„A Balkán bonyolult hely, vannak feszültségek” – mondta rövid sajtótájékoztatóján Orbán, hozzátéve, hogy az ülésen érvelni fog a bővítés mellett.
A miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország eleget fog tenni a vállalásainak, és felemeli a bruttó hazai termék (GDP) két százalékára a védelmi kiadásait. „Mi 2024 környékén leszünk nagyjából a két százaléknál” – mondta.
A NATO tagállamai 2014-ben vállalták, hogy 2024-ig a GDP legalább két százalékára emelik a katonai kiadásaikat. Ezt a szintet azonban tavaly mindössze öt ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország – érte el.
[1]Orbán elmondta, a mostani ülésen meg kell erősíteni, hogy ezt az ígéretét minden tagország komolyan veszi, valamint az érintetteknek adniuk kell egy menetrendet, hogy mikor fogják elérni a célkitűzéseket.
Hozzátette, miközben több NATO-ország részese az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcnak, a mai találkozón az észak-atlanti szövetség szervezetként is csatlakozik „a békét és a szabadságot helyreállítani akaró” nemzetközi koalícióhoz.
A kormányfőt megkérdezték a Donald Trump amerikai elnökké választását övező európai aggodalmakról. „Öreg csatalovak vagyunk itt jó néhányan. Tudjuk milyen a kampány, rendben lesz ez” – válaszolta Orbán.