Nagy Katalin: Csütörtökön szigorításokról döntött a kormány, részleteket mára, péntekre ígért. Köszöntöm a stúdióban Orbán Viktor miniszterelnököt. Hát nyitásban reménykedtünk, de szigorítás jön. Muszáj volt?
Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm a hallgatókat! Nem volt más választásunk. Ugye, ezek járványügyi szakkérdések, hogy mi fog történni, milyen tendenciák vannak, mi mitől mozog, mitől megy fölfelé, és mitől csökken. A járványügyi szakemberek azok, akiket több csoportban is meghallgattunk, nagyon egyértelműen fogalmaztak, azt mondták, hogy tragédia lesz, hogyha nem lépünk. Tehát itt most nincs vesztegetni való idő. A kormány ezeket az okfejtéseket meghallgatta és elfogadta. Tehát azt mondták az orvosok, hogy ahhoz, hogy később nyithassunk, most zárni kell. Nekem nem tetszik ez a megfogalmazás, de ez majdnem mindegy, mert emlékeztet megboldogult fiatalkoromra, hogy ott a marxizmus-leninizmusban azt mondták, az állam úgy hal majd el, hogy először erősödik. Tehát én is fenntartásokkal viseltetem az ilyen megközelítés iránt, de ez a helyzet: most zárnunk kell ahhoz, hogy húsvét környékén nyithassunk. Március 15-éig nyitva tartjuk a konzultációt, addigra minden vélemény bejön, s a március 15-e utáni héten megtervezzük, hogy húsvétkor fokozatosan milyen lépésekben tudunk majd nyitni. Ez nagyjából az időhorizontja az akcióknak.
Milyen szigorítások vannak még? Mert, ugye, arról hallottunk, hogy az iskolákat és az óvodákat egy hónapra, az üzleteket két hétre, kivéve a szokásost, ugye, a drogériát, a gyógyszertárt és az élelmiszerboltot. A szolgáltatásoknál hogyan alakul a helyzet?
Először is, amiben most vagyunk, az a harmadik hullám. Azt most már mondhatjuk, hogy a második hullám erősebb volt, mint az első, és ez a harmadik erősebb lesz, mint a második volt. Ez azt jelenti, hogy a legnehezebb időszakra kell fölkészülni, az intézkedéseknek is ehhez a tényhez kell igazodniuk. Ezért döntöttünk úgy, hogy a középiskolákra vonatkozó eddigi szabályozás fönnmarad, digitális oktatás volt már a megelőző hónapokban is. Az általános iskolákban ugyanígy lesz és az óvodákban is. A bölcsődéken sokat gondolkodtunk, megnéztük a számokat, elemzéseket végeztünk, lehet, hogy majd a bölcsődéket is be kell zárni, de egyelőre ott a fertőzések olyan alacsony számot mutatnak, hogy megpróbáljuk azokat nyitva tartani. A szolgáltatásoknál az a helyzet, hogy ami az élethez kell, annak mennie kell: élelmiszerbolt, tavaszi kerti munkákhoz szükséges, munkavégzéshez szükséges eszközöket áruló boltok, de minden más, tehát az étterem, kaszinó, szálloda, a műszaki, szórakoztató cikkeket árusító boltok, ezeknek mind be kell zárniuk. A legnehezebb a virágboltokra vonatkozó szabály, hiszen szegény virágosok készletekből gazdálkodnak, most egy hétvégéjük maradt, ráadásul nőnap van március 8-án. Ebből az alkalomból tisztelettel köszöntöm a magyar lányokat és asszonyokat. 8-án, tehát hétfőn, amikor a nőnap van, a virágboltok még nyitva maradhatnak azért, hogy föl tudjuk Önöket köszönteni, és a virágosok is még el tudják adni a készleteiket, de utána nekik is be kell majd zárni. Nagyon nehéz dolog ez nekik, nemcsak egy-egy szolgáltatási ágnak, hanem mindenkinek nagyon nehéz. Ezért a tegnapi kormányülésen a Pénzügyminisztérium már javaslatokkal érkezett, hogy a bértámogatást, amit korábban csak a turizmushoz kapcsolódó ágazatokra alkalmaztunk, ezt a bértámogatást most minden ágazatra kiterjesztjük, akiket érint egyébként ez a mostani korlátozás. És adókedvezményt is kapnak, a katások nem kell, hogy fizessenek erre az időszakra, az önkormányzati és állami tulajdonban lévő üzlethelyiségeket bérlőknek elengedjük erre az időszakra a bérleti díjukat, és nemcsak erre a két hétre, amire zárunk, hanem az egész márciusi hónapra el fogjuk engedni, az egész márciusi hónapra megkapják a bértámogatást is, és megkapják az adókedvezményeket is.
Kérni kell a bértámogatást nekik is?
Úgy fogjuk ezt csinálni, ahogy a szállodásoknál meg az éttermeseknél csináltuk, mi azt a rendszert fogjuk kibővíteni.
Az utazások terén milyen szigorításokra számítsunk?
Az utazásoknál az a helyzet, hogy egyelőre Európában fönntartjuk a mostani rendet, egyébként szigorú rendben vagyunk. Itt inkább azzal van most a baj, hogy érkeznek mutánsok Magyarországra, vagy hurcolnak be mutánsokat Magyarországra exkluzív vagy ilyen különleges üdülőhelyekről hazatérő honfitársaink: Tanganyika, Maldív-szigetek, Dubaj, pedig ott a legátoltottabbak az emberek talán. Mégis most arra kérek mindenkit, hogy ezeket a veszélyes helyekre tervezett luxusvakációkat halasszák el. Nem azért, mert irigyeljük tőlük az ilyesmit, hiszen ha van pénzük, akkor tegyék, hanem arról van szó, hogy hazahozhatnak olyan vírusokat, amelyek eddig is ismeretlen mutánsok, és itt bajba sodorhatnak másokat; nem magukat, hanem másokat. Ez több esetben megtörtént már, tehát itt erőteljesen arra kérek mindenkit, hogy halasszák el ezeket az utazási terveiket.
Azt mondta Merkely professzor, hogy a Semmelweis Egyetemen már annyian, sőt egy kicsit többen vannak betegek, mint novemberben voltak. Ez azért figyelmeztető jel, és ott a nagy kérdés, hogy vajon bírja-e az egészségügy majd ezt a terhelést, annál is inkább, mivel nem 100 százalékban, csak 96,3 százalékban írták alá az egészségügyben dolgozók ezt a bizonyos új egészségügyi szolgálati viszonyról szóló szerződést.
Az operatív törzs üléséről jövök, egész hajnalban meg reggel ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk, mert az oltások körül ugyan van némi technikai zavar, de nagyjából az oltási terv rendben van, jól haladunk. Beoltottunk 862.953 főt, a regisztráció szépen nő, az oltást nem lehet kötelezővé tenni, továbbra is önkéntes marad, és a regisztráltak most már 2.813.668-an ma hajnalra, tehát ez szépen megy fölfelé, úgy látom, hogy ezzel nem lesz baj. A táblázat szerint, amiből dolgozom, április első hetében, oltani fogunk egyébként most minden nap, sőt még húsvétkor is oltunk, ott el fogunk érni kétmillió-négyszázezernyi beoltást, május elejére el fogjuk érni a négymillió-hétszázezret, aztán meglátom, hogyan tudunk még szerezni vakcinát, de július elejére már 8 millió fölé tudunk kerülni, ami azt jelenti, hogy elvileg mindenkit beoltottunk, tehát ez a része rendben van. Most nem itt látom a bajt, ezt jól kézben tartja a közigazgatás meg az egészségügyi szakemberek meg a háziorvosok meg a kórházak. Ahol most a nyomás lesz, és ahol drámai helyzetre kell felkészülnünk, drámai kihívásokra, a kórházak. Mert fel fog futni azoknak a száma, akiket kórházban kell majd ápolni. Ma is volt új fertőzött 6.369, elvesztettünk 143 honfitársunkat, lélegeztetőgépen van 677 ember, és az elhalálozottaknak az átlagéletkora 75,5 év, tehát még mindig az idősek vannak igazából veszélyben. Kórházban vannak 6.867-en, na, ez a szám fog fölmenni. Ez fölmehet valahova a 15 ezer magasságába, sőt akár még a húszig is. Most, amit ma hajnalban csináltunk, hogy meghallgattuk a kórházparancsnokokat és az országos kórház-főigazgatót, hogy hogyan fogjuk kezelni ezt a helyzetet. Ehhez kórházi ágyak kellenek, lélegeztető készülékek és emberek kellenek. Az embereknél kirendelésekkel fogunk dolgozni, a belső tartalékokon kívül kórházak között is átmozgatunk, illetve bevonjuk a munkába a rezidenseket és a végzős medikus hallgatókat is. És lehet, hogy sor kerül a magánegészségügyben dolgozóknak a kötelező bevonására is. Ezekben a percekben is dolgoznak a szakemberek egy ilyen bevonási terv részleteiről. Lesz elég ágy, lesz elég lélegeztető készülék, és lesz elég ember is.
Vasárnap Ön megkapta az első oltást. Volt valami oltási reakciója?
Bementem dolgozni. Lehet, hogy stimulálja az embert.
Semmi gond nem volt?
Nem. Nézze, természetesen én sem értek ehhez. Itt van ötfajta vakcina, nagyon nehéz eldönteni, hogy az ember miben bízzon. Mert különböző módokon lehet gondolkodni. Egész gyerekkorunkban szovjet vakcinákkal oltottak bennünket, ezért az ember az orosszal szemben nem bizalmatlan. A vírus Kína irányából indult el. Most a kínaiak azt mondják, hogy oda is úgy vitték be, ezt nem tudjuk pontosan, de az biztos, hogy ott ismerik legrégebb óta ezt a vírust, és a leghagyományosabb módszerrel is ők dolgoznak, ennyit azért megértettem, hogy ott egy legyengített vírust adnak az embernek pont úgy, ahogy mi ehhez szokva vagyunk, és ezért én azt gondolom, hogy miután ez egy legyengített vírus, minden elemét tartalmazza a vakcina a szervezetemben is, minden egyes lehetséges baj irányára, mutáns irányra ellenanyagot fogok termelni. Én ebben bízom, ezért választottam a kínait. Ugyanakkor itt van Karikó Katalin asszony, akivel beszéltem telefonon, aki azt mondta, hogy nem kell az egészet, csak egy részét kell leválasztani, más, új módszerekkel. Tehát aki bízik a tudomány újdonságaiban, azoknak meg ott van a Pfizer technológiája. Tehát sokfajta lehetőség van, én a régivágásúak közé tartozom, ahogy eddig voltam oltva ilyen esetekben, most olyan módszert választottam, ezért fordultam a kínaihoz. Egyébként a kínaiak a szállításaikkal hibátlanul teljesítenek. Az európai uniós megrendeléseink tragikusak, tehát azok folyamatosan késnek, átütemezik. Az orosz nagyjából tartja…
Ezzel utalt arra, hogy valami technikai gond van itt az oltás környékén?
Nem, az egy másik probléma az oltás környékén. Hadd zárjam le az elsőt. Tehát a kínaiak időben szállítanak, az oroszok lényegében tartják az ütemet, kisebb csúszások vannak. A Nyugatról megrendelt vakcinák, az uniós elosztásból jövő vakcinák megbízhatatlanok. Mármint abban az értelemben, hogy mikor érkeznek és hogyan. Na, most van problémánk az oltással természetesen, de az nem az oltóanyagokkal függ össze, hanem technikai kérdésekkel. Ugye, eddig úgy oltottunk – kisebb létszámban oltottunk, most nagyobb létszámban oltunk –, hogy a háziorvos oltott, és ő személyesen ismerte a betegeit. Tehát mondjuk úgy, hogy személyes ismeretség alapú volt az oltás. Most, hogy tömegesen oltunk, most át kell állni az adatalapú oltásra. Most az adatalapú oltásnál, ha az adatok nem stimmelnek, akkor sajnos semmi sem stimmel, mert az az alapja mindennek. És itt előfordul, hogy olyan embereket hívnak be, akiket már beoltottak. Itt kaptunk olyan hírt, hogy a lakóhelytől nagyon távoli pontra hívtak be valakit, úgyhogy az egész rendszert most meg kellett állítani, ma reggel ezt el is döntöttük, és az adatokat fölül kell vizsgálni. Ugye, nagyon sok ember nem ott lakik, ahol az adatok szerint egyébként az állandó lakhelye van. Akkor van, aki évek óta nem volt háziorvosnál, közben megváltozott a lakhelye, tehát valahogy a rendszerből kikerült, és a lakcímnyilvántartások sem stimmelnek sok esetben. Tehát az adatalapú oltási szervezésnek vannak problémái. Ezeket most ki fogjuk javítani. Ma arról döntöttünk, hogy egy külön operatív kiscsoport föláll, hogy ezeket kijavítsa, mert, ahogy tömegessé válik az oltás, a személyes ismeretség alapján történő behívás már nem lesz elegendő.
Az oltási terven is…
Bocsánat, nagyon fontos, hogy van egy telefonszámunk – ezt kértem Müller Cecília asszonytól, hogy minden nap mondja be –, ahol közvetlenül lehet jelezni, ha valaki problémát észlel, akár a rendszerben, akár saját magára vonatkozóan is. Adnak tanácsot ott, hogy mit és hogyan kell tenni, hogy a hibát ki tudjuk javítani.
El tudjuk ezt most is mondani, ezt a számot?
Nem, sajnos nincs nálam.
Majd Cecília asszony elmondja. Rendben. Ugye, az oltási terven is kellett változtatni éppen azért, hogy minél hamarabb, legalább az első oltást minél többen megkapják. Ez jelentett-e gondot?
Még nem. Figyeljük a tudományos közleményeket. Ugye, itt van egy világtudás-probléma, hogy kevés idő telt el, mióta alkalmazzuk a vakcinákat. Ezért gyakorlati ismeretünk kevés van, inkább kísérletiek az ismereteink. Tehát például az a kérdés, hogy egy első oltás után mikor a legjobb beadni a második oltást, erre vonatkozóan változó tudományos álláspontok vannak. Most éppen az a tudományos álláspont, hogy nem kell megijedni, 21 nap után is lehetséges. Például a kínaiaknál mi ragaszkodunk a nem több mint 28 naphoz – ezt ma tisztáztuk Müller Cecília tiszti főorvos asszonnyal, hogy ott ragaszkodni kell –, de a nyugati vakcináknál folyamatosan a tudományos elemzések azt mondják, hogy a két oltás között több idő is eltelhet. Ezért nem leraktározzuk a második oltást a nyugati vakcinák esetében, hanem eloltjuk, mert ott látjuk, hogy 28-35 nap is, sőt van, ahol 40 nap is lehetséges. Erre külön protokollokat dolgoz ki az egészségügyi kormányzat, a tiszti főorvos asszony, és a szerint járnak el a háziorvosok, illetve a kórházakban oltó orvosaink.
Ugye, arról beszéltünk, hogy Ön kínai vakcinát kapott. Azért azt tudja, hogy némely baloldali politikus nem hiszi el, hogy az kínai vakcina volt? Ez a kérdés egyik része, a másik pedig: ugyanakkor meg szembesülni kell azzal, hogy más európai ország is fordul akár az orosz vakcina felé, akár pedig a kínai vakcinát szeretné beszerezni.
Irigylem a baloldal problémáit. Most azt látom egyelőre, hogy a magyar baloldal a vírus helyett a kormánnyal küzd. Szerintem ez egy hiba. A vírus ellen kellene küzdeni mindenkinek.
De azért az látszik, hogy megváltoztatták a véleményüket, mert tegnapelőtt még azt mondták, hogy nyissunk, most már mindenki azt mondja, hogy inkább zárjunk.
Az úgy van, hogy attól függ, mit mondanak nekik Brüsszelből. Tehát amikor azt mondják Brüsszelből, hogy az orosz vakcina rossz, akkor ők azt mondják, hogy az orosz vakcina rossz. Ha Brüsszelben kiderül, hogy az orosz vakcinán is el kell gondolkodni, akkor ők elgondolkodnak. Ha azt mondják, hogy az orosz vakcina jó, akkor azt mondják, hogy hurrá, jöjjön az orosz vakcina. Tehát az a helyzet, hogy az európai politikához kétfajta módon lehet viszonyulni. Lehet a nemzeti irányt választani, mi ezen az alapon állunk. Mi azért küldjük a képviselőinket Brüsszelbe, hogy Magyarországot és a magyar embereket képviseljék Brüsszelben. A baloldal az ellenkező utat járja, ők úgy gondolkodnak, hogy ők Brüsszelt, Európát képviselik Magyarországon. Ez egy másik gondolkodásmód, ez eredményezi azt, hogy ők mindig megvárják, hogy Brüsszelből megmondják, hogy mi az állás, mi a vonal, és utána azt képviselik. Ez így volt régen, mert Moszkvában megmondták, hogy mi a vonal, ők meg elmondták ezt Budapesten. Most ugyanez történik, csak a főváros cserélődött ki. Mi Moszkvának ellenálltunk, most meg Brüsszelben is nemet mondunk, ha a magyar emberek érdeke azt követeli.
Arról mi a véleménye, hogy továbbra is egyre inkább erősödik az a hang az európai országok vezetői részéről, hogy valamit tenni kell, lépni kell azért, hogy az Európai Bizottság végre érvényt tudjon szerezni a szerződéseknek, és rendben érkezzenek ezek a bizonyos vakcinaszállítmányok. Ön is utalt rá, hogy Magyarországra sem jön annyi, és nem akkor, amikor megígérték. Lehet ezen segíteni valamit?
Valamelyik este, most már sok vita után én jogász szemmel is átbogarásztam a szerződéseket, amiket a bizottság kötött a nagy nyugat-európai gyógyszergyártókkal. Azt nem mondom, hogy fércmunka, mert az talán méltánytalan lenne, mert sokat dolgoztak ők ezen, csak nem arra összpontosítottak, amire kellett volna. Egy ügyvédi irodában, egy ügyvédbojtárt ilyen szerződési hibákkal nem hiszem, hogy fölvennének, vagy elég hamar útilaput kötnének a talpára. Nem kikényszeríthetők a szerződéseink, az a probléma. Tehát ezt Brüsszel tárgyalta ki. Összeültünk még valamikor a nyáron, és hoztunk egy döntést, hogy minden ország maga házal-e a gyógyszergyártóknál, és maga köt szerződést, vagy ezt rábízzuk Brüsszelre, ő fogja kitárgyalni, valószínűleg gyorsabban tud beszerezni; valószínűleg, mert nagy tömegben rendel, olcsóbban tud beszerezni, és aztán egy igazságos kvóta szerint, ami egyébként jól is néz ki, egy becsületes fair kvóta, e szerint majd szétosztjuk a Brüsszel által beszerzett vakcinákat egymás között, lakosságarányosan. Ez volt a terv. Ezzel küldtük el őket, hogy akkor kössenek egy, az ezeket a célokat szolgáló szerződést. És el is mentek, és meg is kötötték a szerződéseket. Most meg nem jön a vakcina, ez a helyzet.
Ön úgy fogalmazott, hogy mi azért küldjük képviselőinket Brüsszelbe, hogy a magyar álláspontot képviseljék. Úgy tűnik, hogy ez Európai Néppártban nem a kiindulási pont.
Ez egy szomorú történet. Szó szerint élet-halál harcot folytat minden miniszterelnök egész Európában, hogy megvédje a saját nemzetének, államának polgárait a vírustól és közben ebben a brüsszeli buborékban egyesek azzal foglalkoznak, hogy hogyan lehet alapszabály-módosítással nehéz helyzetbe hozni egyik vagy másik tagpártot. Például bennünket. Mondtuk, hogy na, jó, köszönjük, ebből elég volt.
Na, de ebben van azért némi személyes bosszú is Manfred Weber részéről. Bár ő úgy fogalmazott, hogy az ő politikai DNS-ében benne van a hídépítés. Ez olyan szépen hangzik ez a mondat, nem?
Nézze, nem ismerek egyetlen olyan európai vezetőt sem az Európai Parlamentben, akinek a személyes véleménye bármilyen hatást gyakorolhatna Magyarországra. Nem érdekel bennünket különösebben egyetlen nem magyar európai képviselő lelkiállapota sem. Mindenki birkózzon meg a saját problémájával.
Azt mondta, szeretne Önnel minél előbb beszélni, mármint Manfred Weber, a frakcióvezetője a néppártnak. Ez megtörtént?
Nem, de hát, majd biztos megtörténik. Hajrá! Hajrá, Weber úr!
A frakcióból lépett ki…
Emlékszik erre a történetre, nagyon régi színházi történet, amikor egy Suka nevű színész bement Major Tamáshoz fizetésemelést kérni, aki nemet mondott. És mondta Suka, legalább biztasson valamivel! Erre mondta a Major: hajrá, Suka! Tehát: hajrá, Weber!
Arról beszéltünk, hogy a vakcinákra szükség van, és egyre inkább érkeznek majd. Ön azt mondja, hogy a keleti vakcinákkal nincsen tulajdonképpen gond.
Érkeznek, sőt a kínaiak még hamarabb is érkeznek. Mindent megteszünk, itt Szijjártó Péternek nyomja nagy súllyal a felelősség a vállát, de egyelőre jól állja Péter a sarat. Neki kell folyamatosan a külügyminisztereken keresztül elintézni, hogy ne csak időben, hanem ha lehet, még korábban, és ha lehet, nem a megállapodott, hanem még annál is több vakcina érkezzen. Ezt ő napi szakmájában végzi, és jól is halad vele. A kínaiak most is többet küldte, talán 50 ezerrel, mint amiről szó volt, és az oroszok is kis késésekkel, kis kilengésekkel, de lényegében tudják tartani az ütemet. Az oroszokon óriási a nyomás, mert egyre több európai ország jelentkezik be náluk. Láttam a szlovákoknál van egy kormányvita emiatt, akkor láttam, hogy a csehek bejelentkeztek. Tehát óriási a piaci igény, hogy így fogalmazzak. Rengetegen akarnak vásárolni, és a politika is belekeveredik persze. Nehéz elérni, hogy az ember megkapja, azt, amire leszerződött, de napi munkával, a külügyminisztérium napi munkájával eddig ezt el tudtuk érni.
Visszatérve még a néppártra, ugye, itt a frakcióból lépett ki a Fidesz. Az Európai Néppártból ki akar kilépni, nem akar kilépni? Hogyan tovább? Hogyan gondolkodnak erről?
Nyilván nem lehet két különböző megoldást választani, tehát ez csak technikai kérdés. Beszéltem egyébként a CDU-nak az új elnökével az elmúlt napokban hosszan, telefonon. Valószínűleg még lesz közöttünk egy konzultáció, de egyelőre azt kell mondanom, hogy az útjaink lényegében elváltak.
És ő mit szólt ehhez?
Új ember, egy derék ember. Egy nyugat-német ember, tehát a mostani kancellárral szemben nem a németek keleti világából, hanem a nyugati világából érkezett. Egy katolikus ember. Számos értékkérdésben határozottan ezt képviselte is, tehát nem szavazott meg olyasmit, ami nem fért össze ezzel az értékrendjével. Tehát egy karakteres ember, és nagyon sikeres tartományi miniszterelnök. Arról híres, hogy képes különböző irányzatokat is összefogni. Azt hiszem, ide már túl későn érkezett.
Ön azt írta a 6. szamizdatban, hogy most a néppárt nélkül kell felépíteni az európai demokratikus jobboldalt. Milyen tárgyalásokat folytatnak ez ügyben?
Beszéltünk a lengyelekkel, beszéltem Magyarország nagy barátjával, Matteo Salvini úrral, beszéltünk a másik olasz jobboldali párt elnök asszonyával, Meloni asszonnyal. Dolgozunk. Mindig is volt a fiókban természetesen mindenfajta javaslat arra nézve, hogy hogyan kellene megújítani az európai politikát. Mert azt mindenki érzi, hogy az történik, hogy azok a vélemények, hogy ne jöjjenek a migránsok, ne legyen multikulturalizmus, hogy a keresztény hagyományokat tiszteljük, hogy a nemzeti szuverenitás létezik, hogy a nemzetek nem a múlthoz, hanem a jövőnkhöz tartoznak, ezek a gondolatok, amik a kor legnagyobb kérdései, ezekben a mi hangunk gyenge Európában. Nincs megfelelő súllyal képviselve. Azok a választók, akik ezt gondolják, nem rendelkeznek elegendő befolyással az európai politikában. Ezért a hasonszőrűek, akik ezt így gondolták, mindig is kapcsolatot tartottak egymással, és beszélgettünk, gondolkodtunk arról, hogy mit lehetne tenni. Most van egy helyzet, a mi kezünk is sokkal szabadabb, a saját utunkat járhatjuk. Nem kell kapkodni, ezeket a tárgyalásokat, egyeztetéseket föl kell gyorsítani. A lényeg az, hogy legyen Európában a magunkfajta embereknek, tehát a családokat védeni akaró embereknek, a hazájukat védeni akaró embereknek, az európai birodalom helyett a nemzetek együttműködésében gondolkodó embereknek legyen egy politikai otthona. Nemcsak a saját hazájukban, mert itt azért mi megvagyunk, a Fidesz meg a Kereszténydemokrata Néppárt, hanem európai szinten is legyen otthona. Ennek a megteremtéséért kell dolgoznunk, szerintem egy ilyen politikai irányzat meghatározó erő lesz Európában.
Visszatérve még arra, hogy említette, hogy 15-ig várják a konzultációban a véleményeket. Miben bízzunk, hogy ha két hétig fegyelmezetten el tudjuk viselni ezt a szigorítást?
Itt már a szakemberek véleménye nem volt olyan egyöntetű, mint a kiindulópont megítélésében, tehát hogy most mire van szükség. Mikor azt kérdezem tőlük, hogy rajzolják föl nekem, hogy körülbelül hogyan alakul majd a fertőzések száma meg az életveszélyben lévő embereknek a száma, és ez hogyan aránylik az egyre nagyobb számban beoltott emberek számához, akkor különböző vonalakat húznak, különböző tendenciákat, diagramokat mutatnak, illetve rajzolnak föl. Van, aki azt mondja, hogy 10-12 nap után ezzel a zárással már meg tudjuk törni a harmadik hullámot, van, aki szerint kell hozzá 14 nap, de olyan is van, aki azt mondja, hogy majd óvatosan kell 14 nap után nyitni, nem egy lépésben, mert még a végén egy negyedik hullámot is elindítunk. Tehát azért itt szórnak a szakértői vélemények. De szerencsére ez a kérdés majd akkor lesz, hogyha két múlva oda megérkezünk. Az biztos, hogy a mostani kéthetes zárással befordultunk a célegyenesbe. Tehát most már a vírus elleni háborúnak az utolsó szakaszában, a célegyenesben vagyunk. És ha most zárunk, akkor én hiszek abban, hogy valóban két hét múlva megkezdhetjük a fokozatos nyitást. Tehát ahogy az elején mondtam ennek az interjúnak, ideértve a rossz kommunista emlékeket is, mégiscsak igaz, hogy akkor tudunk nyitni, hogyha most zárunk.
Köszönöm! Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.
