Nagy Katalin: Ha elérjük a négymillió beoltottat, újabb lépcső következik az újraindításban. Köszöntöm a stúdióban Orbán Viktor miniszterelnököt, aki most is az operatív törzs üléséről jött. Lássuk a legfrissebb számokat! Hol tartunk? Jó reggelt kívánok!
Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm a hallgatókat! A legfontosabb hír az, hogy ma egy újabb szakaszhatárhoz érkezünk, szombat reggeltől, tehát holnap reggeltől a kijárási tilalom kezdete az módosul, tehát szombat este éjfélre kell hazaérnünk, a boltok és a vendéglátóipari helyek, vendéglátóipari egységek 11 óráig lehetnek nyitva, és a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára pedig megnyílnak helyek, mint a vendéglátóhelyek belső terei, a szállodák, a szabadidős létesítmények, állatkertek, múzeumok, mozik, színházak, edzőtermek és sportesemények, és a kiskorúakat sem akarjuk elszakítani a családtagoktól, tehát felnőtt nagykorú kíséretében, rokon kíséretében ők is látogathatják ezeket a helyeket. Ez szombat reggeltől, tehát holnap reggeltől életbe lép. Tegnap este hárommillió-kilencszázharminc-egynéhány ezerrel, kilencszáztízen-valahány ezerrel zártunk, és abból indulunk ki, hogy ezért ma és holnap biztosan meglesz a 4 millió, ezért holnap reggeltől már életbe fogjuk léptetni ezeket a szabályokat. Ráadásul most számba vettük a rendelkezésre álló oltóanyagokat, döntöttünk arról, hogy a 16 és 18 év közöttieket is olthatjuk, de csak Pfizer vakcinával, mert egyelőre felelősségteljesen csak ezt vállalhatjuk. Az oltás kezdete az érettségik után lesz, mert az immunreakciók miatt nem szeretnénk, ha bármely érettségiző kisdiáknak nehézségei adódnának, és ezért ez május 10-e után indul, de félre kell tennünk a Pfizer vakcinákat, a Pfizer oltóanyagot, védőoltást az ő számukra, és ezt kiszámoltuk, nagyjából tegnap láttuk a raktárkészletek lehetőségeit. Ma még tudunk oltani Pfizerrel, ma még, de holnaptól már nem, mert holnaptól a diákjaink számára kell azokat félretenni, tehát aki Pfizert akar kapni, az ma még kaphat, aztán legközelebb majd hetek múlva jut neki ilyen oltóanyag. Egyébként annyi vakcina van most már Magyarországon, többfajta vakcina, amely összességében mindenkinek a számára elegendő, tehát aki be akarja magát oltani, van már vakcinája, már itt van az ő vakcinája Magyarországon. Tehát oltóanyagunk van, oltási képességünk van, szervezettségünk van, most már csak az embereken múlik, hogy fölvegyék az oltást.
Térjünk vissza a nyitásra és a következő lépcsőre! Azért múlt héten, amikor megnyithattak a teraszok, és elkészültek azok a fotók, azért néhány vezető orvos meg felelősen gondolkozó felnőtt azért úgy elsápadt, mikor meglátta azokat a képeket, és mindenki megijedt, hogy most nyitunk, és akkor mindenki eldobta a kapát, kaszát, ahogy szokták mondani, nem kell maszk, megyünk a teraszra. Szóval azért az egyéni felelősségre nem ártana felhívni a figyelmet.
Hívhatjuk a figyelmet, de felnőtt emberek vagyunk, ezt mindenkinek tudnia kell, hogy, ugye, korábban úgy védekeztünk, hogy elzárkóztunk, tehát izoláltunk, elszigeteltünk, karantén és így tovább, és ezzel a vírus terjedését lassítottuk. De most már támadásban vagyunk, mert a vakcina megöli a vírust abban az értelemben, hogy az olyan, mint egy golyóálló mellény. Tehát aki be van oltva, arról lepattan a vírus, és mindenkinek van egy mellénye, egy golyóálló mellénye vagy a háziorvosnál vagy az oltási ponton, vegye föl, és abban az esetben nem lesz már kit megtámadnia a vírusnak. De felelősségteljesen kell viselkednünk, mert most még nincs mindenki beoltva, és aki nincs beoltva, az még megfertőzhet másokat. Aki már védett, ő már nem fertőz meg új embereket vagy új betegeket, de aki nincs beoltva, ő képes lehet megfertőzni másokat, és ő maga is megfertőződhet. Tehát nem vagyunk túl a járványon, hanem az utolsó döntő, megnyertnek tekinthető ütközet közben vagyunk, és ilyenkor még kell felelősség, a szabályokat be kell tartani. Amikor most kinyitjuk például a szállodákat, azok csak védettségi igazolvánnyal vehetők igénybe. Tudtuk, hogy erről lesz majd valamilyen vita, ezért az utolsó nemzeti konzultációban – amelyet az újraindításról rendeztünk vagy szerveztünk – meg is kérdeztük az embereket erről. Ott 65 százalék azt mondta, hogy ezt a különbségtételt indokolt megtenni, ráadásul most már a nagykorúakat figyelembe véve többen vannak a védett emberek, mint a nem védett emberek, tehát a többséghez kell inkább igazodnunk és nem a kisebbséghez, ezért helyes, hogyha a védettségi igazolványt most már komoly tartalommal ruházzuk föl. Merültek fel alkotmányos viták, támadások, ezeket megvizsgáltuk, ezeket nem látjuk megalapozottnak, ezért a védettségi igazolvány működni fog Magyarországon. Hogy a védettségi igazolvány majd a határátlépésnél hogy működik, az egy másik történet. Felhatalmaztuk Szijjártó miniszter urat arra, hogy kössön a számunkra fontos országokkal kétoldalú megállapodásokat arról, hogy egymás igazolványait, védettségi igazolványait kölcsönösen elfogadjuk. Két országgal meg is kötöttük a megállapodást, Montenegróval – ott van tengerpart – és Szerbiával, és tárgyalunk a többi országgal is, először a szomszédainkkal és aztán a többiekkel. Tehát a magyar védettségi igazolvánnyal mindenhová lehet menni. Elterjedt, hogy majd kínaival nem lehet menni, ez szamárság, engem is kínaival oltottak be, én is menni fogok, és nem azért, mert diplomáciai lehetőségem van rá, hanem mert jogom lesz hozzá. Tehát a kínai vakcinával beoltottak szabadon utazhatnak majd a nyár során.
Mit szól ehhez az Európai Unió? Mármint ezekhez az országok közötti megállapodásokhoz. Most itt az Európai Bizottságnál sokkal szigorúbbat vagy kicsit kirekesztőbbet fogadott el javaslatként, ugye, az Európai Parlament, mert ott szavazták meg, hogy csak a nyugati vakcinákat felvett embereknek lehessen majd joga ezzel a zöld útlevéllel utazni.
Ehhez képest a németek orosz vakcinát vásárolnak, és azt nyilatkozta a német kancellár, hogy kölcsönösen, majd a WHO véleménye alapján, a kínaiakkal érdemes kölcsönösen elismerni egymás oltásait. Biztosak lehetünk abban, hogy semmilyen korlátozás nem lesz. Az uniós igazolvány meg vagy lesz, vagy nem, ha lesz is, csak hetek, de inkább hónapok múlva, és mi arra nem akarunk várni. Ha majd lesz uniós igazolvány, akkor majd azt is használjuk, addig azonban használjuk a nemzeti igazolványunkat, és kölcsönösségi alapon megállapodásokat kötünk a szomszédokkal, tehát akármilyen vakcinával oltottak be egy magyar embert, mindenképpen utazhat, ha utazni akar.
Visszatérve még a nyitásra, nagyon örülnek az idősotthonok és a szociális intézmények lakói, mert most már ők is kimehetnek az intézményből, hogyha védettek, és őket is meg lehet látogatni. De például azok, akik lagzira készülnek, nem értik, hogy 4 millió beoltott felett el lehet menni sportrendezvényre, de még nem lehet lagzit tartani, és kérdezik, hogy miért?
El lehet menni sportrendezvényre, hogyha védettségi igazolvány van. Most a násznépet nem akarjuk kettéhasítani, hogy jobbra álljanak az oltási igazolvánnyal rendelkező gratulálók és balra a többiek, tehát ott egy keveredés van. Tehát azok a nehezen kezelhető helyzetek, ahol összekeverednek a már védett emberek a nem védettekkel. Komoly részletszabályokat kellett kidolgozni például az éttermek esetében, mert az éttermek belső helyiségeit holnaptól már lehet használni, ha van védettségi igazolvány. De aki a teraszon van, korlátozás nélkül lehet lenni a teraszon, ha bemegy a mosdóba, akkor összekeveredik ugye a két világ, ezért azt a szabályt kellett létrehoznunk, hogyha bemegy valaki egy étterembe védettségi igazolvánnyal, maszk kell, hogy rajta legyen, amikor nem az asztalnál ül, mert akkor találkozik olyannal, aki esetleg még nem védett. Úgyhogy sok mindenre kell figyelni, nem is gondolják a tisztelt hallgatók, hogy mennyi mindenre kell figyelni. Most például tegnap a horgászokkal is kellett foglalkozni, mert kiderült, hogy a süllő- és a balinfogási tilalom az most jár le, és ezt éjszaka ildomos megpróbálni, mármint ezekkel a halakkal próbálkozni, és ezért az éjszakai kijárási tilalom is úgy érvényes holnaptól, hogy az éjszakai horgászat az éjfél után is lehetséges. Tehát az élet olyan sokszínű és szerencsére a magyar társadalmi élet meg különösen is az, hogy segítünk részletszabályok megalkotásával az ilyen speciális csoportoknak is. Például a horgászok hétszázezren vannak Magyarországon, nem akármilyen tagoltságú, színességű és bonyolult összetételű világ a mi magyar világunk. Ez jó szerintem, ez az ország erejéhez tartozik, az ereje is ebből fakad, hogy ilyen sokszínű.
Ha most meg lesz a négymillió beoltott, akkor a következő lépcsőfok az a 4,5 millió lesz vagy az 5 millió lesz?
Nem tudjuk még, megmondom őszintén, aminek az az oka, hogy magyarok vagyunk, és, ugye, az adóbevallásnál is azt látom, hogyha van egy határidő, akkor mindig a végén rohamozzák meg az emberek az adóhivatalt. Úgy látom, az oltásoknál is valami olyasmi van, ráadásul ez nemcsak magyarországi jelenség, mert mint ha lenne hasonló tünet más országokban is, hogy amikor eléri a beoltottaknak az aránya a nagykorúaknak a felét, akkor valahogy úgy ellanyhul. Tehát mindenki rohan az elején, mert érzi, hogy baj van, hiszen valóban a járvány harmadik hulláma megtizedelt bennünket, mindannyian vesztettünk el hozzátartozót, rokont, barátot, de ez valahogy hamar kiesik az emlékezetből, és amikor úgy érzik, hogy most már jobb a helyzet, javulnak az adatok, mint ahogy minden nap javulnak az adatok, akkor ez az oltásért való roham lelassul. Aztán most már oda jutottunk, hogy több a vakcinánk és több az oltási képességünk, mint amennyien föl akarják venni az oltást. Tehát ma már nem arról van szó, hogy valakinek azt kell mondani, hogy jöjjön holnapután, mert ma nincs hely, hanem ha bemegy, regisztrált, akkor az adott időponttal beoltható. Ilyen még nincs egyébként Nyugat-Európában, tehát ott még korosztályonként haladnak, meg korlátozások vannak. Mi vagyunk az egyetlen olyan ország, amelyik eljutott már abba az állapotba, hogyha egy állampolgár regisztrál, és időpontot akar kapni, akkor azt megkapja, bemegy, és beoltják, függetlenül attól, hogy hány éves, és milyen egészségügyi állapotban van. Ez nagy siker! Ugye a sikerről beszélni nem könnyű, a magyar le is van erről szoktatva, hogy a sikerről úgy nem helyes beszélni, de ha a sikert azzal a szóval váltjuk ki, hogy teljesítmény, akkor már könnyebben megy, és a teljesítményt nem eltitkolni kell, hanem inkább be kell mutatni, büszkének kell rá lenni, és azt kell mondani, hogy igen, mi, magyarok képesek vagyunk arra, hogy Európában legelőször, leggyorsabban tudjuk ezt a teljesítményt bemutatni.
A parlamentben a héten döntöttek arról, hogy az egyetemeket átalakítják. Az ellenzék éppen ezért úgy gondolta, hogy az Alkotmánybírósághoz kell fordulnia, mert véleményük szerint ezzel a kormány kiárusítja a közvagyont. Ön mit gondol, miért van szükség az egyetemek átalakítására?
Örülök, hogy végre az élet visszatér a normális kerékvágásba, így a politikával is ez történik, és a víruson meg az oltáson kívül most már más témák is közfigyelmet kaphatnak. Azért még mindig a vírus az első, meg az oltás a legfontosabb dolog. Ne felejtsük el, hogy a vírus nem magától vonul vissza, hanem az oltás miatt, ezért mindenki vegye fel az oltást, mert csak az oltással védekezhetünk. De az oltás most már úgy visszaszorította a vírust, hogy van hely más kérdéseknek az érdemi megvitatására is. Az normális dolog, hogyha a baloldalnak az a véleménye, hogy egy-egy jogszabályt meg kell vizsgálnia az Alkotmánybíróságnak, akkor ezt az Alkotmánybíróság tegye meg. Ami az egyetemeket illeti, ott abból érdemes kiindulnunk, hogy Magyarországon rendkívül rugalmatlan felsőoktatási rendszer működik, és a korábbi sikerek fénye is megkopott már. Azért régen nagyon büszkék voltunk az egyetemeinkre, ma, ha megnézzük a rangsorokat, akkor a büszkeségre kevesebb okot találunk. Mindannyian érezzük, hogy az egyetemekben több van, és a felsőoktatásban több van, a tehetséges magyar fiatalokban több van, az elkötelezett tanárokban több van, mint az a teljesítmény, amit leadnak. Tehát valahogy a rendszer nem működik jól. Nem elég ösztönző, nem elég vonzó, nem elég rugalmas, nem honorálja kellően a teljesítményt. Nagyon sok okos és tehetséges ember, aki tanár is lehetne az egyetemeken, más pályát választ, mert nincs vonzerő. Tehát sok mindent kell megváltoztatni, és az az igazság, hogy a világ legjobb egyetemei mind valamifajta rugalmas, nem állami, hanem alapítványi formában működnek, és arra jutottunk, hogy a magyar egyetemeket is átalakítjuk alapítványi formára. Kezdtük ezt néhánnyal, kiválasztottunk néhányat, voltak erről viták is. Lassan van olyan, amelyik már egy éve működik, ismertük a tapasztalatokat, és miután az egyetemi világ is látta, hogy ez egy pozitív változás, bejelentkeztek egyetemek, hogy ők is szeretnének átalakulni. Tehát nem a kormány döntött így, hanem az egyetemek jelentkeztek, hogy ők is szeretnének egy ígéretesebb működési forma szerint dolgozni a jövőben, és befogadtuk ezeket az igényeket. Soha az egyetemek ennyi vagyont, ennyi pénzt, ennyi támogatást, hosszú távon kiszámítható működési föltételt, fejlesztési lehetőséget nem kaptak Magyarországon, mint most. Én nagyon sokat várok ettől, egy lokomotív, az intelligencia, az erő, a tudás, a műveltség mégiscsak egy húzóerő. Ennek a mennyisége, minősége most javulni fog majd Magyarországon, és ezért erőteljesebben tudják húzni Magyarország szerelvényét nemcsak a gazdaságban, hanem az élet más területein is. Tehát én nagy várakozással tekintek erre az átalakulásra.
És a nagyvilágban, ahol a legnagyobb egyetemek alapítványi formában működnek, ott nem aggódnak amiatt, hogy az állami tulajdon alapítványi tulajdonba kerül?
Az inkább úgy van, hogy ott ez szervesebben alakult ki. Tehát hosszú évtizedek alatt, van, ahol évszázadok alatt jött ez létre. Magyarországon meg mindent a kommunisták leállamosítottak, tehát ha a kommunisták nem tették volna be a lábukat Magyarországra, itt a szovjet csapatok szuronyainak a fedezékében, akkor Magyarországon az egyetemeket ma sokkal jobb állapotban látnánk, mint amilyenben vannak. Tehát ezeket leállamosították, mint mindent Magyarországon, és ezért az a szerves fejlődés a magyar egyetemi világban megszakadt. Egyébként Trianon miatt is már voltak nehézségeink, mert a határainkon kívül maradtak rendkívül jó egyetemek. Azokat részlegesen vagy egészen haza kellett telepíteni a Trianon utáni Magyarországra, ez is megrázkódtatta őket, és rá húsz-egynéhány évre jöttek a kommunisták, és leállamosították. Tehát itt a magyar felsőoktatásnak az a szerves fejlődése, amit élvezhettek a nyugat-európaiak, nem adatott meg. És ezért az átalakuláskor mindig van vita, és így a magyar fejben csak az van, hogy valami vagy állami vagy magán. Itt pedig arról van szó, hogy közcélú, közérdekű alapítványokat hozunk létre. A nekik adott vagyon és költségvetési támogatás nem használható másra, csak oktatásra és az egyetem saját céljaira. Viszont hosszú távon, stabilan, kiszámíthatóan működhetnek majd, mert ez az alapítványi rendszer éppen ezt teszi lehetővé. Még a kormányok sem fogják tudni rángatni ezeket az egyetemeket. Sokkal szabadabbak lesznek, nagyobb lesz az autonómiájuk, és sokkal inkább a saját maguk urai lesznek, nemcsak szellemi, hanem anyagi értelemben is, mint korábban voltak.
Ezt a baloldal támadja most a parlamentben. És még egy mondat erejéig térjünk vissza…
Támadja, amit meg is értek egyébként, de ez egy politikai támadás. Azt kell megértenünk, hogy itt nem egy szakmai vita zajlik, ez egy politikai támadás. Mi ennek az oka? Az az oka, hogy a baloldal egy internacionalista képződmény Magyarországon. Az egyetemek meg nemzeti intézmények, tehát a nemzeti szuverenitás, a nemzeti önismeret, öntudat, a nemzeti műveltség, a nemzeti kultúra letéteményesei az egyetemek. És mi nem is akarjuk, hogy ezek valami globalista, nemzeti karakterüket elvesztő intézményekké váljanak. Persze be kell illeszkedniük a nemzetközi térbe, ott kell versenyezni, de nekik magyar egyetemként kell majd versenyezniük. És értelemszerűen, amikor majd ezeket az alapítványokat felállítjuk, és felkérjük a kurátorokat, akkor olyan embereket fogunk oda majd fölkérni – ez Palkovics miniszter úrnak a tisztje –, akik rendelkeznek ezzel a nemzeti szemlélettel. És ezért én nem tudok jó szívvel javasolni senkit sem ilyen kuratóriumba, aki egyébként egy internacionalista, globalista szemléletű ember. Mert akkor az egyetemeket is ebbe az irányba vinnék el. Tehát nagyon helyes és jó, hogy éppen most, amikor nemzeti kormányunk van, pontosan most állítjuk hosszú távon is egy kiszámítható pályára az egyetemeinket, mert ezek így megmaradnak a nemzeti érdek és a nemzeti gondolat körében.
Ezért lehet az, hogy a baloldal internacionalista módon gondolkodik? Hiszen azt látjuk, hogy az Európai Parlamentből jönnek az oltásellenes hangok. És ezt most azért kérdezem, mert egy baloldalhoz köthető intézet, elemző intézet a Policy Solutions megbízásából készítettek egy véleményfelmérést arról, hogy a pártpreferenciával rendelkező emberek hogyan vélekednek az oltásról. Megkérdezték, hogy beadatná-e magának az oltást, és a Fidesz szavazóknak a 11 százaléka mondta, hogy valószínűleg nem, ellenben az ellenzéki szavazók 17 százaléka mondta azt, hogy valószínűleg nem adatná be magának az oltást. Tehát, hogy 6 százalékkal több volt az ellenzéki szavazók véleménye.
Mi is folytatunk ilyen kutatásokat, még brutálisabb számokat látunk, mint amiket Ön ismertetett. Tehát mi azt látjuk, hogy a kormánypárti gondolkodású embereknek a 71 százaléka hajlandó magát beoltatni, míg a baloldali pártok híveinél ez csak 59. Ez egy nagy különbség. Fanyar, de igaz, hogy a munkának megvan a látszatja, meg megvan az eredménye. Tehát a baloldal oltásellenes. Oltásellenes kampányokat folytatnak, és akik rájuk figyelnek, azok bizony meg is értik, hogy mit mondanak nekik, és ők kevésbé akarják magukat beoltani. Tehát a baloldal oltásellenes kampánya nem volt hatástalan, itt az eredmény, hiszen pártpolitikai szimpátia alapján jelentős különbség van az oltási hajlandóságot tekintve az emberek között. Én azonban szeretnék a baloldaliakkal is beszélni, tehát én nemcsak a saját híveinkhez beszélek, én az egész ország miniszterelnökeként kell, hogy végezzem a munkámat, nekem a baloldali emberek érdekét is szolgálni kell, én hozzájuk is beszélek, és most is mondom nekik, hogy ne hallgassanak a baloldali pártok oltásellenes kampányára, ez nem politikai kérdés. Azzal, hogyha nem oltatják be magukat, nem a kormánynak, nem nekem ártanak, akikkel egyébként ők nem szimpatizálnak feltehetően, tehát rossz dimenzióban akarnak választ adni a velünk való politikai elégedetlenségükre. Tehát azt másképp kell kifejezni, nem úgy, hogy nem veszik fel az oltást. Mert ezzel maguknak ártanak, ezért nagy tisztelettel kérem a baloldali érzelmű embereket is, hogy ne csináljanak politikai kérdést az oltásból. Ne hallgassanak a saját pártjaikra, az ő oltásellenes kampányuknak ne üljenek föl, hanem vegyék föl az oltást, mert itt emberi életekről van szó. Az övékéről is, meg persze azokéról is, akiket megfertőzhetnek, ha nem oltatják be magukat. Úgyhogy apellálok a baloldal megértésére, és a baloldali szavazók felelősségérzetére is. Ez egy nemzeti ügy. Az oltás nemzeti ügy.
Az adatok azt mutatják, hogy 66 ezerrel többen dolgoztak márciusban, mint februárban. Tudjuk azt, hogy a kormány úgy intézkedett, hogy még májusban is megkapják a bértámogatást azok a cégek, amelyek erre rászorulnak. Hogyan látja? Elég lesz ez a bértámogatás az újraindításhoz? A költségvetésben van erre forrás?
A támogatás sosem elég, mert aki kapja, mindig azt mondja, hogy szeretett volna többet kapni. Tehát ne legyen illúziónk, hogy valaha is kijön az a szó bármely magyar ember száján, hogy elegendő támogatást kapott, mert mindig lehetne nagyobbat is kapni. De ha úgy fogalmazunk, ahogy Ön tette, miszerint az újrainduláshoz elegendő-e ez, akkor azt kell mondanom, hogy igen, ahhoz elég. A sikerhez önmagában nem, ahhoz még nagyon sokat kell dolgozni, le kell küzdeni nekik nehézségeket. Akiknek fél évig vagy egy évig állt az üzletük, és most nyitottak újra, nagyon komoly nehézségekkel kell küzdeni, támogatnunk kell őket, ezért is hosszabbítottuk meg a bértámogatás időtartamát, ezért adunk beruházási-fejlesztési támogatásokat, mert ezeknek a vállalkozásoknak, magyar kis és közepeseknek különösképpen, nagy szükségük van arra, hogy most szövetségben legyenek a kormánnyal, mert az országot csak együtt tudjuk újraindítani. Most még én is a munkám nagy részét inkább az oltásra összpontosítom, az oltással foglalkozom, hogy hogy’ kell jól megszervezni, hogy’ tudjuk meggyőzni az embereket, hogy vegyék föl, és így tovább, de látom, ahogy jön vissza az életbe a gazdaság újraindításának a kérdése, azzal is foglalkozni kell. Hamarosan föl fogunk állítani gazdasági újraindítási operatív törzset, már ezt a munkát is megkezdtük, megkezdtem. Tehát az újraindítás következő gazdasági lépéseit is hamarosan láthatják majd az emberek. A költségvetést is, a 2022-es költségvetést is ennek szellemében dolgoztuk ki, és így fogjuk benyújtani. Az az ország újraindításának a költségvetése lesz, amiben mindenfajta támogatásokat adunk. Ugye, ha a magyar ember azt a szót hallja, hogy válságkezelés, akkor libabőrös lesz tőle, mert ahhoz szokott, hogyha válságkezelés van, akkor jönnek, és elvesznek. És ez így is volt egyébként, a baloldali kormányok válságkezelése az elvételre épült. Azonban a nemzeti válságkezelésnek más a logikája, nem olyan, mint a baloldali. Az inkább adni próbál. Tehát én ragaszkodom ahhoz, hogy a költségvetésben jelenjen meg a 13. havi nyugdíj visszaadásának következő lépése 2022-ben, tehát már két heti 13. havi nyugdíjat kapjanak az idősek. És próbálok küzdeni azért is – úgy érzem, hogy nem sikertelenül –, hogy a 25 évnél fiatalabbaknak az adómentessége is megvalósuljon, és Magyarország egy olyan ország legyen, amely esélyt ad a fiataloknak, hogy a saját lábukra álljanak, és meg tudjanak indulni. 25 éves koráig egy magyar fiatal, függetlenül, hogy iskolába jár, járt, vagy sem, nem fizet adót a munkajövedelme után, csak álljon munkába, és kezdjen el dolgozni, és ennek látni fogja az eredményét. Ezekért én mind küzdök, tehát ez a válságkezelés, a nemzeti alapú válságkezelés és újraindítás más logikájú, mint a baloldalé. Erre én személyesen büszke is vagyok, és dolgozom érte. Jó lesz az az operatív törzs, szerintem menni fog. Van egy vita arról, hogy mikor érjük el a járványhelyzet előtti gazdasági teljesítmény szintjét. Ebbe a vitába én most nem mennék bele, de úgy gondolom, hogy gyorsabban fogjuk elérni, mint azt sokan gondolják, és ugyan látom, hogy nagy tekintélyű közgazdászok és intézmények szólalnak meg a költségvetés ügyében, akik kisebb költségvetési hiányt javasolnak, ami általában helyes, és igazuk van, de itt és most azonban ezt nem tudjuk teljesíteni, a magyar parlamentnek sem javaslom, hogy teljesítse, mert akkor le kéne mondani néhány olyan dologról – a 13. havi nyugdíj második heti kifizetése, vagy a fiatalok adókedvezménye – amit mindenképpen össze akarunk kapcsolni a válságkezeléssel, és össze akarjuk kapcsolni az ország újraindításával. Tehát a ’22-es költségvetés egy újraindítási költségvetés, nem szabad rajta számon kérni olyan pénzügyi normákat, amelyek egyébként békeidőben természetesek.
Van még egy percünk. Tegnap elsétált a postára, és feladott egy dísztáviratot az édesanyjának. Ezek szerint akkor vasárnap nem lesz módja személyesen köszönteni?
Remélem lesz, de a mi szakmánkban sohasem lehet tudni. Meg azt gondoltam, hogy mégiscsak egy történelmi pillanatnak vagyunk a tanúi, hiszen a távirat a magam korabeliek számára az életünk része volt hosszú időn keresztül. Kaptunk táviratot, jött dísztávirat, és most a Magyar Posta azt a döntést hozta, ha jól látom, nemzetközi tendenciákat követve, miután nincs kellő igény erre a szolgáltatásra, ezt most megszünteti. És nem akartam kimaradni, nem akartam, hogy az életünk egyik darabja, az életem egyik darabja úgy tűnjön el, hogy egy búcsúpillantást nem vetek rá, s ezért elmentem föladni egy táviratot. És miután az anyák napja kopogtat az ajtónkon, ezért azt gondoltam, hogy az édesanyámnak küldök egy táviratot anyák napja alkalmából. Egyébként is azt gondolom, hogy az asszonyokat, a nőket, a családanyákat gyötörte meg legjobban a válság. Ugye, én is házasságban élek, és sok gyerekem van, meg már unokáim is, és látom, hogy milyen hatalmas munkát végeztek a lányaim is meg a feleségem is annak érdekében, hogy a pandémia idején működtessék a családot. A gyerek nem tudott menni bölcsődébe, nem tudott menni iskolába, óvodába, otthon kellett maradni. A digitális oktatás nem egy leányregény, hogy magától megy, oda kell ülni, különösen az alsó tagozatos gyerek mellé, hogy segítsünk neki, meg közben vinni kell a háztartást, hazajön az ember, aki dolgozott, és azt el kell látni. Ők maguk is dolgoznak ráadásul valahol, még van egy második munkahelyük. Tehát azt kell mondanom, hogy amit a magyar asszonyok az elmúlt egy évben mutattak, az minden tiszteletet megérdemel. Így anyák napjához közeledve talán erre is érdemes emlékeznünk.
Köszönöm! Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.