van a harmadik hullám, ezt a bizonyos jó állapotot, hogy jók a számok, csak ezeknek a korlátozásoknak a fenntartásával lehet biztosítani? Azért is kérdezem, mert elég nagy már a nyomás, szóval nemcsak az idősebbek, a fiatalok is nehezen bírják, hogy nem lehet találkozni, nem lehet szórakozóhelyre menni.
Nem tudom, hogy engem hova tetszik sorolni, de én is nehezen bírom már, tehát…
Középkorúnak.
Mindannyian így vagyunk ezzel, tehát szabadulnánk már mindannyian ettől a nyomorúságtól, vissza akarjuk kapni az életünket, a régit, ami volt. Azt tudom mondani, hogy ha a brüsszeli beszerzések ütemében haladunk, akkor nyár vége, ősz, amikor azt tudom mondani, hogy annyi embert beoltottunk, hogy a megszorításokat vagy a korlátozásokat azokat feladhatjuk. Ha az egészségügyi hatóság elvégzi a munkáját, és a kínai vakcinákat is tudjuk használni, és az emberek is választanak, ugye, választhatnak majd brüsszeli – csak az nem lesz, csak kevés – a kevés brüsszeli, a sok kínai meg a még nem tudjuk, pontosan mennyi orosz vakcinából lehet majd választani. Ha elfogadják a kínai vakcinát, akkor olyan gyorsan tudunk oltani, hogy a nyár előtt is, talán még jóval a nyár előtt is visszakaphatjuk a régi életünket, de ez attól függ, hogy mennyi vakcinát tudunk szerezni, és a hatóságaink milyen gyorsan futnak végig kellő körültekintéssel az előírt biztonsági protokollokon.
Az egészségügy. Ön is célzott arra, hogy most egy picit talán fellélegezett, még mindig nehéz a munkájuk, amit elvégeznek. Mi a véleménye arról, hogy egyes parlamenti politikusok az ellenzék oldalára, most éppen talán egy független is olyan videókat tesz közé, amiben azt próbálja bizonyítani, hogy a magyar kormány járvány elleni védekezése nem megfelelő, mert lám-lám, a szentendrei halottasházban egymás hegyén-hátán vannak a halottak, akik valószínűleg a koronavírusban hunytak el, mert a kormány nem figyel rájuk.
Nem hiszem, hogy a kormányt lehetne ezért felelőssé tenni, mert ebben az ügyben, amit én is vizsgáltattam, azt hiszem, hogy egy önkormányzati fenntartású intézményről van szó. Szívesen segítünk minden önkormányzatnak, ami egyébként nem tud megbirkózni ezzel a feladatával, tehát nem egymásra kell itt mutogatni, hanem segíteni kell egymást, így az önkormányzatokat is. Nem érzem magam jól, hogy az ellenzéki magatartásra kell reagálnom, hát mégis fontosabb ügyünk is van, mint hogy erről beszéljek, de…
Csak a közbizalmat megpróbálják aláásni, az a baj, nem?
Az az érzésem, inkább próbálok udvariasan fogalmazni, tehát nekem az az érzésem, hogy itt már semmi sem szent, mármint a baloldali pártok számára, és hogy 2020-at, ha felidézem, akkor tényleg a legudvariasabban azt tudom mondani, hogy a magyar baloldal túl messzire ment. Én értem, hogy, mert politikai párt mi mást akarhatna, minthogy hatalomra kerüljön, ugye, ők szeretnének a kormány helyére ülni, és ők szeretnék kormányozni Magyarországot, ezt is értem, de az szerintem válság idején nem jó gondolkodásmód, amit ők mutatnak, hogyha valami rossz az országban, azért felelőssé lehet tenni a kormányt, és akkor könnyebben lehet leváltani. Mert ennek a logikának a végén az van, hogy ami rossz az országnak, az jó az ellenzéknek, illetve jó a baloldalnak, ez szerintem válságban, egyébként sem túl szimpatikus gondolat. Na de válság idején? Amikor emberek halnak meg, életek vannak veszélyben, ez egy életveszélyes gondolkodásmód. Azt bizonygatni egyfolytában, hogy a magyar egészségügy nem működik, a magyar orvosok nem jól dolgoznak, a kormány nem jól szervezi meg a védekezést, bemutatni, hogy milyen nagy baj van, gyakran kamu álvideók, ismerjük ezt az egészet, és abban reménykedni, hogy azért majd az emberek a kormányt teszik felelőssé, és majd beülnek a kormány helyére, szerintem ez az észjárás túl sok, túl messzire mentek.
A legfrissebb statisztikai adatok szerint az ipari termelés novemberben növekedett, és úgy tűnik, hogy az építőipar is kezd tulajdonképpen visszatérni az eredeti állapotára, és szépen teljesít, talán hat hónap alatt vissza is tért az eredetire. Most hogyan látja, mi ennek az oka? Mi tette ezt lehetővé, hogy az ipari termelés például növekedni tudjon az ősz során?
Alapvetően az, hogy az emberek dolgozni akarnak. Tehát a magyar gazdaság teljesítménye mögött mindig az van, hogy ez egy munkaalapú gazdaság, ezt az emberek értik, tudják, és munkából akarnak megélni, dolgozni akarnak, és tisztességes bért akarnak kapni a munkájukért. Ha ez a vágy nem volna, ha ez a hajtóerő nem működtetné a magyar gazdaság motorját, akkor nem lennének jó gazdasági eredmények. De a magyar emberek dolgozni akarnak, ráadásul sokat is akarnak dolgozni, és tisztességes bért akarnak kapni. Tehát van még energia a magyar gazdaságban. Másodsorban azt gondolom, hogy egyre jobbak a vállalkozóink is, mert, ugye, ők a munkaadók, és egyre versenyképesebbek. Azért mi nagyon nagy hátrányból indultunk. Itt volt negyven évnyi kommunizmus, miközben a magángazdaság Nyugat-Európában meg szabadon virágzott, és harminc évvel ezelőtt kezdődött az a pillanat, amikor a magyar vállalkozóknak a negyven éves előnyben lévő nyugati társaikkal kellett versenyezni. Nemcsak nem volt elég pénzük, hanem kevesebb tudásuk is volt arról, hogy hogyan működik egy szabad magántulajdonon alapuló gazdaság. De úgy látom, hogy a magyar vállalkozók most már versenyképesek a nyugatiakkal, még nem vagyunk olyan hatékonyak, mint ők, de már közelebb vagyunk, mint voltunk. Tehát miközben az emberek dolgozni akarnak, a vállalkozók meg egyre jobban tudják őket vezetni, meg egyre jobban tudják szervezni az ő munkájukat. Ez a másik lába a teljesítménynek. És van egy harmadik lába is, ezt szerényen a végén említem meg, kell egy olyan környezet, ahol megérje dolgozni. Ha adókat emelünk – ez volt 2010-ig a baloldali politika lényege – akkor kevesebb pénz marad az embereknél meg a vállalkozásoknál, és nem lesz feszítő munkakedv és ambíció az emberekben, ezért az adókat csökkenteni kell. Ha jó a környezet, megéri dolgozni, megéri vállalkozni – bár az mindig kockázatos dolog, de mégis megéri –, akkor az emberek működtetik az ország gazdaságát. Ezért is választottunk, választottam – mert ebben sok munkám van személyesen nekem is –, egy teljesen más gazdasági válságkezelést most, mint a nyugat-európai országok. Tehát én figyelem, hogy ők mit csinálnak, de a magyar válságkezelés logikája az más. A magyar válságkezelés logikája egyértelműen, direkten a munkahelyek megtartására és a beruházásokra összpontosít. Tehát amit úgy fogalmazunk, hogy előzni akarunk a kanyarban, tehát nagyobb sebességgel akarunk onnan kijönni, mint ahogy belementünk, ahhoz meg beruházások kellenek. Ezért óriási adócsökkentéseket hajtottunk végre. A központi adókból a 2020-as évben 432 milliárd forintot csökkentettünk, tb-járulék-csökkentés, és így tovább. Az iparűzési adót, ami az önkormányzatokhoz tartozik, ott is csökkentettünk, és 180 milliárd forint maradt a vállalkozásoknál.
Igen, de ennek nem örülnek az önkormányzatok.
Na, jó, azt én megértem, de nem a saját intézményi érdekeikből kell kiindulni. Az a helyzet, hogy mondjuk, ha Budapestet nézzük, csökkentettük az iparűzési adóját a kis- és középvállalkozóknak, de nem a költségvetésbe hoztuk be, az ország költségvetésébe, a kormány költségvetésébe, itt van Budapesten az a pénz, csak nem az önkormányzatnál, hanem az embereknél meg a vállalkozóknál. Ez a pénz Pesten van. Hogyha az önkormányzatnak az az értelme, hogy szolgálja az embereket, akkor örülni kell, hogy több pénzük van az embereknek. Igaz, hogy ilyenkor alkalmazkodni kell ehhez, át kell szervezni a működést, gazdálkodni kell, magának az önkormányzatoknak is hatékonyabbnak kell lenni, de ez ugyanaz, mint a mi esetünkben. Amikor a kormány adót csökkent, 432 milliárdot, mondjuk, 2020-ban, akkor hatékonyabban kell működtetni a kormányt cserében, mert ugyanúgy nem lehet, kevesebb pénzből ugyanúgy nem lehet működtetni egy kormányt. Ha ott hagyjuk az adót az embereknél, akkor nekünk, a kormánynak is alkalmazkodnunk kell ehhez. Ez néha kényelmetlen meg nehéz, meg gondolkodni kell meg átszervezni. Na, de hát ez a munkánk lényege. És akkor még az is fontos, hogy a mi adókezelésünkben azért lefogtam 3.000 milliárd forintot a bankoktól, 3.000 milliárd forintot, mert a hiteltörlesztésben moratóriumot rendeltem el. Az azt jelenti, hogy 3.000 milliárd forint maradt a családoknál meg a vállalkozásoknál úgy, hogy a válság ideje alatt nem kellett törleszteni, nem kellett kamatot fizetni, és nem kellett tőkét sem törleszteni, majd később, ha túl vagyunk a válságon. Ez így, együtt egy teljesen sajátos magyar válságkezelés, ez együtt meg fogja hozni az eredményét, és ehhez még három dolgot építettünk hozzá. Az első, hogy megkezdtük, ugye, most januártól a 13. havi nyugdíjnak a visszaépítését, egyheti nyugdíjjal több lesz emlékeim szerint a februári borítékban, ez lelkileg is fontos, mert, ugye, ezt a baloldal elvette a nyugdíjasoktól 2010 előtt, és most tíz év kemény munkájával ott van a magyar gazdaság, hogy vissza tudjuk építeni. A második, amit még ideillesztettünk, gazdaságpolitikai elem, ez a valaha volt legnagyobb lakásfelújítás és otthonteremtési program elindítása Magyarországon. Ez is rendben van. Egy építőkocka hiányzik. A pénzügyminiszterrel nehéz tárgyalásaim vannak, de azt eldöntöttük, megvan a döntés arra, hogy legkésőbb 2022. január 1-jétől azoknak a fiataloknak, akik még nem töltötték be a 25. életévüket, azoknak teljes jövedelemadó-mentességet adunk. 130-150 milliárd forintba fog ez körülbelül kerülni, de fontosnak érzem, hogy a nyugdíjasok után a fiatalok is kapjanak egy komoly lehetőséget. A családi ügyekért felelős miniszter asszony számolja most, hogy hol legyen az a határ, ameddig, az átlagfizetésekig érdemes megadni a teljes adókedvezményt a fiatalok számára, nem példátlan ez, láttam már országot – a lengyeleknél például –, ahol ezt bevezették, és úgy láttam, hogy sikeres. Tehát a 25 éves kort elérő embernek mégis megvan a tanulási lehetősége, szakmai ösztöndíjakat is kaphat, van egy csok, amivel elindulhat, lesz, illetve megvan a babaváró hitel, és 25 éves koráig nem kell fizetni a munkája után szja-t, jövedelemadót, esély van arra, hogy egy ilyen ember 25 éves korára a saját lábára álljon, önálló életet tudjon indítani és komoly emberként vágjon a következő ötven-hatvan-hetven évbe. Úgyhogy ha ezt még oda tudjuk illeszteni, ezt legkésőbb január 1-jével mindenképpen szeretném ezt az intézkedést bevezetni…
Következő év, 2022.
Igen, 2022 januárjára legkésőbb. Ha ez sikerül, akkor az egész válságkezelési rendszerünk kerek. Akkor meg vannak segítve a nyugdíjasok, megkapták a sanszot a fiatalok, a családosok az otthonteremtés révén, van egy általános adócsökkentés, a vállalkozók is meg tudnak élni, akkor ebből az egészből ki kell kerekednie egy olyan gazdasági évnek, egy olyan gazdasági jövőnek, amelyet mindannyian szeretnénk.
Egy mondat erejéig visszatérve az önkormányzatokra: hogyha kérnek némi támogatást vagy kompenzációt a kormányzattól, mert úgy látják, hogy a közfeladatokat sem tudják ellátni, például a világítást, mondjuk, hivatkozik erre sokszor a főpolgármester is, akkor fordulhatnak a kormányhoz? Volt már egyszer erre lehetőség, még az év vége előtt nem sokkal.
Az úgy van, hogy a „kompenzálás” szót mi nem használjuk, mert hiszen a pénz itt marad Budapesten, tehát ha a kormányhoz jött volna a pénz, akkor érthető lenne a törekvés, de itt van a budapesti embereknél meg az önkormányzatokban élő városokban, falukban élő embereknél van a pénz, tehát ez ott maradt a településükön. Viszont vannak olyan települések, minél kisebbek, annál inkább, akiknek ez okozhat nehézséget, ezért van egy általános döntésünk, hogy a 25 ezernél kisebb települések megkapják támogatásként a kormánytól nagyjából azt az összeget, biztosan nem kevesebbet, mint amit korábban az iparűzési adóból be tudtak szedni. Ugye, az iparűzésiadó-elengedést is úgy csináltuk azért, hogy nem mindenkinek engedtük azt el, megfeleztük, de nem mindenkinek a számára feleztük meg, hanem a magyar kis- és középvállalkozóknak, a multiknak nem. Mert az a szabály, hogy a 4 milliárd forint forgalomnál kisebb cégekre érvényes, ezek pedig igazából mind magyar kis- és középvállalkozások, tehát ott maradt a városok vállalkozóinál a pénz, ők meg tudják tartani az embereket, nem kell elbocsátaniuk. Ne felejtse el, ezt kevesen tudják persze, hogy az iparűzési adót nem a vállalatok eredménye után fizetik, hanem forgalom után. Tehát ha van egy cég, amelyik most veszteségbe fordult a válság miatt, de van forgalma, annak iparűzési adót kellett volna fizetni, illetve most már 50 százalékkal kevesebbet kell csak fizetnie. Ez egy elég kegyetlen adófajta, mert nincs tekintettel a vállalatnak a sikerességére. Úgyhogy azt gondolom, hogy a kicsiket, akiknek eleve kevés a lehetőségük meg a pénzügyi manőverezési lehetőségük, ott mindenképpen kell adni egy támogatást. Ezt 25 ezer főben állapítottuk meg, a fölött pedig majd meglátjuk, hogy ki hogyan gazdálkodik, hogyan szervezi át magát, hogyan alkalmazkodik a helyzethez, de hát a kormány azért van, hogy mindenkinek segítsen.
Egy rövid kérdés még a végére: a múlt héten Ön azt mondta, úgy fogalmazott, hogy sokkal intenzívebb lesz a fejlődés ebben az évben, lehet, hogy már csak a második felében, mint amire lehetett volna számítani. Sokan szkeptikusak, és azt mondják, hogy túlzottan optimista a magyar miniszterelnök. Mire alapozza az optimizmusát?
Voltam ennél már optimistább is meg bátrabb is. 2010-ben, mindenki emlékezhet rá, hogy micsoda lerongyolódott állapotban volt az ország, akkor például azt vállaltam, hogy egymillió munkahelyet hozunk létre, és most 850 ezer fölött vagyunk már. Egyébként december hónapban többen dolgoztak most a válságban, mint egy évvel korábban, a válságot megelőzően. Itt ugyan havonta mozognak az adatok, tehát lehet, hogy egy-két ezerrel többen, máskor kevesebben, de amikor túlleszünk a pandémián, akkor nemcsak az az ígéretem vagy vállalásom fog teljesülni, hogy amennyi munkahelyet a vírus tönkretett, annyit létrehozunk, hanem az, hogy több munkahelyet fogunk létrehozni, mint amennyit a vírus tönkretett. És ez nem egy alaptalan elképzelés, mert ha egyszer sikerült egy 2010-es válsághelyzetből ezt az országot kihúzni, akkor ez miért ne sikerülne a mostani válsághelyzetben is. Próbálok óvatosan fogalmazni, mert majd belekötnek minden szavamba, de az én döntéseim, meglátásaim, véleményem nem a saját személyes véleményem mindösszesen – én is benne vagyok –, hanem sok száz szakértőnek a véleménye. Dolgoznak, stábok dolgoznak mögöttem, amikor egyes szám első személyben fogalmazok, azt is többes szám első személyben kell érteni, úgy kell érteni, hogy mi, tehát sok ember együtt, csak a miniszterelnök vállalja a felelősséget, az van a fényben, de nagyon sok ember dolgozik, kiváló embereink vannak. Ráadásul, ha szabad ezt mondanom, mi mégiscsak ilyen népi kölykök vagyunk, tehát nekünk van egy személyes népismeretünk. Tehát én tudom, hogy hogyan van a falvakban, mert éltem ott, ott születtem. Tudom, hogy’ van a városokban, ott jártam gimnáziumba. Aztán tudom, hogy’ van a fővárosban, mert itt jártam egyetemre. A család egyik fele az dunántúli, a másik fele: Hunnia, Alföld, tehát tudom, hogy hogyan van az ország egyik felében, meg a másik felében. Tehát azok a döntések, amiket mi hozunk, hadd fogalmazzak úgy, hogy annak van egy népismerete, tehát azt nem általában a tankönyvből meg az ideológiákból hozzuk, hanem a magyar emberek ismeretéből. Tudjuk, hogy mi az, amit a magyar ember szeret, mi az, amit nem, mi az, amit elfogad, mi az, amit nem, mi az, amivel tud élni és használja, és mi az, amit hiába kínálunk neki, nem fogja, mert kulturálisan nem így van berendezkedve. Tehát az ország ismerete az egy kulcskérdés minden válságkezelésnél, és a 2010-es is azért volt sikeres, mert erre az ismeretre, az országnak és az embereknek az ismeretére épült. Most is így van, az én feltételezésem arról, hogy sikeresek leszünk 2021-ben, arra épül, hogy tudom, hogyha az embereknek van munkalehetőségük, akkor dolgoznak, ha tisztességesen bánnak az emberekkel, akkor meg kifejezetten többet is dolgoznak, mint ami talán időnként egészséges, és ha megfizetik őket, akkor hajlandóak még többet dolgozni. Tehát a teljesítmény benne van a magyarokban, csak azt segíteni kell, hogy kijöjjön belőlük, ehhez adócsökkentés kell. Tehát az a baloldali politika, amely adót emel, lefojtja az energiákat a magyarokban, eleve bizalmatlanok a kormánnyal meg az állammal szemben, ha még adót is turkál a zsebükben, túl sok a bürokratikus szabály, túl magas az adó, akkor inkább védekezésre rendezkednek be az emberek meg a magyar családok. Láttam én ezt hosszú időn keresztül. Ha azt látják, hogy adócsökkentés van, kevesebb szabály van, tényleg azt akarja a kormány, hogy ők boldoguljanak, akkor hirtelen nem ellenállnak, hanem elkezdenek együttműködni, és ez az együttműködés, ezért hívom nemzeti együttműködés rendszerének, azt, amit építünk, meghozza a gazdasági eredményt. Szerintem ez lesz 2021-ben is.
Köszönöm! Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.