Nagy Katalin: Az oltási akcióhéten naponta legalább 130 ezer oltást sikerült beadni. Köszöntöm a stúdióban Orbán Viktor miniszterelnököt! Gondolta volna, hogy ilyen sikeres lesz az akcióhét?
Reménykedtem benne, azért hirdettük meg. Nehéz kiismerni a magyarokat. Egyfelől ez mégiscsak egy komoly ország, tehát komolyan veszi a fenyegetést, másfelől az adóbevallásoknál látom, hogy hiába áll rendelkezésre két-három hónap is, mindig az utolsó egy-két nap intézik az emberek az ügyeiket. Tehát én arra számítottam, hogy akik nem oltásellenesek, viszont a lehető legkisebb fáradsággal vagy ügyintézéssel meg tudják oldani az oltás felvételét, azok kapni fognak ezen a lehetőségen, illetve kapni fognak ezen az alkalmon. Ez így is történt. Kormánykabinet-ülést tartottunk tegnap, és arra jutottunk, hogy olyan sikeres az oltási hét, hogy ezt meghosszabbítjuk. Tehát egy héttel meghosszabbítjuk, akik elmulasztották a lehetőséget ezen a héten, azok a jövő héten még felvehetik az oltást. Nagyon sokan a harmadik oltást veszik föl, tehát kevés közöttük az, aki az elsőt, valamivel többen, akik a másodikat, de a legtöbben a harmadik oltást veszik föl, és ez döntő jelentőségű. Jön a karácsony, ugye, tavaly kiskarácsony volt, mert nem volt vakcina, idén lehet nagykarácsony, de csak akkor, hogyha a harmadik oltást felvevőknek a száma megnő. Az európai átlag egyébként olyan 6-7 százalékon van, mármint a harmadik oltást felvett embereknek az aránya, ez Magyarországon több mint 20-21 százalék, és ha ez így megy tovább, akkor erős védettséget tudunk kialakítani. Azt mondják a virológusok a kormánynak, hogy hat hónap elteltével, persze a személyes genetikai, egészségügyi adottságok számítanak, de átlagosan úgy a negyedik-hatodik hónaptól kezdve a második oltás hatása is gyengülni kezd. Ezért van az, hogy egyre többen vannak olyanok, akik két oltást vettek föl, most mégis eléri őket a vírus, mert legyengült már az a mennyiségű védelem, amit az injekcióval megkaptak. Ezért kell fölvenni a harmadikat. Az nemcsak meghosszabbítja a korábbi védettséget, hanem – úgy is mondja az angol, hogy boost – fölspilázza, fölerősíti a korábban már beadott első és második oltás hatását. Tehát a harmadik oltás biztosan életmentő oltás.
A környéken, közel és távol zárnak, hol két hétre, hol tíz napra, hol egy hét után megnézik azt, hogy mit kell tenni. Magyarországon gondolkodik erről a kormány?
Ugye, ez egy olyan kormány, amely két lábbal áll a valóság talaján, tehát nem döntjük el előre, hogy mit fogunk csinálni. Van az élet, ami kihívásokat intéz hozzánk, és amilyen kihívást kapunk, olyan választ kell adnunk. Tehát semmit sem zárok ki, de minden rosszat szeretnék elkerülni, ez a magyar kormánynak a hozzáállása. Tehát ha a harmadik oltás fölmegy, ha úgy látjuk, hogy a fertőzéseket sikerül, annak a növekedését sikerül fékezni vagy megállítani, akkor nincs ok arra, hogy zárjunk. Szerintem a zárás csak lassítás. A megoldás a harmadik oltás. Mindenkit arra szeretnék biztatni, persze hordja a maszkot, tartsa a távolságot, tartsa be a szabályokat, amelyeket az elmúlt héten fogadtunk el, tehát védekezzen a szokásos, már ismert módon is, de mindenekelőtt keresse a lehetőségét annak, hogy felvehesse a harmadik oltást.
A német egészségügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy a tél végére lesznek gyógyultak, lesznek oltottak, meg lesznek halottak. Elég egyértelmű ez a mondat, vajon az oltásellenesekkel lehet valamit kezdeni?
Durva, nagyon durva mondat. Én nem mondanék le egyetlen emberről se. Majd meglátjuk, hogy lesznek-e halottak, látjuk a statisztikákat, de – hogy mondjam – ezzel a lelkülettel nem lehet hozzáállni a dologhoz. Azzal kell hozzáállni, hogy alarmírozzuk az embereket. Itt ülök Önnel szemben, nem tudom, hányadik alkalommal, és mondom újra és újra és újra, hogy kérem Önöket, vegyék föl a harmadik oltást. Aki fölvette a harmadik oltást, akár azért, mert bennünket hallgatott, akár másért, annak megmentettük az életét. Szerintem ez a jó hozzáállás, tehát ne törődjünk bele, ne kalkuláljunk, hogy rossz, kevésbé rossz forgatókönyvek esetén mi történik majd, hanem egész egyszerűen tegyük azt, ami a helyes, ami a jó. Ezt úgy hívják, hogy harmadik oltás.
A gyermekek oltására mikor kerülhet sor Magyarországon? Hallottunk arról, hogy megkapta az engedélyt az 5 és 12 év közöttieknek a vakcinázása.
Számítottunk rá, hogy előbb-utóbb a világnak a nemzetközi tudós társadalma mond majd erről valamit. Ugye, ez egy – nekünk hosszúnak tűnik az a két év, amióta a vírus gyötör bennünket, de egy – világtörténeti vagy vírus-világtörténeti szempontból ez még nagyon fiatal vírus. Keveset kísérleteztek rajta, kevés pontos tudásunk van, és mindenki nagyon óvatos, ezért nincs igazuk az oltáselleneseknek, mert nem arról van szó, hogy fejest ugrana a világ örömmel az oltások gyakorlatába, hanem arról van szó, hogy gyorsan, a szokásosnál sokkal gyorsabban, de a világ nagy tudós közösségei dolgoznak azon, hogy választ találjanak arra, hogy melyik oltás hogyan, milyen hosszú ideig, melyik korcsoportban használ, és nem használ. Tehát itt azért tudományos körültekintésről van szó, szemben azzal, amit az oltásellenesek mondanak, akik mindenfajta őrültséget próbálnak velünk elhitetni. Itt azért komoly tudós közösségek dolgoznak. Például nem ugrott bele a világ abba, annak a kérdésnek a megválaszolásába se, hogy akkor gyerekeket lehet-e oltani, 5-12 év közötti korban lévő gyermekekről beszélünk, hanem kísérleteztek. Tudományos igazolásra volt szükség, senki nem meri beoltani anélkül a fiatalokat, hogy ne tudná kísérleti eredményekkel igazolni, hogy ennek a haszna meglesz, illetve nem fog kárt okozni. Eltelt két év, most jutott el oda a világ, hogy azt meri mondani legalább egy nagy gyógyszergyártó cég tudományosan igazolt eredmények alapján, hogy ajánlja a szülőknek, ajánlja a felnőtteknek, hogy oltassák be a gyermekeiket, 5 és 12 év közötti korban is. Mi szereztünk 2 millió vakcinát. Az első szállítmány december 20-a környékén fog megérkezni, az 130 ezer adag lesz, és utána folyamatosan fogják majd szállítani a számunkra, a gyerekek számára elérhető vakcinát. A szülőket kérem, van még idejük, gondolják át, azt tanácsolom, hogyha tehetik, akkor oltsák be a gyermekeket.
Most a héten volt olyan nap, nem is egy, hogy 12 ezer volt az új fertőzöttek száma. Az igaz, hogy a kórházakban nincs olyan sok ember, mint a második és a harmadik hullámban volt, de vajon hogyan áll az egészségügy? Meddig bírja a nyomást? Hogy látja?
Minden az orvosaink és az ápolóink hősiességén múlik, ők emberfeletti munkát végeznek, immáron lassan két éve, úgyhogy le a kalappal, és úgy látom, hogy ők kitartanak. Ugye, mi az intézkedéseket, amelyek a munkájukat segítik, meghoztuk. Soha nem látott orvosbéremelést hajtottunk végre, és az elmúlt három évben és a most előttünk álló évben az ápolónők bérét is összességében több mint 70 százalékkal meg tudtuk emelni. Így sem elég, sokról meg végképp ne beszéljünk, de 70 százalékkal több, mint négy éve volt, és az orvosoké is jóval több. Ezek komoly lépések, amik talán jelzik az ő számukra is, hogy az ország velük van. Az eszközeink megvannak, tehát az ágyak rendelkezésre állnak, a lélegeztető készülékek rendelkezésre állnak, vakcinánk van, és különféle orvosságok is rendelkezésre állnak, amivel tudjuk enyhíteni a betegek szenvedését. És egyelőre még ember is van elég, de, ugye, itt vezényelni kell, új beosztásokat kell készíteni az emberek számára. Van még ki nem nyitott járványkórházunk is, amit ha kell, egy pillanat alatt ki tudunk nyitni, annak az irányítási rendjét, működési rendjét meghatároztuk. Tehát azt gondolom, hogy a közigazgatásban dolgozók és az egészségügyben dolgozók, a besegítő rendőrök és katonák emberfeletti munkát végezve garanciát jelentenek arra, hogy az egészségügy ne omoljon össze. Furcsa dolog, ezt majd meg kell értenünk a járvány lecsengése után, hogy a magyarországi egészségügyi kapacitások, amelyek ilyenkor bevethetők, nagyságrendekkel nagyobbak, mint a nyugat-európai országokéi. Tehát én beszélek az osztrákokkal, nézem a németeket, szlovénokat, tehát akik tőlünk nyugatra vannak, és ott a kapacitások, tehát az a képessége az egészségügyi rendszernek, hogy egy időben ellásson járványszerűen megbetegedett embereket, sokkal kisebb, mint Magyarországon. Nem tudom pontosan, hogy ez miért alakult így, de az biztos, hogy a járvány egy nagy tanulság, ezeket a kapacitásokat minimum vésztartalékként a jövőben is életben kell tartanunk.
Naponta kapjuk a híreket arról, a számokról beszámol a határőrség, hogy hányan próbáltak meg bejutni az Európai Unió területére a magyar–szerb határon. Hallunk természetesen a keleti új frontról, a fehérorosz–lengyel határról. A Frontex is megerősíti, hogy az év első nyolc-kilenc hónapjában 70 százalékkal többen akartak bejutni az Európai Unióba itt, a déli határon, és úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság ennek ellenére nem hallgatja meg azoknak a miniszterelnököknek a szavát, akik azt kérik, hogy segítse az Európai Unió, az Európai Bizottság a határvédelmet konkrétan a fizikai akadály megépítésében. Miért nem?
Valóban három irányból ér bennünket egyszerre támadás. Ilyen még nem volt. Ugye, ez a migránstámadás eléri Európát Olaszország felől, a tenger felől, néha Spanyolországig is átcsapnak ennek a hullámai. Látjuk a lengyel–belarusz határról érkező képsorokat, tehát keleti irányból is megindult ez, és itt van a mi fejfájásunk, a mi igazi nagy bajunk, hogy a balkáni útvonalról Szerbián keresztül, Törökország, Görögország irányából is érkeznek a migránsok. A nyomás mind a három irányból egyszerre nő. Arra a kérdésére, hogy mik az érvényes számok, azt tudom mondani, hogy az idei évben több mint 100 ezer migránst állítottunk meg a magyar határon. Ez két-háromszoros, de inkább háromszoros növekedés az előző évhez képest. Most azért képzelje azt el, hogy az év tíz, tíz és fél, tizenegy hónapja alatt a rendőreink meg a katonáink megállítottak 100 ezer embert. Azt nem úgy kell érteni, hogy jelentkeztek és kopogtattak, hogy szeretnének bejönni, hanem úgy kell elképzelni, hogy ezek mind be akartak gyakorlatilag törni Magyarországra. Ez százezer bűncselekményt elkövető ember, akik illegális határátlépést hajtottak végre. Most persze az illegális határátlépést bünteti a magyar jog, elvileg be kéne őket zárnunk. Na, de hova teszünk el 100 ezer börtönlakót? Ezért nem bezárjuk őket Magyarországon, habár erre megvolna a lehetőségünk – igaz, az unió ezt ki akarja venni a kezünkből, de erről talán később –, hanem mi a határ másik oldalára, a kerítés másik oldalára visszavisszük őket. Ezt az unió egyáltalán nem fogadja el, ő azt szeretné, ha ez a százezer ember itt lenne Magyarországon. Ez a vitánk. Tehát ők azt állítják, hogy azok a szabályok, amelyek ma Magyarországon arra utasítják a határőröket, rendőröket, katonákat, hogy vissza kell ilyenkor a határ másik oldalára dobni, vezetni, helyezni, irányítani az illegális, tehát törvénysértőn határátlépést végrehajtókat, szerintük ez nem helyes. Ezeket az embereket itt be kéne fogadnunk, ezektől el kéne kérnünk az okmányaikat, ezektől az emberektől be kéne fogadnunk valamilyen papírokat, vagy legalább a szóban tett nyilatkozataikat. Százezer eljárást kellett volna indítani annak megvizsgálására, hogy akarjuk-e, hogy ők itt legyenek, miközben egyébként világos, hogy a kerítésen nem lehet átmászni, van határátkelőhely, oda kell menni, és ott meg kell próbálni beadni a papírokat. Erre majd fogunk mondani valamit ott, a határátkelőhelyen, leginkább persze azt mondjuk, hogy az ilyen papíroknak az elbírálása nem a magyar határon és nem Magyarország területén történik, az ilyen migránskérelmek elbírálása annak az országnak a nagykövetségén történik, ahonnan jönnek, illetve amely országokon keresztül haladnak. Ez azt jelenti, hogy vissza kell menni Belgrádba vagy Macedóniába, ott, a magyar nagykövetségen be kell adni a papírokat, mi azokat tisztességesen tanulmányozni fogjuk, tisztességesen fogjuk elbírálni, de az eljárás ideje alatt nem lehet Magyarországon tartózkodni, hanem kívül kell maradni. Ez a vita lényege. Most nagyon sok ország Európában ezt szeretné, de a most fönnálló szabályok ezt nem teszik lehetővé azért, mert a migrációval kapcsolatos szabályokat békeidőben írtuk. De ma nem békeidő van. Azok a szabályok elavultak, háborús körülmények között békeidőben alkalmazott, békeidőben alkotott szabályokat alkalmazni egész egyszerűen ostobaság. Tehát amit Brüsszel csinál, arra nincs jobb szó, mint ostobaság, ha ragaszkodik a régi, idejétmúlt, lejárt szabályokhoz, amelyek most már nem segítik az életünket, hanem bajt hoznak a nyakunkra. Ilyenkor a régi szabályokat hatályon kívül kell helyezni, és új szabályokat kell alkotni. Ezt kezdeményeztem a bizottságnál, de egyelőre csak elutasításra találtam. A baj nőni fog. A baj azért fog nőni, mert Afganisztánt minden nap elhagyja 30-35 ezer ember. Ők kijönnek Afganisztánból valamilyen irányban, de nem oda akarnak menni, ahova kijutnak Afganisztánból, hanem megindulnak Európa felé, legnagyobb valószínűséggel a balkáni útvonalon. Ezért arra kell készülnünk, hogy a következő hónapokban minden korábbinál nagyobb nyomás lesz Magyarország déli határán. Brüsszelnek is arra kell készülnie, hogy ez bekövetkezik, ezért abba kell hagynia azt, amit most csinál, hogy aki megvédi Európát, azt megbünteti. Nem megbüntetni kell bennünket, hanem ha már nem is jutalmaznak meg bennünket, legalább a költségeinket vagy annak egy tisztességes részét fedezniük kellene.
De hányszor kértük már ezt, és hányszor kérte már ezt több ország? Egyébként az is érdekes, hogy most annyit sikerült elérni, hogy azt mondják Brüsszelben, hogy háromszor annyi pénzt adnak a litvánoknak, az észteknek és a lengyeleknek, hogy menedzseljék ezt a helyzetet, ami van. Nem mondják ki azt, hogy fizikai akadályt építsenek, nem mondják azt ki, hogy toloncolják ki azokat, akik nem legálisan érkeztek erre a környékre.
Azt látom, hogy miközben a fizikai határvédelemre nem adnak pénzt, aközben adnak pénzt mindenre, ami segíti a bevándorlást. Tehát Soros Györgynek adnak pénzt, tehát Soros György szervezeteinek adnak pénzt. Tehát az összes civil szervezetnek, vagy hogy hívják őket, akik bevándorlást segítő szervezetek, ők mind kapnak támogatást. Akik meg védekeznek, azok meg nem kapnak. Tehát Brüsszelnek meg kell értenie, hogy tönkreteszi magát, legalábbis mi így látjuk. De nem akarom elterelni a beszélgetést a fő irányáról, de most nyilvánosságra hozták a német kormány programját, abban Németországot bevándorlóországnak nevezik saját maguk. Tehát nem, mint állapotot, hanem mint célt jelölik meg. Tehát itt nekünk az Európai Unión belül sürgősen tisztáznunk kell néhány dolgot, mert vannak országok, amelyek most már bevallják nyíltan, hogy ők bevándorlóországok akarnak lenni. És vannak országok, amelyek bevallják nyíltan, például mi, magyarok, hogy mi meg nem akarunk bevándorlóország lenni. És ezt a két álláspontot nem lehet összeegyeztetni, mert az ember vagy bevándorlóország, vagy nem az. És mi nem fogunk engedni. És ahogy őket ismerem, különösen a németeket, azok se az a fajta. Következésképpen meg kell tanulnunk, vagy ki kell alakítanunk azokat a szabályokat, ahol a két teljesen különböző nemzeti koncepció – a bevándorlóország, Németország és egyebek, más országok, illetve a nem bevándorló, közép-európai, köztük Magyarország – együtt tudjon élni. Ezeknek a szabályait ki kell alakítani, ezek ma hiányoznak.
Ön úgy fogalmazott a napokban, hogy a rezsiharc örök, és ez így lesz 2022-ben is a választások előtt. Miért kell megvédeni a rezsit? Miért kell megvédeni? A baloldal nem szokta beleírni a programjába, hogy ő megemeli majd a gáz árát meg a villany árát.
Amikor rezsicsökkentésről beszélünk, ugye, ez 2013-14-ben indított csatája vagy harca Magyarországnak, akkor azt mondjuk, hogy a világpiaci ára az áramnak, a gáznak rendszeresen változik, hol föl, hol le, időnként és gyakrabban fölfelé. Ez súlyos terhet jelent a családok számára, és ezért ne engedjük, hogy az a számla, amit Ön fizet a gáz meg az áram után, a világpiaci árakat követve hol magasabb, hol alacsonyabb legyen, hanem szorítsuk le az árat egy olyan szintre, ami ésszerű, még kibírható, kedvező, és azt állandósítsuk. És mindegy, hogy hogyan mozog az áram meg a gáz világpiaci ára, mi ezen az áron adjuk a gázt meg az áramot meg a távfűtést a háztartásoknak.
De ez piacellenes, azt mondják.
De engem nem a piac érdekel, hanem a magyar emberek. Tehát az a helyzet, hogy ez a rendszer működőképes. Ha azt mondanák, hogy ez a rendszer nem működik, hogy ez butaság, összeomlik, rosszat tesz a családoknak, arról lehetne beszélni. De ez nem igaz. Teljesen nyilvánvaló, 2013 óta van nyolc év tapasztalatunk arról, hogy ez a rendszer működik. Most, amikor az árak az egekben vannak, többszörösére nőtt a gáz meg az áram ára, ez a nyugat-európaiakat mind meggyötri, mert ott a háztartásoknak a rezsije automatikusan követi az energiaár emelkedését, és most kapkodnak fűhöz-fához, hogy hogyan próbálják megvédeni a családokat. Mi ezt csináljuk hét-nyolc éve. Tehát nekünk – mindegy, hogy piacellenes, vagy nem – van egy kialakított rendszerünk, és ez működőképes, ez jó a családoknak. Miért kellene ezen változtatni? Nem tudom, ki az a piac, Doktor Piac, vagy Mr. Piac, aki bekopog, és azt mondja, hogy ezt nem lehet. Tehát a piacot az emberek működtetik, közöttük például az államok is, annak mi is részei vagyunk. Tehát a piac nem valami a mennyből vagy a Jóistentől ránk ereszkedett szabályrendszer, hanem egy olyan szabályrendszer, amit mi alakítunk. Van ilyen piac, olyan piac, korlátozott, szabad, sokfajta létezik, de ezt mi döntjük el. Nem érdemes beleesni a baloldal csapdájába, aki azt állítja, hogy létezik valami orákulum, amelyik azt mondja, hogy így kell ennek kinézni, hanem pont fordítva: abból kell kiindulni, hogy szabadok vagyunk, megvan a képességünk meg a lehetőségünk arra, hogy mi magunk szabályozzuk, hogy hogyan legyen. Persze jól kell szabályozni, mert ha ésszerűtlen dolgokat csinálunk, bármilyen jó szándékkal is, abból baj lesz. Na, de a rezsicsökkentésből nem lett baj, hiszen van hét-nyolc sikeres év a hátunk mögött. Ez jó rendszer. Ezt parasztvakításnak nevezni, ugye, most a baloldal ezt csinálja, inkább azt nevezném butaságnak, nem a rezsicsökkentést magát. Tehát ez egy megvédhető, jó rendszer. Brüsszelben is megvédtük egyébként, mert persze a multik ettől nem boldogok, mert ők szeretnének több pénzt kivenni az Ön zsebéből, és azt mondják, hogy Ön adjon több pénzt a gázért meg az áramért, értelemszerűen ezzel növelik a profitjukat. Ezt én megértem, a cégek végül is azért dolgoznak, hogy profitot termeljenek maguknak, a tulajdonosoknak meg az ott dolgozóknak, de nincsenek egyedül a világon, azért mi is vagyunk, fogyasztók, valakinek bennünket is meg kell védenie, és erre találták ki a kormányokat. És a magyar kormány nem a multik, hanem az emberek oldalán áll. Én elfogadom, hogyha valaki gazdasági tevékenységet végez, gázt, áramot állít elő vagy szolgáltat, azon legyen neki valami olyan profitja, ami tisztességes. De nem lehet megengedni, hogy az egekbe ugorjon az ár, és ő egekbe ugró profitot vigyen el. Ezt korlátozni kell. Ez így igazságos. Most nem a vállalkozásokról beszélünk meg nem az iparról, hanem most a háztartásokról beszélünk, a gyerekekről, az asszonyokról, a családokról, a hónap végén kifizetendő számlákról beszélünk, és itt igenis legitim, érvényes, helyes, ha a kormány beavatkozik, csak jól kell beavatkozni. Mi a jó beavatkozás? Az idő dönti el. Van hét-nyolc év mögöttünk, eldöntötte az idő, ez jó, védjük meg. Én azért is beszélek erről talán kicsit hevesebben a szokásosnál, mert föl akarom ébreszteni az emberek veszélyérzetét, mert itt két oldalról vannak megtámadva a magyar családok. Megtámadja őket a baloldal, aki sosem támogatta a rezsicsökkentést, ma is minden héten megtámadja, szinte minden nap. A másik oldalon pedig a multik Brüsszelen keresztül támadnak, és most újra rezsiemelést akarnak elérni. Most az a tervük, hogy az Ön házát meg az Ön autóját meg akarják adóztatni. Tehát a mindennapi élet fönntartásához szükséges energiakiadásokra egy extraadót akarnak kivetni. Ön fizetni fog, ha a magyar kormány nem védi meg Önt, ha Brüsszelen múlik, Ön fizetni fog plusz pénzt azért, mert autót tart, és plusz pénzt azért, mert fűti a lakását. Ez ellen föl kell lépnünk, a baloldallal szemben is és Brüsszellel szemben is.
A parlament előtt van az adócsomag. Azért gondolkodik adócsökkentésben a kormány, mert ebben a folyamatban, ebben a politikában, szakpolitikában is van több éves tapasztalata, amelyik azt mutatja, hogy ez működteti a gazdaságot, jót tesz a gazdaságnak?
A baloldal és a jobboldal között Magyarországon van egy nagy vita harminc éve.
Egy?
Több nagy vita is van, de egy vita legalább harminc éve itt hullámzik közöttünk. A baloldal abban hisz, hogy adót kell emelni, mi meg abban hiszünk, hogy adót kell csökkenteni. Ez két teljesen különböző filozófia, és két teljesen különböző világlátás. Mi azért vagyunk az adócsökkentés hívei, mert mi azt látjuk, hogyha adót csökkentünk, akkor van munka. Tehát amikor a baloldal van kormányon, és adót emel, akkor munkanélküliség is van. Nemcsak magas adók vannak, hanem egyúttal munkanélküliség is, a két dolog összefügg. Amikor mi vagyunk kormányon, akkor csökkentjük az adókat, és van munka, nagyon alacsony vagy nincs is munkanélküliség. Most is ez a helyzet Magyarországon, inkább munkaerőhiány van, nem pedig munkaerő-felesleg. Ez azt bizonyítja, hogyha jól szabályozza az ember az adókat, csökkenti azoknak a mértékét, az a pénz benn marad a gazdaságban, abból bért tudnak fizetni a munkásoknak a munkaadók, illetve fejlesztéseket tudnak végrehajtani, ami újabb munkahelyeket teremt. Mi ebben a logikában hiszünk. És ez minden választásnak tétje Magyarországon. Ha a baloldal nyer, lehet tudni, hogy adóemelés lesz. Én jól emlékszem, 2010 előtt az átlagjövedelem is a legmagasabb sávba tartozó adóval volt sújtva. Ehelyett most az van, hogy aki tízszer többet keres, tízszer többet fizet, a középosztály pedig meg van védve. Tehát én hiszek az adócsökkentés politikájában, mert bevált. Ha munka van, minden van. Magyarországon a munkanélküliség az egyik legalacsonyabb Európában, és, mondjuk, a minimálbért tekintve, ami egy mutatószámnak tekinthető, ha jól emlékszem, akkor valahol 73 ezer forint környékén volt a minimálbér 2010-ben, amikor a nemzeti kormány hivatalba lépett, az jövő év elején pedig 200 ezer forint lesz. Magasabb ma a minimálbér, vagy magasabb lesz január 1-jétől a minimálbér, mint az átlagjövedelem volt a baloldal alatt. Ez a különbség az adóemelés és az adócsökkentés politikája között. Éppen ezért, 2022. január 1-jétől, ismét jelentős adócsökkentéseket hajtunk majd végre. Elsősorban a munkát terhelő adókat fogjuk csökkenteni, hiszen mi a munka pártján vagyunk, 750 milliárd forintot hagyunk a vállalkozóknál, de cserébe a vállalkozók elvállalták, hogy fölemelik a minimálbért és a garantált bérminimumot, az pedig 260 ezer forintig megy föl, mi pedig cserébe lecsökkentettük az adókat. Csökkentjük egyébként az ekhót, a kisvállalati adót, és az iparűzési adókedvezményt is fönntartjuk, ezt tavaly megfeleztük, nem emeljük vissza a korábbi szintre. És még egy érdekes dolog van, hogy ezzel párhuzamosan, mert mi a munka mellett a családokat is támogatjuk, a babakötvény után járó állami támogatásnak az összegét is meg fogjuk duplázni a következő évben. Mindenkinek szeretném fölhívni a figyelmét erre a megtakarítási és befektetési lehetőségre. Mi lenne jobb befektetés, mint a saját gyerekeinkbe fektetni? Tehát a babakötvény azok számára érhető el, akiknek gyermekük van, de annak a kamata mindig az infláció plusz 3 százalék. Nincs még egy ilyen kedvező befektetési forma Magyarországon. Nemcsak a munkát akarjuk összekapcsolni a magasabb jövedelemmel, hanem a munkát, a családot meg a magasabb jövedelmet szeretnénk összekapcsolni egymással.
Köszönöm! Orbán Viktor miniszterelnököt hallották.
