Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Mielőtt elmondanám az ünnepi köszöntőmet, engedjék meg, hogy röviden válaszoljak a köszönő szavakra. Szeretném világossá tenni minden patetizmus és fellengzősség nélkül azt, hogy a dunaszerdahelyi emberek, a Felvidéken élő magyarok most is és a jövőben is számíthatnak Magyarországra, számíthatnak a magyar kormányra, és személyesen rám is számíthatnak. Mondtam is Oszkár barátomnak, miközben idefele battyogtunk, hogy adjunk hálát a Jóistennek, hogy olyan időkben lehetünk most éppen az alkotókorunk teljében, amikor nem bajokat kell elhárítani, hanem alkotni és építeni lehet. És örüljünk annak, hogy a határon túli magyarok és az otthoniak egymásra találtak, és képesek arra, hogy ne csak otthon, hanem a határon túl is építsünk és közösen alkossunk. Mindenkinek köszönöm szépen, aki ebben itt részt vett.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Azonban a köszönő szavakon túl egy ünnepi megnyitó köszöntőt is kell most itt mondanom. Köszönöm szépen a fölkérést. Hálás vagyok, hogy itt köszönthetem Önöket a Kárpát-medence mindannyiunk szívének oly kedves pontján, Dunaszerdahelyen. Külön köszöntöm a DAC és a Mol Labdarúgó Akadémia vezetőit, az edzőket, a fiatal játékosokat. Gratulálok a hősies kitartáshoz, hogy eddig ilyen fegyelmezetten bírták, igazán köszönjük, hogy itt vannak velünk. Külön szeretnék gratulálni a polgármester úrnak, akit nemrégen választottak újjá. Elég körbenézni itt, és az ember rögtön megérti, hogy miért választja éppen Önt Dunaszerdahely immáron, ha jól emlékszem, 2009 óta. Még nekem is föl kell ide zárkóznom, úgy látom, olyan hosszú idő ez.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Minden jövőépítő nagy vállalkozáshoz, és a mai vállalkozásunk kétségkívül ilyen, két dolog kell. Kell hozzá gazdasági stabilitás, és kell hozzá politikai stabilitás. Én úgy látom, hogy a DAC csapata mögött megtalálhatjuk mind a kettőt. Az is igaz, hogy minden helyi sikernek persze az előföltétele a csallóközi emberek futballszeretete, ami már azelőtt adva volt, és a siker hátterét szolgáltatta, mielőtt a közös nagy vállalkozásunkba belekezdtünk volna.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az Önök csapata és akadémiája nagy utat tett meg az elmúlt években, és a mai nap joggal érezhetjük úgy, hogy újabb mérföldkőhöz érkezett. Szeretném Önöknek elmondani, hogy úgy esett, hogy én éppen ide, Dunaszerdahelyre a Magyar Állandó Értekezletről érkeztem. A Magyar Állandó Értekezletben gyülekeznek össze a határon túli szervezetek vezetői, és találkoznak évente egyszer a kormány vezetőivel. Ezen a tanácskozáson ma azt a döntést hoztuk, hogy 2019 legyen a külhoni magyar gyermekek éve. Az ő életüket, az ő szükségleteiket, az ő szempontjaikat soroljuk első helyre, tehát 2019-ben sok szép fontos dolog fog történni a gyermekek érdekében Magyarország a határon kívül is. Meggyőződésem, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy a közös jövőnk, és nemcsak a magyaroké, hanem egész Európáé is azon múlik, hogy össze tudunk-e fogni annak érdekében, hogy egészséges fiatal nemzedékeket neveljünk. Ez a labdarúgó akadémia szép példája annak, hogy Magyarország és Szlovákia a politikai és gazdasági kapcsolatokon túlmenően példaértékűen tud együttműködni a sport területén is. A sport kiváló kapocs a Kárpát-medence népei és országai között, így Magyarország és Szlovákia között is. Szeretném Önöket arra is emlékeztetni, hogy ennek az akadémiának a megnyitása a magyar és a szlovák fél közös támogatásával valósult meg. Az ünnepi pillanat tehát, amelyet most átélünk, egy közös akarat és közös elhatározás eredménye, aminek külön értéket ad, hogy voltak idők, nem is olyan régen, amikor még a széthúzás és az ellenségeskedés volt a meghatározó a Kárpát-medencében. Mára azonban a dolgok megváltoztak. Ma már mindenki látja, hogy összefogással és egymás támogatásával békésebb és jobb életet tudunk biztosítani állampolgárainknak, és ez megsokszorozza az erőinket nemcsak az országhatárainkon belül, nemcsak a Kárpát-medencében, hanem azon túl is fölerősíti a közép-európai népek, így a szlovákok és a magyarok hangját is még Brüsszelben, a brüsszeli arénában is.
Hölgyeim és Uraim!
Ez az akadémia, az akadémiát megvalósító összefogás az egész régió sikere, és bizonyítja, hogy az együttműködés és a kölcsönös tisztelet erősít, a széthúzás pedig gyengít bennünket.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A sport egy nyelv, a sport a mi közös nyelvünk. A sport összeköt bennünket, és becsületes versengésre buzdít. Ezért Magyarország kormánya sportakadémiák létrejöttét az egész Kárpát-medencében támogatja. Személyesen is az a meggyőződésem, hogy a sportban a legszebb módon egyesül a harci szellem, a közösségi érzés és a tisztelet kultúrája. Arról is meg vagyok győződve, hogy a sport az európai civilizáció egyik legfontosabb építőköve. Ma sokan vannak, akik azt mondják, hogy a sport nem fontos; én azonban gyakorló családapaként is azt mondom, hogy fontosabb, mint valaha volt. A sport ugyanis megtanít nemcsak bennünket, hanem a gyerekeinket is alázatra, a másik megbecsülésére, a közösség fontosságára és a hűségre, a lojalitásra. Megtanít bennünket becsületesen győzni és emelt fővel veszíteni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A dunaszerdahelyi akadémia a topolyai és a csíkszeredai után a harmadik olyan akadémiánk, amely a Kárpát-medencében, de Magyarországon kívül foglalkozik a fiatalokkal. A sornak azonban ezzel nincs vége. Jelenleg Munkácson, Sepsiszentgyörgyön, Eszéken és Lendván is komoly akadémiai fejlesztések történnek. Itt, a Felvidéken pedig Szerdahely mellett Révkomáromban és Rimaszombaton is támogatjuk egy-egy labdarúgó akadémia létrejöttét. A magyar kormány nemcsak a legnépszerűbb sportra, vagyis a labdarúgásra gondol, ezért másfajta sportakadémiákat is támogatunk. Ami az otthoni ügyeket illeti, ősszel már átadtuk Pécsett a Nemzeti Kosárlabda Akadémiát. Ilyen működik már a kézilabdában is, a birkózásban éppen most építjük a nemzeti akadémiánkat, és vannak terveink a kajak-kenu és az úszás tekintetében is. Erdélyben most épül egy kézilabda akadémia, egy ökölvívó akadémia és egy jégkorong akadémia is. Ami ezeket az intézményeket összeköti, az, hogy mindegyik a maga módján egy-egy erőközpont, amely nemcsak egy-egy településre, hanem egész régióra is kisugározza jótékony hatását. Biztos vagyok benne, hogy sok gyermek nevével találkozunk majd sikeres magyar élsportolóként, és az akadémiákon fölnevelt sportolókra az egész nemzet büszkén fog majd tekinteni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Végezetül mindannyian látjuk, hogy a dunaszerdahelyi labdarúgás ma a virágkorát éli. Gratulálok! Sőt, az is megesett, Önök azzal is büszkélkedhetnek, hogy most már Dunaszerdahely adja a magyar szövetségi kapitányt is. Ami azonban ezen túlmenően talán itt és most a legfontosabb, hogyha jól olvastam az Önök statisztikáit, akkor az elmúlt években a Mol Labdarúgó Akadémia harminc növendéke mutatkozhatott be a korosztályos szlovák válogatottakban. Nagyon nagy dolog ez. Azt is beláthatja mindenki, hogy ilyen ütemű fejlődés nem tartható fenn infrastrukturális fejlesztések nélkül. Ezért támogatta a magyar kormány ennek az akadémiának a létrejöttét, és örülünk annak, hogy a Mol Aréna megépítése is úgy halad, hogy hamarosan az teljes egészében elkészülhet.
Végezetül, tisztelt Hölgyeim és Uraim, nem maradt más hátra, minthogy megköszönjem mindenkinek a munkáját, aki hozzájárult az itt látható szép és modern létesítmények felépítéséhez, további sok sikert kívánjak a DAC minden játékosának, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Mi egy vérből valók vagyunk! Hajrá, DAC!
Köszönöm, hogy meghallgattak!
