Nagy Katalin: Kezdődik a fokozatos nyitás hétfőtől. Az óvodába és az általános iskolák alsó tagozataiba visszamennek a gyerekek, a felső tagozatosoknak marad az online oktatás ugyanúgy, ahogy a gimnazistáknak, a középiskolásoknak. Köszöntöm a stúdióban Orbán Viktor miniszterelnököt. Miért változtattak a döntésen, hiszen közel 200 ezer oktatásban, nevelésben dolgozót beoltottak már, miért maradt ez a változat, hogy inkább csak az alsósok menjenek még jövő héttől?
Az óvatosság és a fokozatosság miatt. Úgy kell a helyzetet most elképzelnünk, hogy, ugye, van tízmillió, hozzávetőlegesen 10 millió magyar állampolgár, 18 év fölött van 8 millió magyar állampolgár, és a 8 millióból beoltottunk 3.145.592-t. Ez a ma reggeli, ma hajnali operatív törzs ülésén elhangzott adat. Átesett, illetve benne van, tehát mindjárt átesik további 742.198 ember, ez azt jelenti, hogy nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy az oltható embereknek a száma, tehát a 8 millióból számolva eléri az 50 százalékot, és pillanatokon belül át is lépjük ezt a nagyon fontos választóvonalat, és akkor többen lesznek már Magyarországon védettek, mint akik még nem azok. Amikor a nyáron az első nemzeti konzultációt tartottuk a járvány ügyében, akkor megnéztük, hogy mely intézkedések azok, amiket az emberek legutoljára akarnak bevezetni, és az iskolák bezárása ezek között szerepelt. A WHO, tehát a Nemzetközi Egészségügyi Világszervezet is azt mondja, hogy az iskolákat kell legutoljára zárni és legelőször nyitni. Ebben én nem vagyok egészen biztos, az ember legjobban mégiscsak a gyerekeit félti, a szüleit is, de talán legjobban mégis a gyerekeit, vagy őket legalábbis valahogy másképpen. Mert ott közvetlen felelős, a szülei már mégiscsak nagyok, a gyerekei meg még nem, ott valahogy az ember úgy érzi, hogy a közvetlen felelősségnek a súlya lényegesen nagyobb, ezért védi a gyerekét, meg óvja, meg talán időnként jobban is, mint kellene, de ez egy természetes ösztön, ezért mindig nagyon nehéz újraindítani az iskolákat, mert a közvélemény mindig megosztott, mert van, aki azt mondja, hogy igen, mert szeretne már dolgozni menni, más meg azt mondja, hogy azért ő óvatosabb lenne. Most a döntésnél fontos szerepet játszott a bölcsődékben tapasztalt helyzet, mert a bölcsődéket nem zártuk be, és az utolsó tíz napban nagyon megnőtt a gyermekeiket bölcsődébe vivő szülőknek az aránya. Aztán megnéztük a kórházi statisztikákat, ugye, több mint tízezer COVID-fertőzött honfitársunk van kórházban, közülük 27, aki 14 év alatti gyermek. Tehát a szülők azt szokták gondolni, hogy sok száz gyerek van kórházban, ez nem így van, összesen 27 gyermek van, aki 14 év alatti, és kórházban van, lélegeztetőgépen pedig kettő, ez is kettővel több, mint kellene, hogy legyen, de kettő. A honvédség pedig fertőtlenítette az iskolákat, tehát úgy érezzük, hogyha azt akarjuk, hogy az élet újrainduljon, és az egyébként sok százezer diáknak az édesapja, édesanyja elmehessen dolgozni, ahhoz most ezt a lépést meg kellett tennünk. Azért húztuk meg az alsó tagozatnál a határt, mert tipikusan az alsó négy osztályban még nincs osztálybontás, nem variálják a gyerekeket, hanem nagyjából ugyanazzal az osztállyal megy végig az egész napos oktatás. Ráadásul a szülőknek megvan az a lehetőségük, hogy az igazgatóhoz forduljanak, hogyha a gyereket mégsem akarják engedni iskolába, és akkor az igazgató dönt arról, hogy a hiányzást igazoltnak vagy igazolatlannak tekinti. Az igazgatók vannak a legközelebb a valóságos élethez, ők tudják leginkább eldönteni, hogy a gyermek érdekét melyik döntés szolgálja jobban. Az biztos, hogy az újraindítás a pedagógusoknak sem könnyű, bár őket leoltottuk, kevesebben jelentkeztek egyébként oltásra, mint én azt reméltem, de azért aki jelentkezett, azt mind beoltottuk, nagy szükség van a tanárok és a tanítók munkájára, úgyhogy kérem őket, hogy segítsenek az országnak, hogy újra tudjuk indítani az életet.
A többi friss szám mit mutat ma reggel?
A beoltottak száma 3.145.592, és a második oltást is megkapta több mint 1.300.000 ember. Elvesztettünk 241, leginkább idős honfitársunkat, csökkent a kórházban lévő COVID-betegek száma, tízezer alá csökkent: 9.459, de még mindig nagyon nehéz a kórházakban a helyzet. Elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki sokadik alkalommal – nem lehet elégszer – a kórházakban dolgozó ápolónőknek, orvosoknak, meg a kórházakat működtető egyéb személyzetnek is. Lélegeztetés nélkül vannak 8.342-en, és még mindig van 1.117 honfitársunk lélegeztetőgépen. Így állnak a számok.
Nagyon lassan csökken a halálozások száma. Ezt az ellenzék föl is használja rendszeresen, sőt most már ott tartunk, hogy külföldi politikusok is Magyarország és Lengyelország járványkezelését bírálják. Igaz, hogy arról nem beszélnek, hogy az oltásban hol tartanak.
A lengyel járványkezelésről nem rendelkezem közvetlen információkkal, a magyart azonban jól ismerem, és azt tudom mondani, hogy Európában talán Málta után a legtöbb átoltott ember nálunk van. A következő hat hét döntő lesz, a következő hat hétben meg tudjuk duplázni a beoltottak számát. Ma az operatív törzsön hosszú napirendi pontot szenteltünk ennek. György István államtitkár úr, aki itt a szürke eminenciás, senki nem ismeri őt, meg a nevét is csak kevesen, leginkább a közigazgatásban dolgozók, de ő az az ember, aki ezt a nyugodt, kiszámítható, stabil oltáspolitikát garantálja a számunkra, és ő beszámolt arról, hogy hogyan fogunk haladni. Kiesett ugyan megint vagy ötszáz-egynéhány ezer nyugati vakcina, ez a Janssen nevű vakcina. Ott egy szokatlan lépésre is el kellett szánnunk magunkat, ez egy amerikai vakcina, és általában a Nyugatról jövő vakcináknak a hatósági igazolásait el szoktuk fogadni automatikusan, a keletiekét vizsgáljuk meg jobban, sőt csak azokat vizsgáljuk igazán, és most elrendeltük, hogy ezt is vizsgálni kell. Tehát pont olyan vizsgálatokat akarunk a Janssen nevű vakcinánál, oltóanyagnál…
Ez az egyadagos, ugye?
Igen, ez egyadagos. Tehát pontosan ugyanolyan vizsgálatot akarunk, minthogyha ez egyébként keleti vakcina lenne. Látni akarjuk a gyárat, látni akarjuk, hogy mi történik, mert itt nagyon riasztóak a hírek, és sokat rendeltünk ebből a vakcinából. Most kiesik 580 ezer. A következő napokban azért dolgozik a külügyminiszter, meg aztán majd a végén személyesen magam is itt a kínaiakkal elsősorban, hogy pótoljuk máshonnan a kieső vakcinákat. Erre jó esélyünk van, legalábbis most így látom, és a következő hat hétre eltervezett oltásmennyiséget be tudjuk adni. Ez azt jelenti, május végére, júniusra szerintem kint vagyunk a vízből.
A regisztráció most 4 millió fölött van, de ez még mindig nem elég. Ha visszaemlékszünk arra, hogy tavaly, amikor kezdődött a regisztrálás, akkor az ellenzék arra biztatta az embereket, hogy ne regisztráljanak, merthogy ezeket az adatokat a kormány adatgyűjtésre használja fel. Most úgy tűnik, hogy újra elővették ezt az eszközt, és azt mondják, hogy szüntesse meg a kormány a regisztrációt. Mi ennek az értelme? Miért lenne ez jó?
Azt nem tudjuk, hogy miért lenne jó, azt tudjuk, hogy miért lenne rossz, ezért nem is fogadjuk meg az ellenzék, illetve a baloldalnak a tanácsát. Az oltás ugyanis önkéntes, tehát tudnunk kell, hogy ki az, aki akar oltást kapni, ezért őket föl kell gyűjtenünk egy adatbázisba, regisztrációs adatbázisba. Az alapján tudjuk utána megmondani, hogy hová mennyi oltóanyagot fogunk majd küldeni, mert látjuk, hogy mennyien regisztráltak, ennek mi a földrajzi eloszlása, hol, mennyi vakcinára van szükség. Talán a múltkor is mondtam, ez Magyarország II. világháború után valószínűleg legnagyobb logisztikai művelete. Ennyi embert beoltani, önkéntes, tehát a regisztráltakat nyilvántartani, van, aki ilyen vakcinát fogad el, van, aki olyan vakcinát, öt vakcina érhető el Magyarországon, az egyéni igényeket is, amennyire lehet, próbáljuk figyelembe venni, gyorsan is kell haladnunk, tehát ez egy olyan komoly szervezési hadművelet a magyar közigazgatás és a magyar államiság részéről, ami nagyon komoly tesztet jelent mindannyiunk számára. Nekünk is, akik a csúcsán irányítjuk a munkát, és azoknak is, akik meg, mondjuk, a közepén vagy az alján rakják föl a targoncákkal az oltóanyagokat a buszokra és a teherautókra, és aztán a közigazgatási emberek, akik meg fogadják egyébként, mert, ugye, nem azonnal az oltópontra mennek, hanem a közigazgatási szakembereknek még be kell lépniük. Őróluk szoktunk a legkevesebbet beszélni, pedig ők legalább olyan fontosak az oltóanyag eljuttatása szempontjából, mint maguk a teherautósofőrök, vagy éppen a rakodómunkások vagy maguk az ápolónők és orvosok. Úgyhogy a közigazgatásban dolgozóknak is köszönettel tartozunk. Na, most fontosnak tartom, hogy az időseket beoltottuk, tehát a 65 év feletti regisztráltak közül mindenkit beoltottunk, akit el tudtunk érni. Még mindig van néhány ember, akit valahogy nem tudunk elérni, vagy mert a gyermekei regisztrálták, és ő nem akarja fölvenni, vannak technikai nehézségek, de lényegében azt lehet mondani, hogy akit a vírus halálosan megbetegíthet, és regisztrált, oltást kért a baj ellen, azokat be is oltottuk. Nagyon kicsi elmaradás van, és annak is inkább technikai az oka. Tehát könnyebben alszunk mindannyian, akik felelősséget érzünk az idősebb honfitársaink iránt. Most van itt még egy dolog, amivel számolni kell, és a regisztráltak száma innen nézve alacsony. Egyébként 4.219.000 ember regisztrált. Valahogy kialakult egy olyan képzet, találkoztam ilyen véleményekkel, azt hiszem, a nyájimmunitás számomra rendkívül ellenszenves kifejezésének a következtében – mégsem vagyunk állatok –, hogy azt hiszik emberek, hogy lesz egy olyan helyzet, amikor a társadalomnak a 60-70 százalékát már beoltották, ő nem kapta el, és neki már nem kell beoltatnia magát, mert megúszta. De ez egy félrevezető gondolat. Senki sem ússza meg. Csak két lehetőség van, vagy beoltatja magát, vagy meg fog fertőződni. Csak egyéni védelem van. Egyéni védelmet pedig csak az oltás ad, de az oltás viszont életet menthet. Tehát aki azt hiszi, hogy majd ő megúszhatja, vagy ott oldalvizezve valahogy védett tud maradni oltás nélkül is, bármennyire is rossz hír ez, szeretnék egyenesen beszélni: téved. Tehát egyéni felelősség, egyéni védelem van, regisztrálni kell, oltást kell kérni, egyébként nem fogja tudni elkerülni, hogy megbetegedjen, és ha megbetegszik, attól függően, hogy milyen a személyes egészségügyi állapota, vagy milyen körülmények között él, van-e rejtett betegsége, bizony ez halált is okozhat. Az oltás életet ment.
Tegyük fel egy nyugdíjas, aki korábban úgy gondolta, hogy ő nem veszi fel az oltást, és, mondjuk, el is hagyta, már elveszett az a levél, amit az operatív törzstől kapott, az mit tegyen? Menjen a háziorvoshoz, és jelezze, hogy ő szeretne, és kérje, hogy valaki regisztrálja őt. Vagy menjen a kormányablakhoz, és kérje meg, hogy itt van a személyi, a TAJ számom, megkérem, hogy regisztráljanak engem?
Megmondom őszintén, hogy én még ahhoz a nemzedékhez tartozom, és nagyon remélem, hogy az ország nem változott hátrányára, mióta benőtt a fejem lágya, hogy a legnagyobb közbizalom a mi falunkban az orvos iránt volt. Jó, a papot is tiszteltük, meg a tanárokban is bíztunk, de az igazság az, hogy a legnagyobb tekintélye mégiscsak valahogy az orvosnak volt. Ezért is döntöttünk úgy, többek között ilyen tapasztalatok hatására, hogy a háziorvosokat nem hagyjuk ki az oltásból, hanem a háziorvosokra építjük az oltást. Ez nekik nagyon megterhelő, sokat dolgoznak, meg felelősséget is kell vállalniuk, meg nekik kell különbséget tenni a betegeik között, meg az általuk ismert állampolgárok között, amiből mindig vita van, hiszen ezek nagyon emberi dolgok, de mégis úgy gondoltuk, hogy az a tudás, hozzáértés, terepismeret, személyes elköteleződés, mondhatnám azt is, erkölcsi nagyság, ami az orvosainkban szerintem van, különösen a háziorvosainknál van erről személyes tapasztalatunk – éjjel is el lehet érni, és így tovább –, tehát őket nem akartuk kihagyni ebből a dologból, mert ez ugyan egy logisztikai művelet, de ugyanakkor nagyon mélyen emberi meg humán művelet. Tehát nem zsák krumplikat kell itt földobálni a teherautóra, hanem embereket kell beoltani. És ezért a háziorvosokat, akiket még egyszer mondom, szellemi értelemben az ország jobb, vagy kiemelkedően jó állapotban lévő részéhez szoktunk sorolni, az ő érzelmi intelligenciájukat be akartuk vonni ebbe a munkába. Ezért most azt mondom mindenkinek, hogyha valami bizonytalanság van, valamit nem ért, nem tud, akkor úgy, mint ahogy mi csináltuk gyerekkorunkban, bátran forduljon a háziorvosához. Szerintem a leghumánusabb segítséget ott kaphatja meg.
És akkor ott a regisztráció…
Meg fogják mondani, hogy mit tegyen. A háziorvosok mindent tudnak.
Beszéljünk arról, hogy nagyon fontos lenne az, hogy mindenki egyformán úgy vélje, vagy elfogadja azt az állítást, hogy egyetlen megoldás van, és ez az oltás, a vakcina. Hogy az egész országban a politikusok és a sajtó teljes egésze ezt az üzenetet próbálja közvetíteni, merthogy ez a lényeg, és mégsem ezt látjuk. Itt a külügyminisztérium államtitkára összeszámolta, hogy három nap alatt 70 oltásellenes cikk született a magyar sajtóban. Onnan elkezdve, hogy egyszer kevés a lélegeztetőgép, aztán meg sok, aztán meg, hogy havonta milliókba kerül a fennmaradóknak a tárolása, szóval nem tudja az ember, hogy miért ilyen álhíreket követít a sajtó egy része.
Most dolgoznunk kell, ezért az elemzés meg a filozofálás maradhat későbbre. De azért kultúrantropológiai vagy politika-embertani szempontból érdemes lesz majd egy pillantást vetni saját magunkra, mármint Magyarországra meg a magyar népre, mert figyelve a nemzetközi fejleményeket, én olyat, ami Magyarországon zajlik, nem láttam. Tehát én olyan baloldalt egyetlen országban sem láttam, amelyik nyíltan, kendőzetlenül hol egyenesen, hol ravasz módon, de folyamatosan olyan politikát folytat, ami válsághoz vezet, ami a járvány elhúzódását célozza, ami a lassabb kilábalást célozza, ami elbizonytalanítja az embereket abban, hogy most akkor hihetnek-e a kormánynak, aki egyébként most nem kormány, hanem a védekezés irányítója, és így a biztonságos élet egyik legfontosabb garanciája, ez most nem egy politikai kormány, hanem egy válságkezelő operatív törzs, amiről beszélünk. Én is inkább érzem magam az operatív törzs vezetőjének, mint miniszterelnöknek. Most nincs politika, most élet van, meg életmentés van. És azt látom, hogy a hataloméhségét nem tudja legyűrni a baloldal, és úgy viselkedik, amit egész Európában sehol nem tapasztalok. És ezt időnként el is mondják. Tehát, hogy ők abban érdekeltek, hogy elhúzódjon, akkor valamelyik szakértő azt mondja, hogy majd ez jól meggyengíti a kormányt, és növelni fogja az ellenzék, illetve a baloldal hatalomra jutási esélyeit. A másik azt mondja, hogy nem használják ki a meghaltak szenvedéseit meg lelki bajait a kormány ellen. Tehát eszement dolgokat tapasztalok. Nagyon nehéz jól, fölösleges sérelmeket okozó tónus nélkül beszélni erről az egész jelenségről. Tehát ezzel foglalkoznunk kell. Ez mégsem egy egészséges dolog, és én visszatartom azokat az embereket, akik folyamatosan sürgetik a képviselőink közül is, hogy az oltásellenességnek legyen valami büntetőjogi következménye. Mert mégiscsak emberek életével packáznak itt, meg emberek életével szórakoznak, meg teszik ezt kockára, ezt azért mégsem lehet szó nélkül tűrni, és hogy igen, a jog is meg a büntetőjog is itt legyen határozottabb. Vannak ilyen indítványok, de én nem szeretném, hogyha a védekezés közben még az oltásellenesek büntetőjogi felelősségre vonásával is foglalkozni kellene. Inkább védekezzünk, a jóérzésű emberek Magyarországon tartsanak össze, tartsunk össze, segítsük egymást, és húzzuk ki ebből a járványból az összes magyar embert.
Ha körülnézünk, akkor azt látjuk, hogy a szomszéd országokban, Csehországban leváltották az egészségügyi minisztert, Szlovákiában, Romániában kormányválság alakult ki azért, mert nem tartják a koalíciós kormányok tagjai megfelelőnek azt a járványkezelést, amit az illető kormány művel. De azt látjuk Németországban is, Olaszországban is, hogy nincs egyetértés a szövetségi kormányzat vagy egészségügyi kormányzat és a tartományi vezetés között. Tehát látszik az, hogyha nincs egyetértés ebben, ha nincs egy akarat, azt nagyon megsínyli a járványkezelés.
Igen, de Nyugaton, a többi országban a vita mégiscsak arról szól, hogy hogyan segítsünk jobban, együtt, közösen az embereknek. Magyarországon a baloldal meg arról beszél, hogy hogyan ártsunk a kormánynak. Akkor is, ha ez egyébként emberéletekbe kerül. Ez egy egészen más tónus, egészen más téma, egészen más megközelítés. Ez a romlottságnak egy másik foka, ha szabad így fogalmaznom. Le vagyok sújtva – megmondom őszintén – azon, amit a baloldaltól látok. Még mindig bent van a parlament előtt az a határozati javaslatuk, hogy ne oltsuk be az embereket kínai vakcinákkal. Holott egyébként, ha nem használnánk a kínai vakcinákat meg az orosz vakcinát, vagyis a keletieket, akkor körülbelül feleannyi ember lenne beoltva. Látom a törekvéseket. A következő hat hét, ami kulcs lesz, azért is szaporodtak fel az oltásellenes hangok a baloldalon, mert ha hat hét alatt sikerül végrehajtanunk az oltási tervet, akkor kint vagyunk a vízből, akkor túlvagyunk az egészen, akkor Magyarország, a világon az első, második, harmadik helyen lábal ki ebből a bajból, ami nem a kormány sikere, hanem az egész ország sikere, és sok magyar ember, sok ezer magyar ember életét mentjük meg vele. Ugyanakkor van egy másik jelenség a világban, ez a profitéhség jelensége, itt a gyógyszergyárak is úgy látom, hogy betartanak egymásnak, és íratnak meg írogatnak mindenféléket a rivális termékekről. Tehát nekünk egyszerre kell Magyarországon az oltást elbizonytalanító, az oltásba vetett bizalmat elbizonytalanító multinacionális profitéhséggel szemben, és a baloldal hataloméhségével szemben fellépnünk. Szerencsénk van, az Ön ideidézett példái is ezt mutatják, hogy Magyarországon egységes kormányzás van. Ott, ahol koalíciós kormányok vannak, ott a helyzet rendkívül törékeny, mert nagy stressz, nagy nyomás, nagy felelősség egy ilyen járványnak a kezelése. És minél több elemből van összerakva egy kormány, annál inkább a varratoknál, a teher alatt megrepedhet az egység. Most Magyarországon szerencsénk van, mert az emberek úgy döntöttek 2018-ban is, hogy ne törékeny koalíciós kormányunk, hanem egy egységes kormányunk legyen, a kereszténydemokraták és a Fidesz nem koalícióban van, hanem szövetségben, és egy teljes egységben tudunk dolgozni. Ez a járványkezelésben komoly előnyt jelent a számunkra.
Ön úgy fogalmazott, hogy 3,5 millió, tehát olyan 35 százalékos átoltottságnál kezdhetjük meg a nyitást nagyon óvatosan. A teraszok meg fognak nyílni, hogyha elértük ezt a bizonyos 35 százalékos átoltottságot. Mit lehet látni, hogy hogyan készülnek, van-e tapasztalat a kamarák, hogyan számolnak be az operatív törzsnek vagy Önnek arról, hogy el tud-e indulni valójában a gazdaság?
Számos egyeztetést folytattunk, a kereskedelmi és iparkamarának külön szeretnék köszönetet mondani, akik végig folyamatos konzultációban vannak velünk. De a szállodaipar és a vendéglátóipar képviselőinek is köszönetet mondok, mert ők is folyamatosan egyeztetnek velünk. Tettek javaslatokat, amiket el tudtunk fogadni, és voltak olyan döntéseink, amelyek bár nem estek nekik jól, de belátták, hogy együtt kell vele élni. Például amikor zárni kellett. Most úgy áll a helyzet. Én nagyon optimista vagyok, a teraszok kinyitása egy szimbolikus dolog. Az a régi életünknek egy nagyon látványos darabja, amit visszaszereztünk. És látom, a Pénzügyminiszterim készíti a 2022-es költségvetést, az az újraindításnak a költségvetése, 2021-ben és 2022-ben 5.000 milliárd forintot fogunk fordítani a gazdaság újraindítására, tehát nemcsak reményt látok már, hanem látom az esélyt, hogy mindenkinek sikerül majd talpra állnia. Mindenki vissza tudja szerezni a munkahelyét, vagy egy új munkahelyet kaphat a régi elvesztett helyett. Tartjuk azt az ígéretünket, sőt nem ígéret ez, hanem vállalás, hogy amit a vírus tönkretett munkahelyet, azt vagy újra indítjuk, vagy helyette egy másikat fogunk indítani. Sőt, ma úgy látom, hogy ennél többet is tudok vállalni. Több munkahelyünk lesz a vírusjárvány után, mint azt megelőzően volt, tehát nőni fog a munkahelyeknek a száma. A költségvetési lábát látom, tehát most már nem reményről beszélek, hanem egy esélyt látok arra, hogy mindenki ismét talpra tud majd állni. A teraszok fontosak, még egyszer mondom: a régi életünk egy darabjáról van szó. Volt olyan kerület, ott a várban is, ahol mi dolgozunk, ott láttam az I. kerület tavaly valahol ott, az évvégén megduplázta a teraszdíjakat. Szerintem ez nem jó politika, úgyhogy most nemcsak megnyitjuk a teraszokat, hanem eltöröltük központilag a teraszdíjakat. És elnézést kell kérnem az önkormányzatoktól, ezt nem tudtam rájuk bízni, mert sok rossz tapasztalatom volt. Tehát a teraszdíjakat központilag töröltük el. Sőt, a bürokratikus engedélyeket is eltöröltük. Néhány biztonsági szabály betartása mellett kifejezetten bátorítjuk a vendéglátósokat, hogy tegyék ki a székeiket, és nyissanak teraszokat, és nyissák ki a kerthelyiségeiket. És függetlenül a nyitástól áprilisban és májusban is számíthatnak a bértámogatásra, ezt automatikusan folyósítja számukra a kormány.
Köszönöm! Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.