Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Nehéz helyzetben vagyok, mert minden fontos dolog elhangzott, és minden fontos dolgot láttunk. Mindenesetre – ha megengedik – mégis fűznék néhány megjegyzést mindahhoz, ami már elhangzott, illetve mindahhoz, aminek ma részesei lehettünk, amit magunk körül láttunk. Először is ez egy olyan átadó, amely egy nagyobb program első üteme. Egy 23 ezer négyzetméteres autóalkatrész-központ épült most föl. Hallhatták a cégek neveit, ezek külföldi mogulok – hogyha stílszerű szeretnék lenni –, ezek igazi nagyvadak, akik végül is úgy döntöttek, hogy Magyarországot választják működésük helyszínéül. Amikor az ember azt látja, hogy nagy külföldi cégek Magyarországot választják, akkor egy megnyugtató érzés lesz rajta úrrá, ugyanis hogyha külföldi cégek Magyarországot választják működési terepül, az azt jelenti, hogy az ország versenyképessége rendben van. Megnyugtató egy ilyen látvány azért is, mert minden ilyen döntés mögött a legfontosabb elem a bizalom, a befektetők és a beruházók bizalma. A mai esemény is arról szól, hogy a világ legkomolyabb befektetői bíznak Magyarországban. Polgármester úr, kérem, úgy látom, bíznak Pátyban is, a dolgozók munkaminőségében és szakértelmében is.
Örülök, hogy ez a kapcsolat Páty és a Kühne+Nagel között 26 évre nyúlik vissza. Hallhattuk az igazgató úrnak az adatait, valóban fantasztikus cég házigazdái lehetünk, hiszen a világ száz országban 87 ezer embernek adnak munkát. Megnéztem a magyarországi számokat, a tavalyi év számait, azt látom, hogy 32 milliárd forint körül volt a cég magyarországi árbevétele. Ez önmagában is szép, de ami nekünk még fontosabb, több mint 1.100 magyar embernek adott a Kühne+Nagel munkát. Tisztelettel köszönjük szépen ezt a cég vezetőinek. Megnyugtató továbbá egy ilyen esemény azért is, mert arról beszél, hogy ez a gazdaságpolitikai klíma, amelyet az elmúlt esztendőkben Magyarországon sikerült megteremtenünk, jó alapot nyújt az ideérkező befektető cégeknek. Az igazság az, hogy mi is úgy tekintünk Magyarországra, mint egy nagy jövő előtt álló országra, és örülünk, hogy nemcsak mi látjuk így saját magunkat, hanem az ideérkező befektetők is ezt gondolják rólunk.
Ha megengedik, szólnék néhány szót az ipari park programról. Nehéz dilemmákat kellett megválaszolnunk, és gordiuszi csomókat kellett átvágnunk. Nehéz iparág ez. A befektetők jönnek, ha van csarnok, de ha jönnének a befektetők, de nincs ipari park, akkor mégsem tudnak jönni. Kockázatos dolog úgy belevágni iparipark-építésbe, hogy nincsenek előre már bejelentkező befektetők. Ha pedig rájuk várunk, akkor sosem készülnek el az ipari parkok. Ezt a dilemmát kell valahogy megoldani. Tudják jól, hogy én nem vagyok híve az állam jelentős gazdasági szerepvállalásának. Mi, magyarok jobban bízunk a vállalkozókban, a befektetőkben, mint a saját bürokratáinkban. Persze a bürokratákra szükség van, de nem ott, ahol a gazdaságot kell szervezni, ezért mindig nehéz döntés, hogy egy piacorientált gondolkodású kormányzat a gazdaság mely területén akar állami aktivitást látni, de itt nem volt más választásunk. Úgy láttunk, hogyha egy állami iparipark-fejlesztési programot nem hirdetünk meg, akkor nem sikerül az itt vázolt dilemmát megoldani, és akkor elmaradnak a befektetők, következésképpen nem lesznek beruházások, következésképpen nem lesznek munkahelyek, és nem lesznek tisztességes fizetések sem. Ezért úgy döntöttünk, hogy létrehozzuk a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.-t. Megtaláltuk az üzleti világból azokat a vezetőket, akik egy ilyen céget föl tudnak építeni, és garantálni tudják, hogy nem bürokratikusan, hanem üzleti logika mentén fogják működtetni. A cég vezetőjének is, aki körünkben van és a munkatársainak is szeretnék ezért köszönetet mondani.
Nem kevesebbről van szó, tisztelt Hölgyeim és Uraim, mint arról, hogy elindítottuk Európa legnagyobb ipari parkok fejlesztésével foglalkozó beruházási sorozatát. Két zászlóshajója van ennek a sorozatnak. Az egyiket most látjuk itt, ez a pátyi beruházás. A másik zászlóshajónk pedig még egy ennél is hatalmasabb beruházás, az pedig Hatvanban valósul meg. Mindkét fejlesztés állami fedezettel, de piaci alapon történik. Ez a beruházás 5 milliárdba került, 75 százalékát piaci alapú banki hitelből valósítottuk meg, és a hatvani fejlesztés pedig 17 milliárdos beruházás lesz majd. És azt kell mondanom, hogy ez csak a kezdet, ezek csak a zászlóshajók, mert most indulnak meg országszerte azok a beruházások, amelyek ipari parkokkal lefedik egész Magyarországot. A Modern Városok Program keretében 13 megyei jogú városban összesen 44 milliárd forint értékben fogunk ipari parkokat építeni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ez az új csarnok például, ahol most itt állunk, első körben majd 160 embernek ad munkát. Utópisztikusan hangzott még néhány évvel ezelőtt, ma már ildomos komolyan venni: a célkitűzésünk az, hogy Magyarországon elérjük a teljes foglalkoztatást, vagyis a munkanélküliség ne legyen magasabb, mint 3 százalék. 3 százaléknál – mint tudják – lényegében már teljes foglalkoztatással rendelkező gazdaságról beszélhetünk. Fontosnak tartom az ipari parkok esetében azt is, hogyha egy ilyen nagyobb cég megjelenik – mint ez történik most itt, Pátyon –, akkor a környéken működő kis- és közepes vállalkozások is kapnak valamilyen esélyt, rákapcsolódhatnak erre a gazdasági folyamatra.
Az ipari park program meghirdetésének az is fontos feltétele volt, hogy enyhítsük az ország különböző részei közötti fejlődés- és fejlettségbeli különbségeket. Önök is tudják, hogy ahol most állunk, a könnyebb és jobb helyek közé tartozik: Budapest tőszomszédságában vagyunk. Az élet már nem pontosan így néz ki Baranyában, Békés megyében vagy éppen a Nyírségben. Ezért fontos dolog, hogy amikor egy iparipark-fejlesztési programot meghirdetünk, akkor az egész országot próbáljuk ezzel lefedni, és ezzel gazdasági fejlődési lehetőséget adjunk olyan városoknak és régióknak is, amelyek önmaguktól nem tudnak bekapcsolódni az ország vérkeringésébe. Ez azt fogja jelenteni, hogy 2020-ig mintegy 150 és 200 milliárd forintnyi összeg megy majd be az ipari parki hálózatépítésre. Ennek a programnak a végén modern és kulcsrakész ipari parkok jönnek létre, és a legkomolyabb és legkifinomultabb igényeket támasztó külföldi és magyar nagy cégek ingerküszöbét is megütik majd ezek az ipari parkok.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A mai nap azért is fontos számunkra, mert az, amit itt látunk, két olyan ágazatot fog össze, fon egybe, amelyek önmagukban, külön-külön is jelentősek a magyar nemzetgazdaság számára; ez pedig a járműipar és a logisztika. A vezérigazgató úr beszélt arról, hogy véres harcokat kellett folytatni ennek a munkának az elnyeréséért. Gratulálok ehhez a sikeres csatához! Remélem, újabb megnyert csaták követik majd a mait. El kell mondanom, hogy Magyarországnak van egy olyan gazdaságpolitikai célja, hogy a régió logisztikai szolgáltató központjává is váljon. A járműiparban jelenleg dolgozik Magyarországon 167 ezer ember, a logisztikában pedig dolgozik 300 ezer ember, és ráadásul mind a két ágazatban még van hova nyújtózkodnunk, van még fejlődési lehetőség. Ha valaki épelméjű gazdaságpolitikát akar összeállítani, akkor azzal kell kezdenie a munkát, hogy ránéz a térképre, és ha valaki ránéz Európa térképére, akkor rögtön látja, hogy itt vagyunk mi, magyarok Európa szívében. A Jóisten is arra teremtette ezt az országot, hogy a logisztikai iparban kiemelkedő teljesítményt nyújtson. Itt vagyunk Kelet és Nyugat között, délen, illetve déli irányba rajtunk keresztül nyílik az út a Balkán felé. Ráadásul a csehekkel, a szlovákokkal és a lengyelekkel együtt Európa legstabilabb, legbiztonságosabb és legnagyobb gazdasági növekedést produkáló régióját alkotjuk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Innentől kezdve már csak három dologra van szükség, hogy a logisztikai iparág beváltsa a hozzá fűzött reményeket. Kell biztonság, kell kiszámíthatóság, és szükségünk van szabad áruforgalomra is. Hozzá kell tennem, hogyha ránézünk Európa térképére, akkor azt is láthatjuk, hogy tíz éve még egy olyan Európai Unió volt a szemünk előtt, amelynek a külső határai zárva voltak, a belsők meg nyitva. Ha ma nézünk rá ugyanarra az Európa-térképre, akkor azt a veszélyt láthatjuk, hogy a külső határok nyitva vannak, és egyre több belső határt építenek vissza. A magyar politikának feladata nemcsak az emberek, tehát a személyek szabad mozgása, hanem nemzetgazdaságunk érdekei miatt is az, hogy megpróbáljuk ezt a folyamatot megállítani. Magyarországnak nem érdeke, sőt erősen ellenérdekeltek vagyunk abban, hogy az Európai Unióban a schengeni övezethez tartozó országokon belül újra határokat, újra megállító pontokat, ellenőrző pontokat hozzanak létre. Magyarországnak és a magyar nemzetgazdaságnak az az érdeke, hogy Európa külső határai legyenek védettek és zártak, és Európa belső határai pedig álljanak nyitva. Ez a logisztikai iparágnak is érdeke, de Magyarországnak is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az adók alacsonyak. A magyar emberek jól képzettek, ma is hallhattuk és láthattuk: világszínvonalon dolgoznak. Az állam pénzügyei rendben vannak. A nagy hitelminősítőknél a befektetési kategóriában vagyunk, és politikai stabilitást is láthatnak Magyarországon. Úgy tűnik, minden készen áll ahhoz, hogy a következő évek a gazdasági sikerek jegyében teljenek.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Egy új korszakot szeretnénk nyitni. A még magasabb gazdasági növekedés korszakát a magyar gazdaságtörténetben úgy, ahogy egyébként a Kühne+Nagel is megnyitott, illetve az ideérkezésekor éppen részesévé válhatott egy új korszak megnyitásának Magyarországon 1991-ben. Ahogyan az az ideérkezés, az a korszak is megnyitott egy új fejezetet a magyar gazdaságtörténetben, abban bízom, hogy a Kühne+Nagel mostani beruházása is kapcsolódik egy új fejezet megnyitásához a magyar gazdaság történetében.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ennek reményében szeretném megköszönni mindenkinek a munkáját. Köszönöm a beruházást megvalósító szakembereknek a kiváló és – mint mindannyian láthattuk – gyors munkát. Polgármester úrnak gratulálok, hogy ilyen kiváló beruházás érkezett ide, a város határába. A képviselő úrnak köszönöm szépen a közreműködését a beruházás megszerzésében, de mindenekelőtt köszönetet szeretnék mondani az ipari parkokért felelős minisztérium kiemelkedő munkatársainak, Török vezérigazgató úrnak, és köszönöm a Kühne+Nagel vezérigazgatójának is, hogy azt a csatát, amely a beruházásokért folyik – minden egyes beruházásért folyik ma Európában, nemcsak a Kühne+Nagelnek, hanem Magyarországnak is –, megnyerte. A beruházást átadom.
Sok sikert kívánok mindannyiuknak!