Nagy Katalin: Most már egyre megnyugtatóbbak a járványügyi adatok, a héten kicsit gyorsabb is volt az oltakozás, mint az előző héten. Hogyha elérjük az ötmillió beoltottat, akkor új enyhítések jönnek. Köszöntöm a stúdióban Orbán Viktor miniszterelnököt. Melyek lesznek ezek az enyhítések, hogy’ látja?
Tisztelettel köszöntöm a hallgatókat! Ma hajnalban is megtartotta ülését az operatív törzs, és miután a beoltottak száma 4.898.866, ez azt jelenti, hogy a hétvégén minden emberi számítás szerint elérjük az ötmilliót. Ötmillió beoltott magyar: ez korszakhatár. Ez azt jelenti, hogy a járvány harmadik hullámát letörtük, lényegében le is győztük. Az emberek, a felnőtt emberek több mint 50 százaléka Magyarországon átoltott, és ez egész Európában, azt hiszem, a második, első vagy második legjobb eredmény. Ezért kellő szerénységgel, de azt tudjuk mondani, hogy Magyarország ma a járvány szempontjából védettebb és biztonságosabb ország, mint bármelyik nyugat-európai ország. Most, miután az ötmillió valóban egy korszakhatár, az operatív törzs ma úgy döntött, hogy fel tudjuk oldani a járványügyi korlátozások nagy részét. De szeretném azt is mondani, hogy maradnak olyan korlátozások, ami alól csak a beoltottak vagy a fertőzésen már átesett védettek kapnak fölmentést. Ha megengedi, elmondom, mi az a kilenc dolog, amit az operatív törzs ma reggel eldöntött. Az első, hogy a kijárási tilalom megszűnik. A második, hogy az üzletek és vendéglátó helyiségek kötelező zárási időpontja is megszűnik. Eltöröljük a közterületi maszkviselési kötelezettséget, viszlát a maszknak, végre látjuk egymás arcát, ha beszélünk egymással. Döntöttünk arról, hogy szabad a sport a közterületeken, akár egyéni, akár csapatsportról van szó. A magán- és családi rendezvény 50 fő részvételével korlátozás nélkül megtartható, lakodalom pedig akár 200 fővel is korlátozás nélkül megtartható. Ha szállodában vagy étteremben tart valaki magán- vagy családi rendezvényt, például lakodalmat, akkor a helyiségnek az üzemeltetője köteles gondoskodni, hogy a rendezvényen résztvevőket elkülönítse, tehát külön teremben kell ezt megoldani. A zárttéri rendezvény továbbra is csak védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára tartható, illetve látogatható. Szabadtéri rendezvény legfeljebb 500 fő részvételével korlátozás nélkül tartható, ideértve a gyűléseket is, lehet ismét tüntetni, biztosan jönnek is majd hozzám, ennek is eljött a lehetősége. Fontos talán még az is, hogy zenés-táncos rendezvény csak védettségi igazolvánnyal látogatható. A 16-18 éves korosztály pedig, akik eddig zárt területre, moziba vagy étterembe csak felnőtt kíséretével mehettek, most saját jogon is mehetnek, hogyha be vannak oltva, hiszen a 16-18 éveseket, akik regisztráltak, sikerült beoltanunk.
Hogyha elérjük az ötmilliót, attól a pillanattól, és ez lehet, hogy vasárnap este, lehet, hogy hétfő vagy pedig keddtől, az ünnep után?
Ezt a kérdést még ma délután el fogjuk dönteni a mai oltási számokat látva, és akkor erről külön közleményt adunk ki.
Azt mondta, hogy a felnőtt lakosságnak több mint az 50 százaléka átoltott. Minek köszönhető az, hogy az oltási hajlandóság növekedett? Ezt a felmérések is mutatják, nemcsak a középkorúak, idősebbek, hanem a fiatalok körében is. Lehet, hogy van szerepe annak, hogy a fiatalok is, a 16-18 éveseknek is több mint 50 százaléka regisztrált, vagy esetleg annak van szerepe, hogy most már tényleg lehet válogatni?
Nem tudjuk pontosan megmondani. Van egy életciklusa az oltási kedvnek: fölfutott egy időben, most meg egy utolsó lökést kapott, amikor a 16-18 éveseket is be tudtuk oltani, és innen meg lassulni kezd. De ez mindenhol így volt. Én figyeltem, voltam is ott, személyesen láttam, hogy’ ment ez Izraelben, de ugyanez a helyzet Nagy-Britanniában, és pontosan így lesz ez nálunk is. Én a regisztrációkat nézem, hogy hányan regisztrálnak az oltás érdekében, és korábban tömeges, nagy roham volt, ez most lelassult, inkább azt mondanám, hogy csordogál, naponta olyan 5-10 ezer ember regisztrál, ez sokkal kevesebb, mint korábban volt. Tehát innen már nagyon nehéz lesz tovább menni, ezért is indokolt a készenlétnek a fönntartása. Mert van azonban három körülmény, hiába vagyunk boldogok most az ötmillió miatt, van három körülmény, ami óvatosságra int bennünket: az első, hogyha 5 milliót értünk el, és 8 millió a 18 év fölötti magyaroknak a száma, akkor 3 millió ember nincs beoltva, és ott bizony pusztítani fog, fertőz a vírus. Tehát mindenkit arra kérek, ezt a hárommillió embert különösképpen, hogy vegyék komolyan a dolgot, és ha egy mód van rá, ha le tudják győzni a bennük lévő ellenállást, mert nyilván van bennük valamilyen ellenállás, vagy éppen az oltásellenes baloldalra hallgattak, ezt most tegyék félre, most menjenek el, és még oltsák be magukat. Mert kétségkívül hárommillió be nem oltott ember azért mégiscsak egy járványhelyzetben kockázatot jelent. A második dolog, amire figyelnünk kell, hogy a határaink mentén Szerbia kivételével, aki fantasztikusan teljesített, mindenhol sokkal alacsonyabb a beoltottság, mint Magyarországon. A harmadik dolog, amire figyelnünk kell, hogy fenyegetnek még mindenfajta mutációk, tehát figyelnünk kell, hogy az általunk használt vakcinák, egyébként Magyarországon használunk a legtöbbet, és a legszélesebben itt lehet, csak itt lehet tulajdonképpen válogatni a vakcinák közül meg időpontot kérni, tehát folyamatosan figyelnünk kell, hogy a vakcinák az új mutánsokkal szemben is védenek-e bennünket. Ezért készenléti állapotba helyeztük az operatív törzset a mai napon. Harcolunk, szerintem a csatát megnyertük, de utóvédharcok mindig lehetnek.
Az uniós vakcinabeszerzés folytatódik, viszont Magyarország nem kíván ebben részt venni. Mi ennek az oka?
Mi előre gondolkodtunk, és a helyzet a következő Magyarországon. Az eddig már beadott oltásokon felül van nekünk vagy a raktárban vagy megrendelés alatt Pfizerből 7 millió 300 ezer adag, Modernából van 1 millió 200 ezer adag, a Janssenből, ahol egy oltás is elegendő, abból van 4 millió, és van még 4 millió 700 ezer AstraZeneca, aminek a sorsa még bizonytalan, hogy a gyár szállít vagy nem. Tehát nekünk elegendő raktáron lévő, illetve megrendelt vakcinánk van, most a kínait meg az oroszt nem is mondom, tehát elegendő vakcinánk van, amivel a 2021-es és a 2022-es évben, ha kell, be tudjuk oltani a magyarokat.
Akkor is, hogyha kell egy harmadik?
Igen, meg még negyediket is. Ha ezeket össze tetszik adni, 7 millió 300 ezer, 1 millió 200 ezer, meg 4 millió, plusz még 4,7, és ezen felül kínai meg orosz, tehát mi megvagyunk. Ez benn van a zsákban. Tehát mi előre gondolkodtunk, annyit rendeltünk, olyan ütemezésben rendeltük, hogy rendben legyen minden. Ráadásul, ugye, nekünk az volt a tervünk, hogy önellátóak leszünk, tehát nem akarjuk kitenni magunkat még egyszer egy ilyen helyzetnek, mint amiben az elmúlt másfél évben voltunk. Ugyanezt csináltuk a lélegeztető készülékeknél is: az elején bevásároltunk, amennyit csak lehetett, utána elkezdtük a magyar gyártást. Így van a vakcinával is. Bezsákoltuk, amit be kellett, és elkezdtük építeni a saját gyárunkat. Tehát nekünk nem az örökkévalóságra kell gondolnunk, amikor megrendeléseket adunk le, hanem úgy számolunk, hogy 2022 őszén, 2022 év végéig legkésőbb Debrecenben megkezdi a gyártást az az új magyar vakcinagyár, amely egyébként az addig kifejlesztett magyar vakcinát fogja gyártani. Ha tehát 2022 után is szükség lesz koronavírus elleni vakcinára, nem fogunk vásárolni külföldről, mert lesz magyar, saját fejlesztésű vakcinánk, amit Magyarországon gyártunk. Letették a nagyesküt a tudósaink, hogy egyébként abban az állapotban vannak már a kísérletek, hogy ez a vakcina, ez a magyar fejlesztésű vakcina meglesz. A gyár építésének előkészületei megkezdődtek, hamarosan láthatjuk, ahogy’ kinő a földből. Tehát mi 2022-ben már, 2022 második felében rendben vagyunk, addig kell nekünk külföldről vásárolt vakcinákkal védekezni, azokat pedig már megrendeltük. Ezért úgy döntöttünk, személy szerint én is ezen az állásponton voltam, hogy körülbelül olyan 120 milliárd forintba kerülne még amit pluszban rendelnünk, hogy nem szükséges azt kiadni, hiszen már megrendeltük, amit kellett. Azt meg végképp nem szeretjük, hogy egyetlen fajtából lehet választani. Tehát ha egyből veszel, akkor az általában nem neked kedvez, hanem az eladónak, és egyébként is a magyarok itt, a kommunizmus alatt megtanulták, hogy nem jó az ilyesmi. Mindig szoktam mondani a nyugati barátainknak azt az Aeroflot, kommunista időkből itt maradt viccet, hogy megkérdi a stewardess az utast, hogy kér-e reggelit a gépen, és akkor az utas azt kérdezi, hogy és miből lehet választani, mire a stewardess: igen vagy nem. Tehát ezt nem szeretjük, és most egy ilyen megrendelési lehetőségről van szó, és gondoskodtunk a saját biztonságunkról. Tehát félretéve minden viccet meg régi történelmi emléket, a valóság az, hogy biztonságban vagyunk, rendezettek vagyunk, garantálni tudjuk minden magyar biztonságát nemcsak egy-két évre, hanem évtizedekre is előre.
Az országgyűlés kormánytöbbséggel elfogadta a rendkívüli jogrend őszig való meghosszabbítását. Az ellenzék nem támogatta, és azt mondta, hogy semmi nem indokolja azt, hogy őszig meghosszabbítsuk ezt a rendkívüli jogrendet. Miért ragaszkodik hozzá mégis a kormány?
Miután ez a három veszély, hogy a környező országok rosszabbul állnak, a mutációk száma pedig, a mutánsok száma pedig nő, illetve hogy 3 millió ember nincsen beoltva, ezért a készültséget fenn kell tartani, de nagyon remélem, hogy a nyár során ettől is, ettől a rendkívüli jogrendtől is majd meg tudunk szabadulni. De mindenképpen fontos, hogy a gyors cselekvés és reagálás érdekében ez az eszköz most még a kezünkben legyen. A baloldal nemcsak hogy nem szavazta meg, hanem csúnya dolgokat, undok dolgokat mondtak ránk, nem szereti az ember az ilyesmit, de eddig sem vettek részt a védekezésben, a nemzeti összefogásnak nem voltak részei, folyamatosan próbálták lejáratni a magyar kórházakat, az orvosokat, és közben lassítani akarták az oltást. A baloldalnak van egy logikája, ezt én értem, habár nem szeretem; ez pedig az, hogy ami az országnak rossz, az a baloldalnak jó, mert úgy könnyebb megszerezni a hatalmat. Szerintem vírus, válság, járvány idején így viselkedni felelőtlenség, de ez legyen az ő lelkiismeretük problémája.
A hitelmoratóriumot is meghosszabbította a kormány nyár végéig. Ugye, a Bankszövetség vezetője azt mondta, hogy a bankok úgy látják, hogy a hitelek közül körülbelül 10 százalék az, ami kockázatos. Lehet, hogy csak ennek a 10 százaléknak kellett volna meghosszabbítani a moratóriumot? Mi a cél azzal, hogy mindenkinek meghosszabbítják nyár végéig?
Ennél többről is szó van. Tehát először is igaz, amit Ön mond, hogy a kormány döntött arról, hogy a nyár végéig meghosszabbítjuk úgy, ahogy van, a mostani hitelmoratóriumot. Most a hitelmoratóriumról azt érdemes tudni, hogy két nagy kedvezményezettje van, két nagy csoportja van. Az egyik a háztartások, több mint egymillió háztartásról beszélünk, amiben legalább 2 ember él, tehát itt több millió emberről van szó. A másik pedig a vállalkozások. És a bankoknak kétségkívül terhet jelent, elég komoly terhet jelentett, hogy az elmúlt egy évben, aki úgy érezte, hogy a helyzete nem teszi lehetővé, szabadon dönthetett úgy, hogy nem fizeti az esedékes törlesztőrészleteket, és sok tízezer forinttal több maradt egy-egy családnak a kasszájában, és a válság idején erre szükség is volt. Ugye, ez a kisebb pénzű vagy a középosztályhoz tartozó embereknek fontos igazán. A gazdagok köszönik, megvannak hitelmoratórium nélkül is jól, tehát nekünk nem velük kell foglalkoznunk, ők élik a maguk életét, és ha baj van, ki is tudják magukat abból húzni, vagy ki tudják segíteni magukat. Azonban a középosztály meg a kisebb pénzű emberek nincsenek ebben a helyzetben, és ezért a hitelmoratóriummal meg kellett őket támasztani. Ezek a munkából élő emberek meg a nyugdíjasok. Tehát a hitelmoratóriumnak a fölszámolása meg kivezetése egy komoly szakmai kérdés. És azért hosszabbítottuk meg most két hónappal, hogy időt adjunk magunknak meg a bankoknak arra, hogy egy élesnek ígérkező vitát lezárjunk, és eldöntsük, hogy mi lesz a hitelmoratórium után. Most két hónapra hosszabbítottuk meg azért, hogy kitárgyalhassuk, hogy mi lesz utána.
Szeptembertől.
Igen. Mi lesz szeptember elseje után? Láttuk a bankároknak, a Bankszövetségnek a javaslatait, azok nem fogadhatók el szerintem, de most nem akarom ezt a vitát megelőlegezni, csak érzékeltetni szeretném, hogy nagyon komoly szakmai munkák és viták zajlanak a háttérben. Én azt gondolom, hogy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a kispénzű emberek egész egyszerűen csak úgy lemondjanak a hitelmoratórium lehetőségéről, és kilépjenek belőle, mert ez sok ezer, esetenként több tízezer forint havi törlesztést is jelenthet. Tehát meg akarjuk őket támasztani, meg akarjuk őket segíteni, ki kell állnunk az érdekükért. Én értem a bankárok érvét is, de azt hiszem, hogy most nem azoknak kell elsőbbséget adni. Fontos, hogy a szakmai szempontokat is mérlegeljük, de alapvetően most kifejezetten a munkából élő emberek érdekeiből kell kiindulni.
Az első negyedéves GDP adat, ez a majd’ plusz 2 százalékos bővülés, növekedés még az elemzőket is meglepte. Hogy’ látja, mi ennek az oka?
Engem nem lepett meg, bár a pénzügyminiszter úr, Varga Mihály minisztertársunk mindig lerángat engem a földre. Mondjuk, egy pénzügyminiszternek ez is a dolga. Őt nem kell lerángatni, mert állandóan két lábbal áll a földön, ami talán indokolt, hiszen mégiscsak ő számol, meg ő folyósít. De én lelkesebb vagyok, meg nekem az a dolgom, hogy inkább távlatokat mérlegeljek, meg távlatokat nyissak, meg bátorság is kell azért meg vállalkozókedv a gazdaságpolitikához, és én nagyobb növekedésre számítok, mint ő, meg nagyobb növekedésre számítok, mint általában a szakértők Magyarországon. Tehát engem az első negyedéves adat sem lepett meg, és egy fenomenális második negyedévi adatra számítok, tehát olyan számra, ami nagyon régen nem volt. Aminek egyik oka az, hogy a magyar gazdaságban ismét annyian dolgoznak, mint a válság előtt dolgoztak, mert a gazdasági növekedés a munkából van. Másfelől meg nagyon rossz volt az egy évvel ezelőtti vonatkozó negyedév, tehát az összevetésben a kiinduló pont alacsonyan van. Ez segíti azt, hogy most egy jó, fenomenális számunk legyen. Aztán jön a harmadik és a negyedik negyedév, ahol szintén nagyon erőteljes növekedésre számítok. Én mindig abból indulok ki, hogy hányan dolgoznak; ha dolgoznak annyian, mint a válság előtt, akkor semmi okunk azt föltételezni, hogy a teljesítményünk nem lesz legalább ugyanakkora, mint a válság előtt volt. És úgy látom, hogy nemcsak annyian dolgoznak, hanem a következő hónapokban nőni fog a munkából élők száma. Ők értéket fognak termelni, és ezért az egész nemzetgazdaság teljesítménye szerintem a várakozásoknál is jobban alakulhat majd. Ne kiabáljam el, a pénzügyminiszter is mondja, hogy ne igyunk előre a medve bőrére, legfeljebb vizet, az igaz, de bizakodjunk. Én látom a közhangulatot is. Sok emberrel találkozom, akikkel a gazdaságról tudok beszélni, és van egy bizonytalanság az emberek fejében. Tehát szeretnének reménykedni, de nem döntötték még el, hogy ez a remény reális-e. Tehát úgy érzik, hogy vagy sikerül, vagy nem. Szóval adnak egy komoly esélyt arra is, hogy nem tudunk gyorsan kilábalni ebből a válságból. Hiszen ha valaki elvesztette a munkahelyét, vagy részmunkaidőre szorult vissza, vagy otthon kellett maradnia, és onnan dolgozott, azért nekik felvenni újra a ritmust, megint munkába állni biztosan nem könnyű. De összességében szerintem – ezt konjunktúrakilátásnak szokták nevezni a mi szakmánkban – úgy látom, hogy ezek az érzetek, érzületek, remények folyamatosan stabilizálódnak, és egyre biztosabb lábakon áll.
Az ötmillió beoltott után akkor a gazdaságban is egy újabb szakasz kezdődhet, ezt hívjuk újraindításnak?
Kell egy korszakhatárt húznunk itt is, hogy eddig védekeztünk. Ez volt a gazdaságvédelmi akcióterv. Most gazdaság-újraindításra lesz szükség. A hitelmoratórium is része ennek, de béremelések is lesznek a gazdaságban szerintem. Hamarosan meg kell kezdeni a tárgyalásokat majd a 2022-es minimálbér kérdéséről a szakszervezeteknek és a munkavállalóknak, hiszen abban nekik kell megállapodni. Az állami cégek béreiben nekünk is 2022-re nézve hamarosan döntéseket kell hoznunk, megvárjuk a második negyedév végét, a harmadik negyedév első felét, és utána a gazdaság újraindításának legfontosabb lépéseit meg tudjuk tenni. Munkaalapú gazdaságunk van, ezt az országot és ennek az országnak a gazdaságát a munkából élő emberek tartják fönn és működtetik. Ideértem mindig azokat is, akik munkából éltek életük során, aktív életük során, de most már nyugdíjasok. Mi vagyunk a korán kelő, dolgozó emberek, akik az egész verklit, az egész gazdaságát visszük. A gazdaságpolitikánknak is továbbra is őket kell megcélozni: munkából élők, családok, nyugdíjasok.
A költségvetés vitája ma zárul a parlamentben. Az ellenzék, persze, tudom én, hogy olyan nem szokott lenni, hogy az ellenzéknek bármi is tetszik a kormány költségvetési tervezetéből, de azért olyan megjegyzéseket tesznek időnként, hogy ki kéne dobni az egészet a kukába. Ez azért meglepő, mert eddig az elmúlt 11 évben egész jól működött a gazdaságpolitika. És úgy láttuk, hogy a költségvetésekkel sem volt baj.
A költségvetésnek van egy szerkezete, egy belső tartalma, ez egy szakmai kérdés. És van róla egy politikai vita. Ez a költségvetés vitája a parlamentben. És miután választás lesz a következő évben, az ellenzék már a választásra készülve fejti ki az álláspontját a mostani költségvetési vitában is. Van egy szerepmegosztás. Nem dolgom, hogy értelmezzem azt, hogy ők mit csinálnak, de a vak is látja, hogy miről van itt szó. Van egy főszereplő, ez Gyurcsány Ferenc, ő mindig megmondja, hogy mi a pálya. Van egy mellékszereplő, ez a főpolgármester úr. Van egy feleség, aki szintén az európai dimenzióban értelmezi a költségvetést, és van egy bohóc, akinek fogalma sincs szakmai kérdésekről, de ügyesen vet bukfencet, meg jól csinálja a cigánykereket is, és ő meg azt mondja, hogy dobjuk ki. Szóval így van ez felépítve. És ez zajlik éjjel-nappal. Nem kell komolyan venni szerintem a bohócokat. Sohasem kell a provokációknak felülni. Azt pedig jó lélekkel és könnyen kell fogadnunk, hogy végül is ellenzék hatalomra akar kerülni, és ezért mindent, ami az útjába kerül, és a kormányhoz kötődik, rossznak minősít. Ilyen az élet.
A honvédelem napja van ma. És az jutott eszembe, hogy ezt megtölteni tartalommal, ezeket az emléknapokat mindig úgy lehet, hogyha a jelenben is sikerül valamit hozzátenni. És akkor azt is idézzük fel, hogy 11 évvel ezelőtt, amikor Önök átvették a kormányzást, akkor írd és mondd: 18 darab tartalékos katonája volt egy majdnem 10 milliós Magyarországnak.
Nézze, itt jól mutatkozik meg az a világlátásbeli különbség és a magyar életről vallott különböző fölfogás, ami a 2010 előtti baloldali kormányok idejét és a mostani nemzeti kormány felfogását egymástól elválasztja. Mert itt, a honvédelem napjára gondolva az a kérdés, hogy kell-e egyáltalán honvédség a modern világban. És a baloldalnak az volt a véleménye, hogy nem. Nekünk meg az a véleményünk, hogy hadsereg mindig kell. Sőt, az a jó, ha nem hadseregünk van, hanem honvédségünk. Mert a honvéd mindig több, mint a katona, mint a hadsereg tagja. A honvéd mindig a hazát védi, és lehet, hogy a NATO-tagság könnyebbé teszi a helyzetet, de a NATO nem fog bennünket megvédeni. Ha valaki arra számít, hogy majd valaki más kockáztatja az életét a mi biztonságunkért, akkor szerintem illúziókat kerget. Persze hajlandóak lesznek baj esetén nekünk segíteni, ha azt látják, hogy mi is teszünk a saját biztonságunkért. De olyan, hogy valaki nem tart hadsereget, honvédséget, mert arra számít, hogy majd más megvédi, ez egy olyan buta, szerintem becstelen magatartás is, amit egyetlen más ország sem fogad el. Hát miért kéne az életét kockáztatnia egy amerikai vagy egy francia katonának, hogyha egyébként nincs saját hadseregünk, amelynek az volna a dolga, sőt elsősorban neki volna dolga, hogy megvédje a saját hazáját? Tehát a NATO-tagság nem ment fel bennünket a saját védelmünket biztosítani képes, saját hadsereg fenntartásának kötelezettsége alól. És ezért katonák kellenek, hadsereg kell, honvédek kellenek. A katonáinkat meg kell becsülni. Nagyon komoly dolgot tesznek, ők fölesküdnek arra, hogyha kell, akkor az életük feláldozásával is megvédik a hazát. Rajtuk kívül senki más nem tesz ebben az országban ilyen esküt. Úgyhogy őket nem véletlenül kell a legtöbb ügyben mindig az első helyre tenni, mert lehet, hogy nem lesz háború még nemzedékeken keresztül, adja a Jóisten, hogy így legyen, de ha lesz, ők lesznek az elsők, akik vásárra fogják vinni a bőrüket, sőt kötelező odavinniük. Tehát nagyon meg kell becsülni a katonáinkat és nagyon fontos, hogy a legjobban képzett emberek teljesítsenek katonai szolgálatot, mert nemcsak harcoló rohamgyalogosokra meg tüzérekre van szükségünk, hanem jó mérnökökre is szükségünk van a hadseregben, meg jó orvosokra is szükségünk van meg jó kémikusokra, biológiai fegyverekhez értő tudósokra, és így tovább. Tehát én egy erős együttélést szeretnék kialakítani a következő időszakban, a hadseregben szolgálatot teljesítő kiváló szakemberek és a honvédelem kérdése között. Úgyhogy most a honvédelem napján tisztelettel köszöntöm én is a hazát védő katonáinkat.
Kellenek az eszközök, nagyon fontosak. Most bővített ki egy stratégiai megállapodást. Erre már csak egy fél percünk van, bocsánat.
A legfontosabb a katona. Aki volt katona, az pontosan tudja. Ha a katona nincs kiképezve, és nem tudja megvédeni magát, akkor mást nem tud megvédeni. Tehát a legfontosabb mégiscsak az emberi minőség, de eszköz is kell. Mert utcakővel, dárdákkal meg íjakkal az nem fog menni, ha az ellenfélnek egyébként modern haditechnikája van. Tehát a magyar hadseregnek nemcsak katonai tudás, elszántság és fegyelem szempontjából, hanem haditechnika szempontjából is tartani kell a lépést mindenkivel. És az elmúlt években egy elég komoly fegyverkezésbe kezdtek a szomszédjaink. Ezt a biztonságunk érdekében nem hagyhatjuk figyelmen kívül, reagálunk erre. Ezért nekünk is végre kell hajtanunk a hadsereg nagyon magas szintű modernizálását. Mi vagyunk a legnépesebb ország a Kárpát-medencében, nekünk kell, hogy legyen a legerősebb hadseregünk is.
Köszönöm! Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.