Varró Dóra: Milyennek látja Ön a Sebastian Kurz kancellár vezette osztrák EU-elnökséget?
Az osztrákok örülhetnek. Van egy fiatal és mégis tapasztalt kancellárjuk. Sebastian Kurz már külügyminiszterként is kiváló munkát végzett. Az EU-elnökség ugyanilyen aprólékosan szervezett. Az uniós elnökséget olyannak látom, ahogy azt az osztrákoktól mindig megszoktuk: diplomatikus elegancia és sok bátorság.
A migráció kérdésében két front kristályosodik ki: egyfelől Merkel–Macron, másfelől az osztrák és a magyar kormány. Helytálló ez a megállapítás?
Az osztrák álláspont és a magyar álláspont hasonló: a segítséget kell Afrikába vinnünk, és nem a problémákat kell Európába hoznunk. Vannak, akik azt mondják, hogy a megoldás abban áll, hogy a migránsokat Európába hozzuk, illetve engedjük, mert úgy gondolják, hogy ez jó lesz országuk számára. A magyar álláspont az, hogy mi ezt nem akarjuk. Ebben ideológiai különbség áll fenn. Ez sem Afrika, sem Európa számára nem megoldás. Ebben az esetben elpusztulna a kultúránk, melyet itt, Európában kétezer éve ápolunk. Mi azt mondjuk, hogy úgy szeretnénk az afrikaiaknak segíteni, mint az osztrákok is: szívesen támogatjuk Afrika fejlődését azért, hogy Afrikában elfogadható élete legyen a saját lakosságuknak. Magyarország például állami eszközökből 900 ösztöndíjat bocsájt rendelkezésre afrikai hallgatóknak.
Ausztria csakúgy, mint Magyarország kiszállt a migrációs egyezményből…
Némely nemzetközi dokumentum csak röviddel az aláírás előtt éri el a döntéshozókat. Amikor hallottam, hogy az Egyesült Államok kiszállt a tárgyalásokból, magam is utána olvastam, és észrevettem, hogy ebből az egyezményből nagy problémák keletkezhetnek, mert a nemzetbiztonság lehet érintett. Ezután tanácskoztam a kormányunkkal, és azonnal a kiszállás mellett döntöttünk. Ezután számos ország kiszállt, így Ausztria is. Megint mi vagyunk a rosszfiúk, a világpolitika rosszfiúi.
Ön volt az első, aki 2015-ben az „Willkommenskultur” ellen foglalt állást. Hogyan tekint ma vissza erre az időre?
Miután Magyarország és Szerbia között nem állt határkerítés, nem tudtuk megakadályozni azt, hogy a migránsok illegálisan Magyarországra jöjjenek. Ez olyan volt, mint egy invázió. A migránsok elfoglalták a budapesti Keleti pályaudvart. Nem akartak a menekültszállásokra menni, ahol ellátást és ételt kaptak volna; azt sem engedték meg nekünk, hogy odavigyük őket. Ehelyett azt követelték, hogy tovább mehessenek, mivel „Németországban várják őket.” Akkor elrendeltem, hogy egyetlenegy sem hagyhatja el az országot. Magyarország a schengeni egyezmény tagja, és be akarta tartani ezeket a szabályokat.
Ez akkor nagyon nagy kritikát eredményezett…
Magyarország tartja magát az alkotmányához, a nemzetközi egyezményekhez és szerződésekhez. Magyarországra nem szabad ellenőrzés nélkül belépni, és így Magyarországról Ausztriába sem utazni. Itt Magyarország megbízhatósága, valamint a jogállamiság iránti tisztelet volt a tét. Meg akartuk mutatni nyugati szövetségeseinknek, hogy meg tudjuk védeni a határt. A tömeg nagyobb lett, a helyzet pedig nehezebb, én azonban kitartottam amellett, hogy senki nem lépheti át a határt. Megértem azokat, akiknek az volt az első reakciója, hogy jónak tűnjenek. A mi reakciónk a felelősség volt. Nem szabad semmit megengedni, ami visszafordíthatatlan. Akkor sem, ha az akkor állítólagosan humánusnak tűnt. Egy ország védelme azonban nem jó embereket, hanem felelős embereket igényel. Higgye el nekem, nincs kőből a szívem, de plüssmacikkal és virágokkal nem lehet határt védeni. A migránsok a másik oldalon megrohanták a határt, megdobálták a határőröket, és megtámadták a rendőrséget. Ez ellen védekezni kell. Ez természetesen nem olyan munka, amelynél valaki jól érzi magát, de ezt meg kell tenni, ha az ország biztonsága megköveteli. Aki egy országot szeretne vezetni, annak ilyen döntéseket kell hoznia. Én olyan ember szeretnék lenni, akinek a döntéseit a magyarok támogatják és tisztelik. Ha mellesleg még jó ember is vagyok, akkor jó, de nálam első helyen a Magyarország iránti felelősség áll.
Mindeközben beszélt az akkori osztrák kancellárral?
Igen, azért is, mert azt az információt kaptuk, hogy emberi jogi aktivisták a migránsokat a határon keresztül illegálisan Ausztriába akarják szállítani. Mondtam neki, hogy ez embercsempészet. Ha ez Magyarországon történik, akkor a tetteseket elfogjuk és elítéljük. Akkor azonban arra kért, hogy nyissam meg a migránsok előtt Ausztria irányában a határt. Másnap felhívott Merkel kancellár asszony, akinek azt mondtam: urai vagyunk a helyzetnek, és a migránsokat csak addig fogjuk átengedni, amíg Ausztria ezt kifejezetten kívánja. Eközben már építettük a kerítést. Nagyon szerencsés körülménynek tartottam, hogy Sebastian Kurz akkor külügyminiszter volt. Hiszen ő is azonnal megértette, hogy ennek a válságnak a megoldására csak egyetlen egy lehetőség van, méghozzá a balkáni útvonal lezárása. Ebben kölcsönösen mindig támogattuk egymást. A határon egy V4-határőrizetet állítottunk fel, hogy világosan megmutassuk azt, hogy a mi döntésünk végleges: így közösen védtük meg Európát. Úgy gondolom, hogy ez egy szép pillanat volt számunkra és Közép-Európa számára.
Az Ön magyarországi Soros-kampányát gyakran kritizálják. Még az antiszemitizmus vádját is hallani lehetett.
A mi nézetünk szerint Soros György egy tehetséges magyar honfitárs. Neki és nekem nincs jó véleményünk egymásról (nevet), de mi ugyanahhoz a nemzethez tartozunk, és mi, magyarok senkit nem diszkriminálunk a vallása miatt. Magyarország szabad ország. Egyébként pedig más nyugat-európai fővárosokkal ellentétben Budapesten minden zsidó teljes biztonságban van az utcán kipával a fején is. Szabadon lehet megnyilvánulni, szabad a kormányt kritizálni, sőt ellene tüntetni is. Sorosnak nagy hálózata van. Sok NGO-t finanszíroz. Az Európai Unió is több Soros-szervezetet finanszíroz. Ezek az NGO-k részt vesznek a politikai életben, és ez rendben is van. Politikailag tekintve azonban Sorosnak is meg kell értenie két dolgot, mint mindenkinek, aki Magyarországon él. Először is mi átláthatóságot akarunk. Mint minden ország, tudni akarjuk, kik ezek az emberek, és honnan jön a pénz. Másodszor: van egy határ, ha a nemzetbiztonságról van szó. A migráció nemzetbiztonsági kérdés. Sorossal békés vitáink voltak addig a pontig, amíg szervezetei el nem kezdték finanszírozni a migránsokat, és arra bátorították őket, hogy jogellenesen lépjék át a magyar határt. Ez Magyarországon nem elfogadható. Olyan törvényeket alkottunk, amelyek szerint az ilyen viselkedés veszélyezteti a nemzetbiztonságunkat. A mi konfliktusunk abban áll, hogy ő a migránsokat Magyarországra és Európába szeretné hozni, és én ezt nem engedem.
Most a CEU Bécsbe jön. Mit szól Ön ehhez?
A politikát és a tudományt el kell választani. A CEU-t sem nem küldtük, sem nem üldöztük el. A CEU-nak csak teljesítenie kell az összes törvényi rendelkezést, csakúgy, mint minden más egyetemnek Magyarországon. Egyébként meg vagyok lepve a nemzetközi sajtón, amely azt írja, hogy a CEU elhagyja Magyarországot. Úgy látszik, nagyon rosszul ismerik Sorost. Ő egy országból sem megy el. Ő marad. Mindenütt. Látni fogják: a budapesti egyetemén folytatódni fog az oktatás, és diplomákat fognak ott osztani. Ismerem Sorost. Ő nem az az ember, aki csak úgy elhagyja Budapestet.
Ami a gazdaságot illeti: kaszinókapitalizmus kontra szociális gazdaság. Hogy látja Ön ezt?
Soros György tehetséges és veszélyes ember: spekuláns, aki úgy jut pénzhez, hogy mások tönkremennek. Még egy ország valutájával is spekulál, ezzel tönkretesz egy országot, és emberek milliói veszítik el megtakarításaikat. Ő testesíti meg a kapitalizmus csúnya oldalát. Ezt mi Magyarországon nem akarjuk. Mély meggyőződésem azonban, hogy a piacgazdaság jó, ha szociális felelősséggel kombináljuk. Magyarországon gazdaságilag nézve minden területen társadalmi értéktöbbletre törekszünk mindenki számára, a munkavállalók, a munkaadók és az állam számára.
Mi történt Magyarországon 2010 óta?
2010-ben Magyarország pénzügyileg és lelkileg rossz helyzetben volt. A szocialista kormány kudarcot vallott. Én akkor a magyaroknak azt ígértem, ha engem támogatnak, vissza fogjuk szerezni az önbizalmunkat és az önbecsülésünket, és gazdaságilag is sikeresek leszünk. Ehhez azonban Magyarországot meg kell újítanunk. Ezt négy lépésben tettük. Először is új alkotmánnyal erősítettük a nemzet keresztény identitását. Másodszor: 2010 óta sikeresen törekszünk a teljes foglalkoztatottságra. Harmadszor: a külföldi cégek segítségével újraiparosítunk úgy, hogy nem szorul háttérbe a magyar kis- és középvállalatok erősítése. És negyedszer: Közép-Európa felépítése és erősítése, új életet akartunk lehelni a visegrádi államokba, és ez eddig egész jól sikerült is.
Legutóbb a BMW jelentette be, hogy egy nagy gyárat épít Magyarországon…
Igen, jönnek a külföldi cégek, de a magyarok is többet keresnek és fektetnek a magyar gazdaságba. Ebből keletkezik egyfajta újraiparosítás, és minden évben teszünk egy lépést előre.
Milyen irányba megy Európa?
Az az Európai Unió, amelybe beléptünk, Helmut Kohl Európája volt. Helmut Kohl tisztelte Közép-Európát, és kiváló volt a megítélése: nem akarta engedni, hogy Brüsszel birodalommá változzon, és az EU beavatkozzon a tagállamok belpolitikájába. Ehelyett közös érdekekre kellett koncentrálni. Amikor akkor beléptünk az unióba, az volt az érzésünk, hogy ennek ellenére szabadok vagyunk. Az Európai Unió azóta más útra tért. Úgy gondolom, ez hibás irány. Ezt az irányt egyébként Jean-Claude Juncker ismertette, amikor kijelentette, hogy az Európai Bizottságnak politikai bizottságnak kell lennie. Az én szemszögemből nézve nem az Európai Bizottság feladata az Európai Uniót vezetni, ez az állam- és kormányfők feladata az Európai Tanácsban. Az utolsó öt év csalódás volt, ezért remélem, hogy visszatérünk Kohl Európájához – kölcsönös tisztelettel. Akkor sikeresek leszünk.
Mit gondol Annegret Kramp-Karrenbauerről?
Egy új vezetés mindig új esély. Németországra nagyon fontos szerep vár az európai politikában. Az európai választások után fontos döntéseket kell hoznunk, és Németország szava nagy jelentőséggel bír majd. Éppen ezért már felvettem a kapcsolatot a CDU új elnök asszonyával, és írtam neki egy levelet, amelyben javasoltam, hogy pártjaink, mivel mindketten az Európai Néppárt tagjai vagyunk, kezdjenek párbeszédet a múltbeli konfliktusok és nézeteltérések felszámolására. A magyarok alapvetően optimista emberek. Mi úgy hisszük tehát, hogy az új mindig ígéretes.
EP-választások 2019-ben. Ön azt mondja, hogy meghatározóak lesznek. Miért?
Az Európai Unió régi álma valósul meg. Harminc éve hallom, hogy nincs közös, egész Európát érintő témánk. Most már van egy téma, a migráció. Lisszabontól Vilniusig és Budapesten is a migráció lesz a választási kampányban a központi kérdés. Az európai nemzetek első ízben szavaznak közösen egy közös témáról.
Mit gondol, mi lesz az európai választások eredménye?
Vannak olyan országok, amelyek úgy vélik, hogyha két kultúrát, a keresztényt és a muzslimot összekeverik, akkor ebből valami új és jó keletkezik. Mi ezt másképp látjuk. Ha mások kultúráikat össze akarják keverni, akkor joguk van ehhez a kísérlethez. Mi azonban Magyarországon nem akarunk kísérletekbe fogni. Mi nem szeretnénk a kereszténységből kisarjadt kultúránkat, értékeinket, életfelfogásunkat más kultúrákkal keverni. Mi attól tartunk, hogy ezáltal nem több lesz nekünk, hanem kevesebb, és nem jobb lesz, hanem rosszabb. Ezért remélem, hogy erősebb lesz a hangja azoknak az embereknek, akik nemzeti identitásukat csakúgy, mint keresztény szokásaikat, meg szeretnék tartani és védeni, erősebb lesz, mint eddig.
Lesz újra karácsonyi időszak terror nélkül?
Jó lenne Európának, ha Európa egy hangon mondaná: Európa az európaiaké és európai földrész marad. Van egy kultúránk. Vannak vallásaink. Vannak itt értékeink. Ez egy civilizáció. Ide lehet jönni, együtt lehet élni, értékeinkből azonban semmit nem kívánunk rendelkezésre bocsátani. Nők és férfiak nálunk azonos jogokat élveznek. Számunkra fontos, az egy férfiből és egy asszonyból álló családmodell. Számunkra fontos a vallásszabadság, azt akarjuk, hogy Európában nyíltan gyakorolhassuk saját vallásunkat. Ez mindenekelőtt a zsidó vallásra vonatkozik. Aki itt szeretne élni, annak ezt el kellene fogadnia, és nem lehet antiszemita. Ha azonban nem mondjuk meg világosan, hogy ez az elvárásunk, akkor nem fogják tisztelni a mi kultúránkat, és a kultúránk el fog pusztulni. Akkor káosz lesz. Európa csak akkor stabil és sikeres, ha Európa európai marad. Ezt várom az uniótól.
Személy szerint hogyan tölti a karácsonyt?
Mindig a családommal. Szenteste sok nyugalommal, énekkel és imádsággal, a családdal, legtöbbször hagyományosan halászlével, és természetesen kötelező a magyar bejgli. A magyar konyha a legszebb formájában. Karácsony első és második napján kezdődik a nagy vándorlás. Az egész országot bejárjuk a rokonokhoz. Magyarországon a család az első.
