Nagy Katalin: Az operatív törzs üléséről érkezett a stúdióba Orbán Viktor miniszterelnök. Mik a legfrissebb számok? Jó reggelt kívánok!
Tisztelettel köszöntöm a hallgatókat, jó reggelt kívánok! Új fertőzöttünk van 1.576, meghalt 98, javarészben idős és krónikus betegségben szenvedő honfitársunk, kórházban van 3638 ember és lélegeztető készüléken van 302. Az elmúlt három-négy nap adatait, ha összenézzük, akkor a helyzet javulása megállt. Tehát nem tudom azzal biztatni a hallgatókat, hogy napról napra javul a helyzet, most inkább stagnálásról, némi romlásról kell beszámolnom. Szerencsére van most már egy másik számsorunk is, amit az operatív törzs ma reggeli ülésén is, meg minden törzsülésen most már áttekintünk, ez pedig az oltottaknak a száma. Ma hajnalban 264.530, legalább egyszer beoltott honfitársunk volt, és 92.000 körül volt az, aki már a második oltását is megkapta. Ez azért fontos, mert fordulóponthoz érkeztünk. Eddig úgy volt, hogy a vírus támadott, mi pedig védekeztünk, most mi támadunk, és a vírus védekezik.
Igen ám, de a héten is módosítani kellett az oltási tervet. Nem tudták úgy kezdeni a harmadik szakaszt, ugye, a legidősebbek oltását, akik regisztráltak, hogy mindenkit, akit értesítettek előre, be tudtak volna oltani, egyszerűen azért, mert kevesebb vakcina érkezett. Ennyire nem lehet kiszámítani, hogy a gyártók az ígérthez képest mennyivel kevesebbet és mikor hoznak?
Sajnos van némi bizonytalanság a rendszerben. Most a hallgatók nem látják, Ön viszont láthatja, hogy én egy ilyen nagyon nagy, hosszú papírból dolgozom, ahol az oltási helyzet olvasható. Ebben ugyan lesznek mozgások aszerint, hogy a szállítmányok hogyan érkeznek, de azért egy tendencia világosan kiolvasható. Az aktuális állapot, vagyis ma ez 264.530 beoltott ember, akik legalább egyszer oltást kaptak, és van a fertőzésen átesett és nyilvántartásba vett, tehát ezért védettséget élvező másik 275.764 magyar állampolgárunk. Ha a dolgok a terveink szerint haladnak, akkor március elejére érünk el oda, hogy a legalább egyszer beoltottak és a már fertőzésen átesettek száma meg fogja haladni az 1 millió főt. Sőt, március 15-ére elvileg minden 60 év fölötti, nem elvileg, gyakorlatilag is minden 60 év fölötti magyar állampolgárt, aki regisztrált, be fogunk oltani. Tehát március elejétől azok, akik közvetlen életveszélynek is ki vannak téve a fertőzés miatt, már védettek lesznek, legalábbis egy oltás erejéig mindenképpen. Április elejére pedig oda fogunk eljutni, hogy megközelítjük a 2 millió beoltott embert, és ha a kínai vakcinát is használni tudjuk – hatóságaink dolgoznak, az ellenőrző vizsgálatokat végzik –, akkor pedig április elején a beoltottak és a fertőzésen átesettek 6 hónapnál nem régebben megfertőződöttek, tehát még védettség alatt lévők, tehát minden védett ember együttes száma meg fogja haladni a 2 millió embert. Ez már jól néz ki, ezzel már lehet valamit kezdeni.
De lesz hozzá elég vakcina? Tényleg, az orosz vakcinával mikor lehet elkezdeni oltani?
Amiket most én mondtam, ezek olyan számok, amelyek a nagy valószínűséggel bekövetkező vakcinaszállítmányokra épülnek. Tehát ebben nagyon kicsi a bizonytalanság. Azt is mondhatnám, ez a legrosszabb eset, ennél csak jobb lehet. Az orosz vakcinák érkeznek, és hamarosan oltani is kezdünk velük, talán már a következő héten orosz vakcinával is oltunk. A kínai vakcina is érkezik, ott azonban még ellenőrző vizsgálatokat végeznek a hatóságaink, ahogy ők haladnak, úgy tudjuk bevetni a kínai vakcinát is. Jó hír, hogy Szerbiában mind az orosz, mind a kínai vakcinával oltanak, az jól halad, a tapasztalatok megnyugtatóak, magyarok is nagy számban vannak az oltottak között, hiszen a Vajdaságban is sok magyar él, és tőlük tudunk első kézből információkhoz jutni. Ezek megnyugtatóak ebben a pillanatban.
Mennyit árt az, hogy egy független országgyűlési képviselő megkérdőjelezi az Országos Gyógyszerészeti Intézet hitelességét, munkáját, és azzal vádolja a kormányt, hogy meg akarja fertőzni a magyar embereket az orosz vakcinával és a kínaival? De, mondjuk, nem ő az egyetlen, a Demokratikus Koalíció minden második nap előáll egy ilyen váddal.
Igen. Szerintem itt két különböző dologról érdemes beszélni. Az első az, hogy a világban van egy csata, nincs időm ennek az ismertetésére, de jól látom az adatokból, nyilatkozatokból, hatósági ellenőrzések jelentéseiből, hogy gyógyszergyártók csatája is zajlik. Összefoglalóan azt mondhatom, hogy három különböző vakcina van ma a világban. Van az amerikai, az orosz meg a kínai, így fest a világ. Nem mondom, hogy szépeket tesznek közzé egymásról, és azt sem, hogy támogatnák egymást, ami nekünk, akik nem gyógyszergyártók vagyunk, meg gyógyszergyárak részvénytulajdonosai, hanem potenciális betegek, tehát normális emberek, akik inkább tartanak a betegségtől, mi nem értjük ezt, és nekünk ez ellenszenves, mert mi úgy gondoljuk, hogy az életünkről van szó, és az életünkkel ne játsszanak mindenfajta nagy multinacionális gyógyszergyártó cégek. De ettől, hogy nekünk ez a véleményünk, a valóságban ez a csataküzdelem szerintem zajlik. És én látom, a magyar nyilatkozatokból is meg tudom mondani, hogy melyik parlamenti képviselő az, aki rendszeresen mindig amerikai érdekek mentén szokott megszólalni, tudom, hogy kik szoktak az oroszok mellett megszólalni, tehát van egy leképeződése a nagy gyógyszergyártó cégek csatáinak a magyar politikai véleménynyilvánításban. Ez egy dolog. A másik dolog a hatalomról szól, én értem a baloldalt, ők ellenzékben vannak, az egy logikus gondolat, hogyha rosszul működik a kormányzat, nem sikerül a válságkezelés, nem működik a gazdaság, összeomlik az egészségügy, vagy sokan halnak meg azok is, akiket meggyógyíthattunk volna, akkor ez a kormányra nézve negatív. Miután ők kormányra akarnak kerülni, azt gondolják, hogy így könnyebben lehet eltávolítani a kormányt és ülhetnek be ők a mi helyünkre. Ez egy logikus gondolat, de szerintem egészségügyi világjárvány idején ez elfogadhatatlan. Nem szabad az egészségügyet meg az emberek életét politikai kérdésnek tekinteni, és szerintem az ellenzék itt, a baloldal szerintem itt túlságosan messzire ment, átlépett olyan határokat, amiket szerintem emberiességi okokból, tehát politika fölötti szempontok miatt nem szabadna átlépni. Vannak szerencsésebb baloldallal ellátott országok is, ahol sikerült, vagy a kultúrából az következett, hogy mindegy, hogy valaki kormánypárti volt vagy ellenzéki, jobboldali vagy baloldali, a védekezés segítésére összpontosított mindenki. Mi nem vagyunk ilyen szerencsés ország, nem kell ezen megsértődni, tudomásul kell venni, ez a realitás, és végezni kell a munkánkat.
Van-e előrelépés az uniós vakcinabeszerzés ügyében? Van-e olyan dolog, amit még a közvélemény itt nem tud, de, mondjuk, a miniszterelnökök vagy államfők tudnak?
Jó lenne, ha lennének ilyen információk, de azt tudom mondani, hogy a brüsszeli vakcinabeszerzés lassan halad. A jóindulatú olvasatom erről az, hogy a brüsszeli bürokraták számára az volt a fontos, hogy minél olcsóbban szerezzünk be vakcinákat, ami érthető, mert őket majd azzal fogják támadni, ha lesznek támadások, hogy kellően körültekintőek voltak-e a vakcinabeszerzésről szóló pénzügyi alkukban. De nekünk, akik nem brüsszeli bürokraták vagyunk, hanem magyarok, és itt élünk, meg a különböző nemzetek fiai, akik az unióban szerveződtek össze, nekünk a pénz nem lényegtelen, de az élethez képest másodlagos. Tehát ha választanunk kell, hogy kevesebb vakcinát lassabban és olcsón, vagy gyorsan és sokat, de drágábban, akkor az utóbbit választjuk. És ez Brüsszelben talán nem olyan nyilvánvaló, mint itt, Budapesten, ebben a stúdióban.
Ugye, ráadásul azért a gazdasági érdekek és a gazdaság kérdése rendkívül fontos egy ilyen pandémia idején. Ön úgy fogalmazott a tegnapi gazdasági évadnyitón, hogy most lezárult a gazdaságvédelem, a gazdaságvédelmi akcióterv, és kezdődik egy új szakasz. Mi fogja ezt az új szakaszt, a gazdaság újraindítását így időszakokra bontani? Az is a vakcinán múlik?
Először is én is érzem a sürgetést. Mindenki nyitni szeretne meg szabadságot, szeretné visszakapni a régi életét, úgyhogy megértem a vendéglátósoknak meg a szállodásoknak is az elkeseredését meg a nyomásgyakorlását a mi irányunkban, hogy minél hamarabb nyissunk. Ez egy emberi dolog, nem kell vendéglátósnak lenni ahhoz, hogy az ember úgy érezze, hogy az élete egy fontos része hiányzik, pont a társasági része hiányzik. Mondjuk úgy, hogy ami polgárivá teszi az életet, az. Édesanyámmal beszéltem valamelyik nap, és ő is mondta, hogy most már csináljak valamit, mert most már nem úgy nézünk ki, ahogy szeretnénk, hanem amilyenek vagyunk. És ebben sok igazság van, hogyha az ember társasági életet él, akkor mégiscsak a jobbik énjét veszi elő, mégiscsak azt erősíti, mégiscsak törekszik valamire, hogy valahogyan kinézzen, valahogyan viselkedjen, valahogyan megmutassa magát. És ez általában jobb, mint amilyenek valójában vagyunk. Tehát szerintem ezek okos, polgári, civil megfontolások, és ezek engem is motiválnak, engem is sürgetnek, de különösen az elmúlt néhány napnak a tényei azt mutatják, hogy azért óvatosan, felelősségteljesen, megtervezetten kell haladnunk. Indítunk egy online konzultációt. Ugye, amikor először ránk tört a vírus 2020 márciusában, az meglepetésszerű volt, ott nem lehetett konzultálgatni, hanem ott azonnal dönteni kellett. Amikor az első hullámot leszorítottuk, akkor indítottunk egy konzultációt, ami a második hullámot előzte meg a nyáron. Az nagyon hasznos volt, mert abból ki tudtuk olvasni, hogy mi az, ami az emberek számára kibírhatatlan, és mi az, ami kibírható. Egyik se jó, de nagy különbség van a két dolog között, és kibírhatatlannak minősítették a munkahelyek bezárását, az óvodák, a bölcsődék és az általános iskolák bezárását. És kibírhatónak minősítették – bár nem voltak boldogok a gondolattól – a színházakat, a sporteseményeket, a kiállításokat, a szállodákat és az éttermeket. Ezért olyan a védekezésünk, amilyen. Erre a konzultációra épül. Most, amikor nyitni kell, február közepe és március eleje között lesz olyan két hetünk, amikor egy gyors online konzultációval begyűjthetjük az emberek véleményét a nyitás különböző izgalmas, és nehéz kérdéseiről. Ide most még nem szaladnék előre. De akárhogyan is van, miután vakcina érkezett, ezért a gazdaságvédelem átadta a helyét a gazdaság újraindításának. Ugye a gazdaságvédelemnél az a helyzet, hogy a vírus megtámadott bennünket, és meg kellett védeni a gazdaságot. Rengeteg döntést hoztunk a védekezés érdekében. Van egy vita arról, hogy ez a védekezés sikeres volt-e, vagy sem. Én egy mércét használok ilyenkor, azt, hogy mennyi munkahely van Magyarországon, mennyien dolgoznak, és 2020 decemberében legalább annyian, sőt egy kicsivel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban. Tehát sikerült megvédeni a munkahelyeket. Ha munka van, minden van. Ez a mi filozófiánk. A hangsúly nem a segélyen, hanem a munkán van a mi gazdaságpolitikánkban. És most elindult a következő időszak, gazdaság-újraindítási akcióterv, elfordítottuk az indítókulcsot, mert van vakcina. Az első döntéseket meghoztuk. Ezeknek a bevezetése, elindítása zajlik most. Április elején meghozzuk azokat a döntéseket, amelyek elsősorban a magyar felsőoktatás, kutatás-fejlesztés átalakításáról szól majd. 1.500-2.000 milliárd forintról beszélünk, és körülbelül július elsején meg tudjuk hozni azokat a döntéseket, meg tudjuk hirdetni azokat a nagy fejlesztéseket, amelyek a teljes magyar energiarendszer korszerűsítéséről, amely a zöldgazdaság kiépítéséről, amely a körforgásos gazdaság kiépítéséről, és egy teljesen új agrár- és vidékfejlesztés, egy soha nem látott nagyságrendű agrár- és vidékfejlesztési program elindulásáról szól. Ez lesz a harmadik szakasz. És szerintem ezeket a döntéseket meghozzuk, október-novemberre mind el is lesz indítva, és szerintem ez az év, a 2021-es év jó eséllyel egy példátlanul sikeres újraindítási év lesz. Egyébként a 2020-as év, amely negatív évként marad meg az emlékezetünkben, hiszen Európában mindenhol visszaesett a gazdaságok teljesítménye, nemzetközi összevetésben egyáltalán nem néz ki rosszul. Most már jönnek ki a 2020-as gazdasági növekedésre vonatkozó adatok, az európai uniós országok felében már ez rendelkezésre áll. Messze az élmezőnyben vagyunk, tehát a visszaesés mértéke 5 és 6 százalék közötti Magyarországon, közelebb az 5-höz: 5,1-5,2 majd meglátjuk, hogy pontosan milyen számot közöl a statisztikai hivatal. De valahol ebben a nagyságrendben van. Az osztrákok messze mögöttünk vannak, a németek is talán egy kicsivel, vagy velünk egy helyen. Talán még a cseheket – ma jön a cseh miniszterelnök – egyébként is sikerül megelőzni, ami egy óriási teljesítmény volna, hiszen ők nálunk most még jobbak, de majd utolérjük őket. Tehát úgy érzem, hogy nemzetközi összevetésben is a gazdaság védekezésére fordított energiák jól térültek meg, és ez jó starthelyzet az idei év számára.
Azt mondják a vendéglátósok, hogy nekik nemcsak a társasági meg a közösségi élet hiányzik, hanem a megélhetés. A múlt héten Ön azt mondta, hogy kérte a kormányülésen, hogy gyorsítsák fel a kifizetéseket, a munkahelyek megvédésére való támogatásokat. Ez megtörtént-e, és van-e újabb intézkedés, ami segíti ezt a szektort?
Valóban úgy áll a helyzet, hogy a vendéglátósoknak igazuk volt, illetve van, mert a számukra megítélt bértámogatás kifizetése bürokratikusan és lassan haladt. Ennek van egy közigazgatási, szakmai magyarázata, ami őket egyáltalán nem érdekli, és igazuk is van. Egy utófinanszírozásos rendszert gondoltunk el, ez nem volt szerencsés, ezt most megváltoztattuk. Most előlegbe kifizetjük azt, ami jár, aztán majd utána elszámolunk, mert az idő itt most fontosabb talán minden másnál. Tehát ezt a rendszert megváltoztattuk, jó esély van arra, hogy február hónap során azt is, ami február hónapra jár, meg mindent, ami a korábbi hónapokra jár, de nem kaptak meg, kézhez vehetik majd. És indítottunk – nemcsak nekik, de persze elsősorban az ő számukra – egy olyan új programot, ami az újraindítási akciótervünknek a része. Magyar kis- és középvállalkozások, leginkább a legkisebb vállalkozások számára tudunk nyújtani 10 millió forintos hitelt 0 kamatozással tíz évre úgy, hogy három évig nem kell hozzákezdeni a törlesztéshez. Ez az újrainduló kisebb cégek számára jelenthet segítséget. Ez egy jelentős költségvetési kiadást hoz majd magával, de szerintem megéri.
Ennek ellenére mondja azt az ellenzék bizonyos része, hogy nem kapnak megfelelő támogatást a kis- és középvállalkozások.
Én még sose hallottam olyat a baloldaltól, hogy valamit jól csináltunk volna, vagy valami, amit végrehajtottunk, az elegendő lett volna. Ennek ne tulajdonítsunk nagyobb jelentőséget.
Hogyha az újranyitásról elkezdenek gondolkodni, akkor vajon kell-e majd különbséget tenni, hogy aki már megkapta az oltást, és védett, annak lesz-e több joga és aközött, aki még nem kapta meg, és még nem élvezi a védettséget. Ezt hogyan lehet megoldani úgy, hogy igazságos legyen, senki ne sértődjön meg, ne érezze úgy, hogy a személyiségi jogaiban őt korlátozzák?
Látom, hogy ez a csali itt himbálózik az orrom előtt. Tehát az előbb mondtam, hogy még korai ezekről a kérdésekről beszélni, de talán nem győztem Önt meg ez ügyben, és ezért ki akar belőlem csalni néhány mondatot. Nem foglalok állást ezekben a kérdésekben. Épp azért tartjuk a konzultációt, hogy megismerhessük az emberek véleményét. Mindent elképzelhetőnek tartok, ha az emberek el tudják fogadni. Mert minden intézkedésnél, a zárásnál meg a nyitásnál is az az érdekes, hogy mi az, amit az emberek elfogadnak, amit megértenek, és én nem látok abban ördögtől valót, hogyha azok, akik már védettek, vagy, mert beoltották őket, vagy, mert szerepelnek a hat hónapnál nem régebben megkapott fertőzötteknek a listáján, tehát már átestek természetes módon a fertőzésen, hogy az ő számukra valamivel gyorsabb nyitást tegyünk lehetővé. De ez azon múlik, hogy mit mond a többi magyar. Mert ha a többi magyar – nem nevezném ezt irigységnek, hanem – nem tartja méltányosnak, hogy akiket beoltottunk, illetve akik már átestek, azok szabadabban legyenek, mint azok, akik szeretnék magukat beoltatni, de még nem jutottak vakcinához, tehát saját hibájukon kívüli okból nincsenek még beoltva, és ők úgy érzik, hogy nem fair velük szemben, akkor egy ilyen intézkedés inkább roncsolja a társadalmat, nem pedig építi. Ez is egy olyan kérdés, amire majd a konzultáció során szeretnénk választ találni. Én még egyszer mondom: itt, a táblázatomból azt mondhatom Önnek, hogy március közepén leszünk abban az állapotban, amikor a harmadik kategória, tehát a 60 évnél idősebbek közül mindenki, aki regisztrált, nagy valószínűséggel megkapja a védőoltását. Ez azt jelenti, hogy a közvetlen életveszélyben lévők már védettek lesznek, ha regisztráltak; mert aki nem regisztrált, azon nem tudunk segíteni.
A Központi Statisztikai Hivatal a legfontosabb demográfiai adatokat kihozta, közzétette. Van ezek között nagyon örvendetes szám is, van kevésbé az. Sajnos a természetes fogyás az több volt, hiszen a pandémia sok áldozatot követelt. De az örvendetes, hogy a házasságkötések száma, illetve az élve születések száma is magasabb volt 2020-ban, mint 2019-ben. Ezt hogyan értékeli a kormány?
A mostani adatok azért érdekesek, mert 2010-ben kezdtük meg a mostani kormányzásunkat, tehát a máig tartó kormányzásunkat, így össze tudjuk hasonlítani a mögöttünk lévő tíz évet a megelőző évekkel. Ezek már komoly, tehát nem éves adatok, hanem ezek komoly időszakok, amelyek érdemesek az összevetésre. És az elmúlt tíz évben most azt látom, hogy nagy eredményeket ért el Magyarország. Most nem a kormányról beszélek, hanem nagy eredményeket ért el Magyarország az öntudatra ébredés és az önbecsülés területén. Több a házasság, több gyermeket vállalnak, úgy látom, hogy szépen is nevelik őket, tehát egyre több jól és szépen nevelt családról látunk kimutatásokat. Vállalják a gyermekeket, a nem kívánt gyermekek száma is lecsökkent, ami mindig egy fájdalmas dolog, de azért jelen van az életünkben. Tehát azt kell mondanom, hogy a családokon keresztül lehet elsősorban látni, hogy milyen állapotban van egy közösség, ez esetben a mi nemzetünk. És jobb állapotban van. Az élethez való viszonyán keresztül jól látszik, mert az élethez való viszony a gyerekekhez való viszonyt jelenti. Tehát jobb állapotban vagyunk mi, magyarok, mint voltunk tíz évvel ezelőtt. És ha az embernek megadatik, mint ahogy nekem megadatott, hogy aránylag fiatal emberként állhattam a kormány élére, és az is megadatott, hogy nemcsak sok gyerekem lehet, hanem egyre több unokám is, én érzem a jelentőségét annak, hogy hogyan gondolkodnak az ország vezetői a jövőről. Mert én nem választási ciklusokban gondolkodok, persze én is szeretek nyerni, meg azt kívánom a híveinknek, hogy sikerüljön minél többször nyerni, de ennél van még egy fontosabb dolog, hogy hogyan és miképpen, merre halad az ország. És akkor nemzedékekben kell gondolkodni. A nemzedékekben gondolkodás első számú föltétele, hogy megszülessenek ezek a nemzedékek. És a mostani kormánynak van egy történelmi horizontja, ugye, a trianoni száz év is erre, az ilyen gondolkodásra sarkallt bennünket, a mögöttünk hagyott tíz évről szóló népmozgalmi adatok is lehetővé teszik, hogy nagyobb távlatokban, magasabb horizonton gondolkodjunk. Ezért én mindenkinek azt tanácsolom, hogy támogassa ezt a politikát, én is el vagyok kötelezve amellett, hogy folytassuk a családok támogatását. 2010-hez képest két és félszeresére nőtt a családok támogatása a magyar költségvetésben. A munkához kötött támogatás különösen fontos. Ez egyébként mindenkinek fontos. Úgy látom, hogy a cigány honfitársaink számára is rendkívül fontos, hogy munkához kapcsoltan kaphatnak gyermeknevelési támogatásokat, dolgoznak is, élnek is ezzel a lehetőséggel. Ez növelte a magyar társadalomnak a kohézióját, meg az összetartását. Ha nem vezettük volna be 2010-ben ezt a családtámogatási rendszert, aminek keretei között ma éljük az életünket, akkor 115 ezerrel kevesebb gyermek született volna az elmúlt tíz évben. Van-e szebb mutató, amit egy kormányzásról, vagy egy tízéves periódusról kiállíthatnánk, mint ez?
Amikor egy ilyen politikát megfogalmazott a kormány, és azt mondta, hogy nemzedékekben próbálja ezt megtenni, akkor meg kellett találni azokat a pontokat, amelyeken segíteni tud, vagy ösztönzést tud adni a családoknak. Ha ezt vesszük azzal, hogy van egy babakötvény, aztán utána van a babaváró hitel, és megvannak azok a lépések, hogyha amikor iskolába kerül a gyerek, illetve már az óvodában, ugye, hogyha igényli, akkor hozzájut ingyen az étkezéshez. Ingyen kapja a tankönyvet, aztán az érettségi után akár az első nyelvvizsga ingyenes, sőt az első KRESZ-tanfolyam is ingyenes. És most talán a legfrissebb intézkedése az volt a kormánynak, azt mondta, hogy próbáljuk meg, hogy 25 éves korig a fiataloknak ne kelljen személyi jövedelemadót fizetniük. Ha megnézzük ezt az évet, akkor 0-25 évig ez olyan segítségnyújtást jelenthet, ami valóban meg tudja alapozni azt, hogy egy ember, egy fiatalember önállóvá válhat.
Reméljük. Én mindig is úgy nőttem fel, arra neveltek, én magam is erre törekedtem, hogy minél hamarabb a saját lábamra tudjak állni. És szerintem ez az ösztön ma is bent van a szülőkben is, hogy ehhez akarnak segítséget adni a gyermeknek, meg remélem, a gyerekek is szeretnének minél hamarabb komoly emberré, önálló emberré válni, vagyis saját lábra állni. Nekünk van egy elképzelésünk, ebben egy filozófia tükröződik, hogy a megszületéstől kezdve milyen segítséget tudunk adni egy magyar fiatalnak, hogy az önálló életet el tudja kezdeni. Ugye a megszületés után adjuk az óvodát, meg a bölcsődét meg az iskolát meg az ingyenes étkezést meg az ingyenes tankönyvet, ugye, így elérkezik a 14 éves korhoz egy ember, eddig gyerek. 14 éves kortól belép a fiatalok – ez már egy komolyabb korszak, már más felelősség – élethelyzetébe. Ott, akik szakmát tanulnak, már azonnal kapnak gyors támogatást, akik gimnáziumba mennek, azoknak pedig a tanulmányait fizetjük, a jóknak pedig lehetővé tesszük, hogy ingyen tudjanak menni az egyetemre. És akkor utána kezdődik 18 éves kortól a fiatal felnőttek élete, ami a mi fölfogásunk szerint nagyjából 25 éves korig tart. És azt szeretnénk, ha akkor babaváró hitel, csok-lakástámogatás, vagy -lakásfelújítás, adómentes saját jövedelem. Szóval ez így együtt, ingyenes jogsi, ezek így együtt kiadjanak egy lehetőséget. Most persze ezzel nagyon óvatosnak kell lenni, mert magyarok vagyunk. Tehát a magyar még a segítséget is olyan furcsán fogadja el. Tehát neki nagyon fontos, hogy ez mind az ő saját, személyes, szabad döntése legyen. A családtámogatásban is ez a legnehezebb. Vannak egyszerűbb országok, ahol ha azt mondják, hogy a gyerekeket meg a családokat támogatják, akkor ott 100 százalékos támogatás van. A mi országunk nem ilyen ország. Itt állandóan kirobban egy vita arról, hogy szabad-e a kormánynak, vagy a mindenkori politikának véleményt mondania arról, hogy a több gyerek jobb-e, mint a kevesebb gyerek. Nem beavatkozás-e ez, az emberek privát életébe. Tehát ez egy érzékenyebb világ, a magyar világ. Úgy kell nekünk családtámogatást csinálni, hogy mi lehetőségeket ajánlunk föl. És az első pillanattól nyilvánvaló, hogy milyen lehetőséggel és hogyan élnek, az kizárólag az emberek döntése. Az ő szabad döntésük, semmilyen életformát, életkeretet nem akarunk rájuk erőltetni, de akarunk adni mindenkinek egy esélyt, aki házasságot köt, aki gyermeket akar vállalni, aki gyermeket akar nevelni. A gyerek a mi fölfogásunkban közjószág is, mert a nemzet is a gyermekeiben és a jövőjében él, azon kívül, hogy persze saját személyes boldogságot ad minden szülőnek, de mégiscsak a jövőről van szó. Ezért a gyermek érték, akik ilyet vállalnak, ilyen életformát, családos életformát, azokat támogatjuk. De ezt úgy kell tenni, hogy ez ne beavatkozásnak tűnjön. Még egyszer mondom, tíz-egynéhány éve gyakorlom ezt a szakmát, vagy vagyok a miniszterelnök, és rendre minden évben vannak viták, amelyek erről szólnak. Annyira evidens a szándék, hogy jót akarunk, hiszen segíteni akarunk a családoknak, a gyerekvállalást akarjuk ösztönözni és mégis meg kell védeni egy evidensen jó álláspontot is a visszatérő politikai vitákban. De hát ettől szép a mi országunk, hogy ilyen bonyolult.
Köszönöm! Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.
