Good morning to everybody. Your Excellency, with your kind permission, may I speak Hungarian language? Thank you very much.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Köszönjük szépen az üzleti fórum megszervezését. Az én mondandóm egyetlen mondatban is összefoglalható: azért jöttünk ide Magyarországról, hogy meggyőzzük a szingapúriakat, hogy vegyenek részt abban a sikertörténetben, amelyet a magyar gazdaság fejlődési íve ad, és azért jöttünk, hogy meggyőzzük a magyar vállalkozókat, hogy vegyenek részt abban a szingapúri sikertörténetben, amelyet Szingapúr fejlődési íve ad ki.
Kedves Szingapúriak!
Képzeljenek el egy országot, amelyben tízmillió ember él. Nincs ebben az országban nyersanyag, nincs természeti erőforrás, nincs energia sem. Vannak viszont nagytestű és jó étvágyú szomszédok, van egy hosszú és nehéz történelem, és rendelkezésre áll mintegy ezer éves állami tapasztalat. Magyarország egy olyan ország, amely ezer éves állami múltra tekint vissza, és ebből, ezekből az adottságokból kell kihozni valamit. Be kell vallanom, hogy a modern kor a magyarok kezére játszik, hiszen a nyersanyag-intenzív világgazdasági fejlődésből egyre inkább áttérünk a tudás-intenzív gazdaságra, és az a magunkfajta országoknak – mint amilyen Szingapúr vagy éppen Magyarország – a kezére játszik. A jövőben mi úgy látjuk, nem az dönti el a versenyt, hogy ki a nagy, és ki a kicsi, hanem az, hogy ki a lassú, és ki a gyors, ki képes a világ legmodernebb tudományos eredményeit a legnagyobb sebességgel átültetni a gazdasági életébe.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Mi azért tiszteljük Szingapúrt, és azért érkeztünk ide nagy érdeklődéssel, mert ez egy olyan ország, amelyik az előbb elmondott törvényt felismerte, és rájött arra, hogy gyorsan el kell szakadnia a hagyományos gondolkodásmódtól és eszközöktől, és valami teljesen újat kell létrehoznia; olyat, ami korábban még nem volt. Tegnap erről hosszan beszéltem az Önök miniszterelnökével, aki egy óvatos és megfontolt ember, egy sokkal puhább nyelvet beszél, mint mi, magyarok. Amikor mi azt mondjuk, hogy unconventional, vagy azt mondjuk, hogy unorthodox, akkor a szingapúri miniszterelnök azt mondja, hogy „mindenkinek saját formulára van szüksége.” És tegnap hosszan el is magyarázta nekünk, hogy mi is volna ez a szingapúri formula, és mi ebből megértettük, hogy a szingapúri siker lényege éppen az, hogy mertek mindent másképpen megközelíteni, mint ahogy az korábban szokásos volt.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Valami ilyesmire lenne szüksége Európának is, azon belül Magyarországnak is, hiszen mindannyian látjuk, hogy a világgazdaság erővonalai átrendeződnek. Ázsia fölfele jön, Nyugat pedig stagnál. És miután a világgazdaság összességében lassabban nő, mint amilyen sebességgel nőnek a feltörekvő országok, egy egyszerű matematikai képletből levezethető, hogy akkor valakinek veszítenie kell, és akik eddig elöl voltak, most veszítenek. Ez egy átrendeződés, tetszik ez nekünk vagy nem, a gazdasági verseny ilyen, de mindenkinek van egy esélye, hogy alkalmazkodjon. Ilyen esélye van Európának is. Ha megnézzük az európai alkalmazkodási kísérleteket, akkor jól látjuk, hogy két jól elkülönülő irányt vesznek ezek. Vannak a hagyományos, nagy szerepet játszó, világgazdaságban elismert országok Európa nyugati felében, és vannak a közép-európai országok, amelyek föltörekvő régióját adják Európának. Majd meglátjuk, hogy ki reagált okosabban az előttünk álló kihívásokra. Most mindenképpen azt tudjuk mondani, hogy Közép-Európa egy olyan választ adott – benne Magyarország is –, amelynek a legfőbb erénye a gyorsaság, a rugalmasság és a piacbarát szabályozás. Meggyőződésem, hogy 2010-et követően, amikor a saját formulánkat a magyar gazdaságpolitika boszorkánykonyhájában kifőztük, akkor jó szempontokat választottunk ki: gyorsaság, rugalmasság és piacbarát környezet kiépítése. A magyar formula, vagy ahogy mi mondjuk otthon: a magyar modell az elmúlt években, kedves Szingapúri Barátaink, eredményeket hozott. A növekedésünk dinamikus, európai léptékkel mérve kifejezetten figyelemre méltó. Bevezettük az egykulcsos társasági adót, ez 9 százalék, és egy 15 százalékos személyi jövedelemadót, ami szintén flat, tehát egykulcsos. És létrehoztuk Európa legrugalmasabb munka törvénykönyvét. Mindeközben a szakképzésünket átalakítottuk. Meghirdettük a teljes foglalkoztatást, és egy olyan politikát vezettünk be, amely a mindenkori költségvetést fél évvel a költségvetési év kezdete előtt már megalkotja. Tehát Magyarországon ebben az évben 2017 júniusában már elfogadott költségvetési törvényünk volt a 2018-as évre nézve. Ezt a piac követelte ki az előreláthatóság, a prediktibilitás, a tervezhetőség szempontja miatt. A magyarországi üzleti közösségnek mindig van legalább fél éve arra, hogy a várható változásokra fölkészüljön és reagáljon. Ezek a döntések összességükben vezettek oda, hogy Magyarországon ebben az évben reményeink szerint – ha pénzügyminiszter urunk, aki itt van közöttünk, nem tévedett nagyot – 4 százalék körüli gazdasági növekedésünk lesz. Úgy érezzük, hogy ezt el is tudjuk érni, az első fél évben 3,6 százalékos növekedésünk volt.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Azonban mindez már a múlt, a mögöttünk hagyott évek sikeres múltja. Más és a korábbinál talán nehezebb kérdés magasodik előttünk, s ez pedig abból áll, hogy a versenyképességnek a feltételei megváltoztak. Magyarországon lényegében karnyújtási távolságra van a teljes foglalkoztatás. Annak a gazdaságpolitikának, amely extenzív módon fejlődött, a korlátait elértük. A jövő nagy kérdése Magyarországon is, hogy a termelést és a digitalizációt hogyan tudjuk összekapcsolni. Szingapúri barátainknak mondom, hogy Magyarország egy olyan ország, amely a termelés és a digitalizáció összekapcsolásában elég jó ütemben halad. A forrásait tekintve hat esztendő alatt 3 milliárd eurót bocsátottunk a kutatás és fejlesztés területének a rendelkezésére. A külföldi működőtőke-befektetés a technológiai intenzív iparágakban jelentős, sőt kiemelkedő, és a létrejött munkahelyek nemzetgazdasági hozzáadott értéke alapján az ötödik legjobb helyet értük el a világon a 2016-os esztendőben. Az internet, a szupergyors internet terjesztésében is első helyen vagyunk Európában. 2018-ra az egész ország területén a 30 Mb/s szolgáltatás lesz elérhető, és ez 2020-ra a 100 Mb/s szolgáltatás elérhetőségét az egész ország területén lehetővé teszi.
Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti, tisztelt Szingapúriak, Szingapúr Magyarországnak 2016-ban a 31. kereskedelmi partnere volt. A számok biztatóak, a miniszter úr nemcsak jó számokat idézett, nemcsak magas számokat idézett, fontos tendenciát is emelt ki. Ez egy intenzíven növekedő kereskedelmi volumen és egy intenzíven növekvő beruházási volumen is. Magyarországon a szingapúri cégek neveit jól ismerjük. Több ezer magyar családnak adnak megélhetési lehetőséget a szingapúri vállalkozások. Arra szeretném biztatni a szingapúriakat, hogy értsék meg jól Európát, lássák meg, hogy Közép-Európa egy föltörekvő, kiemelkedő régió. Ebben a régióban van a jövő, a következő tizenöt-húsz évben az európai gazdasági növekedés középpontja Németországban és Közép-Európában lesz, s ez a két gazdaság jól kapcsolódik össze. Ebben a térségben érdemes befektetni, itt érdemes gazdasági lehetőségek után kutatni.
Amiről, Miniszter úr, kérem, biztosíthatom a szingapúri befektetőket, hogy Magyarország nagy szimpátiával tekint az innen érkező üzletemberekre, különös tekintettel arra, hogy rokonlelkeket látunk a szingapúriakban, akik úgy döntöttek néhány évtizeddel ezelőtt, hogy a bátraké a szerencse, azoké a jövő, akik mernek különbözni, akik mernek saját utat, saját modellt és saját formulát választani. Önöknek ez sikerült, reméljük, nekünk, magyaroknak is sikerülni fog, és akkor két saját útját járó ország növekvő gazdaságáról adhatunk számot a következő találkozónk alkalmával.
Köszönöm szépen hogy meghallgattak!