Jó reggelt kívánok!
Megtiszteltetés számomra, hogy Budapesten üdvözölhetem Önöket. Köszöntöm a Kínai Népköztársaság miniszterelnökét, térségünk 15 országának miniszterelnökeit és delegációvezetőit, továbbá a megfigyelő országok és szervezetek képviselőit. Örülünk, hogy 2011 után ismét mi láthatjuk Önöket vendégül. Emlékeznek még talán, a 2011-es Kína-Közép-Európa Kereskedelmi és Gazdasági Fórum első nagyszabású találkozója a Kínai Népköztársaság miniszterelnökének vezetésével és a régió országainak képviselőivel itt történt, Budapesten. Adódik a kérdés, miért pont mi tizenhatan vagyunk itt? Miért éppen velünk, tizenhatunkkal találkozik Kína miniszterelnöke immár hatodik alkalommal? A földrajzi válasz az, hogy mi tizenhatan egy olyan, egybefüggő térséget alkotunk, amely az európai nagyhatalmak, Németország és Oroszország között helyezkedik el. A gazdasági válasz az, hogy mi tizenhatan alkotjuk Európának azt a térségét, amely már most is az európai kontinens gazdasági növekedésének motorja, és olyan térség, amely további dinamikus növekedés előtt áll. Ez a térség az elkövetkező időszakban egyre inkább Európa meghatározó részévé válik. 16 országról, 119 millió emberről van szó. Tizenhatunk közül tizenegyen az Európai Unió tagjai vagyunk, öten pedig oda igyekszünk. Mi úgy látjuk, hogy Európának nem szabad bezárkóznia. Ha Európa bezárkózik, elveszíti a fejlődés lehetőségét. És nem szabad bezárkóznia főleg most, amikor Európa olyan történelmi kihívásokkal néz szembe, amelyeket csak úgy tudunk megválaszolni, ha vannak erős szövetségeseink. Mi, tizenhatan mindig is nyitottak voltunk, és azok is szeretnénk maradni. Mi, tizenhatan mindig is nagy lehetőségként tekintünk a Kínával történő együttműködésre.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az elmúlt hat év folyamán a 16+1-es együttműködés keretei jelentős mértékben kiszélesedtek. A gazdasági és kereskedelmi miniszterek fóruma mellett mára a közlekedés, az oktatás, a kultúra és az egészségügy területén is rendszeressé váltak a miniszteri szintű tanácskozások. Kellő szerénységgel, de bátran elmondhatjuk, hogy együttműködésünk mostanra az Európa és Kína közötti kapcsolatok alakításának meghatározó tényezőjévé vált.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mélyen tisztelt Miniszterelnök Úr!
Korábban Ázsia modernizációja csak úgy volt lehetséges, ha Európa jelentős technológiai és pénzügyi forrásokkal részt vett ebben a folyamatban. A helyzet megváltozott. Most a Kelet csillaga áll magasan. Most Ázsia és benne Kína felemelkedésének korszakát éljük. Most az az időszak következik, amikor Európa további fejlődéséhez szükség lesz a Kelet technológiai és pénzügyi részvételére. A 16+1-es formátum nemcsak Kína és nemcsak a 16 közép- és kelet-európai ország érdekét szolgálja. Ennek az együttműködésnek a sikeréből egész Európa, az egész Európai Unió is profitál, igazi win-win, győztes-győztes helyzetet hoztunk létre.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A világgazdaság – mint mindannyian látjuk – jelentős átalakuláson megy keresztül. Kína rendelkezik azokkal a forrásokkal és kapacitásokkal, amelyek segítségével olyan fejlesztéseket és beruházásokat tudunk végrehajtani itt, Közép-Európában, melyek európai forrásokból ma nem lehetségesek. Azt is látjuk, hogy a most formálódó új világrendben jellemző a nagy és sikeres távol-keleti vállalatok széles körű jelenléte a nyugati piacokon, így például Magyarországon is. Ráadásul ezek a vállalatok a legmodernebb technológiai színvonalat képviselik, és zászlóshajói a digitális átalakulásnak, amely meghatározó lesz a nemzetgazdaságok sikerének jövője szempontjából. Az új globalizációs világrend új formákat is magával hozott. Mi úgy tekintünk Kína elnökének „Egy övezet, egy út” kezdeményezésére, mint a globalizáció új formájára, amely immár nem tanárokra és diákokra osztja fel a világot, hanem a kölcsönös tiszteleten és a kölcsönös előnyökön alapul. Mi, közép-európaiak érdekeltek vagyunk az „Egy övezet, egy út” stratégiai sikerében, részt veszünk a végrehajtásában, és én személyesen is büszke vagyok arra, hogy Európában Magyarország írta alá először az erre vonatkozó megállapodást.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
2015-ben a szucsoui csúcstalálkozón elfogadtuk a Középtávú Tervünket, amelyben elköteleztük magunkat a kereskedelem és a befektetések kölcsönös elősegítése mellett. Ennek megfelelően, tisztelt Miniszterelnök úr, a közép-európai kormányok számos döntést hoztak az elmúlt időszakban, és ezek nyomán Európa legversenyképesebb befektetési környezete jött létre Kelet- és Közép-Európában. Erőfeszítéseink sikerét az is igazolja, hogy kínai vállalatok sok milliárd dollárnyi beruházást hoztak a térségünkbe a közelmúltban, és így jelentősen hozzájárultak, hogy Európa sikeresen állhasson át az új világgazdasági korszakra.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A mostani csúcstalálkozón kiemelten kezeljük a pénzügyi együttműködés kérdését. A Szucsouban elfogadott Középtávú Tervben rendelkeztünk a Kína–Közép-Európa Befektetési Alap második fázisának elindításáról. Az alap első fázisának működését kifejezetten pozitív tapasztalatokkal zártuk. A második fázisról szóló megállapodást a mai plenáris ülést követően aláírja a kínai és a magyar Eximbank. Együttműködésünk sikerét jelzi az is, hogy a Bank of China 2014 decemberében Budapesten létrehozta közép- és kelet-európai regionális központját, amely a közép- és kelet-európai térség renminbi-elszámolási központjává vált. Gratulálok, hogy a bank azóta megnyitotta bécsi, prágai és belgrádi fiókjait is. Tájékoztatom Önöket, hogy Magyarország közben az első olyan ország lett a világon, amely egy-egymilliárd jüan értékben kötvénykibocsátást hajtott végre mind a belső, mind pedig a külső kínai kötvénypiacon.
Hölgyeim és Uraim!
Kína és a Közép-Európa térsége földrajzilag messze vannak egymástól. Ez kiemeli az összeköttetések jelentőségét. Ennek alapján közös célunk a kínai nyelvismeret terjesztése a térségben, és ebben kiemelt szerepet játszik a Konfuciusz Intézetek Közép-Európai Regionális Központja, amely itt, Budapesten található. Magyarországon immár tizenkét egyetemen nyílik lehetőség a kínai nyelv tanulására.
Végezetül örömmel jelenthetem be Önöknek, hogy a mai napon megjelenik a Budapest–Belgrád vasútvonal kínai finanszírozással történő felújítására vonatkozó közbeszerzési felhívás. Ez a beruházás az első olyan nagy fejlesztés, ahogy mi mondjuk: zászlóshajó, mely Kína, egy EU-tag és egy EU-tagjelölt ország együttműködésével jön létre. Ez megteremti annak feltételeit, hogy a tengeri Selyemút európai végpontjától Közép-Európán keresztül vezessen a leggyorsabb szállítási útvonal Nyugat-Európába.
Engedjék meg, hogy mindannyiuknak sok sikert kívánjak mára. Kérem, használják ki, hogy a gazdasági együttműködést ebben a térségben nem hátráltatja semmiféle politikai akadály, és a jelenlévő miniszterelnökök személyesen elkötelezettek a kelet-közép-európai térség és Kína együttműködése mellett. Sok sikert kívánok!