Lékó István: A globális identitásháború kapcsán az önazonosság mindhárom szintje iszonyú globális hatalmi nyomás alatt van a Nyugat meghatározó politikusai, óriásvállalatai, a média és az úgynevezett celebvilág részéről. Támadják a családot, a nemzetet és az európai, keresztény, fehér ember kultúráját. Aki ezt a hagyományos önazonosságát szeretné megvédeni, azt azonnal megbélyegzik, homofóbnak, transzfóbnak, nacionalistának, populistának, rasszistának állítják be. A V4 együttműködés számára rendkívüli erő, hogy mind a négy országban a nép többsége ragaszkodik a hagyományos identitáshoz. Hogyan lehet harcolni ekkora túlerővel szemben? Van egyáltalán esély?
Ez nem egy sprintverseny, hanem hosszútávfutás, maraton. Aki kitartóbb, az győz. Az oktatás, a családpolitika, az iskolai nevelés kérdése, a médiaszabályozás mind-mind nemzeti hatáskörbe tartozó kérdések. Senki nem veheti el tőlünk. Az a kérdés, hogy elég bátrak és elég kitartók vagyunk-e, hogy úgy szabályozzuk ezeket a kérdéseket, hogy a mi nemzeteinknek jó legyen. Ha mi vagyunk kitartóbbak, mi nyerünk, ha ők a kitartóbbak, akkor ők.
Miben látja a cancel culture vagy más megfogalmazásban a woke mozgalom hihetetlen gyors és intenzív felfutását a nyugati világban?
Az, amit elegánsan woke-nak nevezünk, valójában újmarxizmus. Más szavakat használ, de ugyanazokat a gondolati sémákat követi, mint a marxizmus. A marxizmus akkor sikeres vagy népszerű, ha megelőzi néhány évtizednyi liberális kormányzás, előkészítés. Újmarxista magok konzervatív földből sosem tudnak kisarjadni, csak liberális talajból. A liberális gondolkodás szerint mindent az ész, a racionalitás alapján lehet és kell szabályozni. Mellőzi azokat a dolgokat, amelyek túl vannak az értelmen, de fontosak. Ilyen a kultúra, a hagyomány, a történelem, a vallásosság. Ezeket a tényezőket nemlétezőnek tekinti. Úgy akarja megoldani a társadalmi problémákat, hogy ezeket kiiktatja. Mi Közép-Európában be vagyunk oltva az újmarxizmus ellen, mert itt 45 évig hatalmon volt a marxizmus. Van vakcinánk, woke-vakcinánk, hiszen mi 45 éven át láttuk, hogy mi lesz a marxizmusból. Mi éltünk abban a világban, és nem kívánjuk senkinek. A nyugatiak nincsenek beoltva. Számukra a marxizmus egy intellektuális kérdés. Mi tudjuk, milyen a világ, ha a gazdaságot és a társadalmat marxista alapokon szervezik. Tudjuk, hogy abból diktatúra lesz, mert a marxizmus meg a demokrácia nem fér össze egymással. A nyugatiak még úgy tudják, vagy azt hiszik, hogy a kettőt össze lehet egyeztetni. Erről könyvtárnyi irodalmat írnak. Feleslegesen. El kellene jönni Közép-Európába, megnézni a valóságot, és rögtön látnák, hogy ez nem fog menni. Tehát mi védettek vagyunk, ők nem.
Tehát akkor Nyugaton két vírus van, és az egyikre van vakcina, a másikra nincs?
Igen, egy COVID-19 és egy woke vagy cancel culture vírus, viszont ez utóbbi ellen csak Közép Európában adnak vakcinát. Ide kell érte jönni.
Hogyan fogalmazná meg ennek a mozgalomnak a filozófiai, társadalmi okait?
A lényeg az, hogy amit nem lehet ésszel felfogni, azt ki is iktatják a gondolkodásukból. Márpedig az ember csak fele részben áll észből, a másik fele érzelem, történelem, hagyomány, neveltetés. Ezek nem mellőzhető dolgok, ugyanúgy valóságosak, mint a racionalitás.
Egy beszédében nemrég úgy fogalmazott, hogy a Nyugat megbénult. Hogyan értette ezt?
Van egy történelmi bénultsága. Arra a kérdésre, hogy mi a Nyugat küldetése a világban, ma nem tudnak válaszolni. Sőt, éppen az újmarxista gondolkodás miatt úgy vélik, hogy az a teljesítmény, amit a Nyugat az elmúlt négyszáz évben letett az asztalra, inkább negatív volt, mint pozitív. Ezért a Nyugat ma nem tudja, hogy ő mit is adhatna hozzá a világhoz. Van-e valami, amit csak ő tud hozzáadni? A Nyugat a kereszténységből kinőtt, a racionalitást befogadó, sajátos létforma volt. Alapja a kereszténység, de elválaszthatatlan része lett a felvilágosodás és a racionalitás is. Ezt kombináltuk, és ebből hoztunk létre egy olyan világot, amely az egész Földön a legversenyképesebb és legsikeresebb volt. Ezt most elveszítjük, mert feladjuk a történelmi, keresztény alapokat. De bénult a Nyugat egy másik értelemben is: a politikai stabilitás egyre több országban szűnik meg. Merthogy Trump elnök már nincs hivatalban Amerikában, nem tudjuk, mi is az amerikai politika. Most, hogy Németországban Merkel távozott, nem tudjuk, mi a német politika, és csak reménykedünk abban, hogy a francia választás után tudni fogjuk, hogy milyen lesz a francia politika. Történelmi távlatban és rövid távon is cselekvésképtelenség jellemzi a Nyugatot.
Mit gondol arról, hogy a történelem fontos személyiségeinek szobrait ledöntik?
Életem egyik fontos élménye, amikor ellátogattam az első amerikai elnök, George Washington szülőházába. Ott láthattam, hogy ő egy rabszolgatartó ember volt, a birtokának része volt az az épület, ahol a rabszolgákat tartották. A rabszolgaságról megvan a lesújtó véleményünk, de ettől még George Washington nagy államférfi marad. Nem lehet úgy ítélkezni, hogy aki nem felel meg a mai elvárásainknak, az nem lehetett nagy államférfi a saját korában sem. Most, háromszáz évvel később támasztunk feltételeket, és utána ledöntjük a szobrát? Winston Churchillnek nagy szerepe volt abban, hogy a csehek meg a magyarok a Vasfüggöny rossz oldalára kerültek. Végül is ő meg az amerikaiak dobtak bennünket a szovjeteknek. És ezt nem is fogjuk neki elfelejteni. De ettől még Winston Churchill nagy államférfi volt. Nem azt érdemli, hogy ledöntsék a szobrát. A kulturális és történelmi kérdésekben a propagandisztikus leegyszerűsítés mindig bajt hoz.
A másik oldalon viszont szobrokat állítanak Nyugat-Európában például Marxnak, ahol Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke is részt vett, de Leninnek is. Győzni fog a kommunista forradalom Nyugaton?
Ott, ahol nem volt kommunizmus, még léteznek illúziók. Azt reméltem, hogy a közép-európai országok belépése az Európai Unióba hozzáad egy antikommunista, antimarxista, antileninista kultúrát az összeurópai jelenkori kultúrához. Mi adnánk is, de ők nem kérnek belőle.
A haladók ideológiájának egyik megjelenési formája a futballmeccsek kezdetekor a teátrális térdepelés. Mi ebben a kérdésben az álláspontja?
A magyar ember a szerelme előtt térdel, amikor megkéri a kezét, meg az Isten előtt. Esetleg a nemzet nagysága előtt, egy ihletett pillanatban. Ezért mi nem értjük, mi történik azoknak az embereknek a fejében, akik olyan gyakorisággal térdelnek le, ahogy mi inget váltunk. De ha így látják jónak, hát térdeljenek. A gond az, hogy ők elvárják tőlünk, hogy mi is letérdeljünk. Talán ez a rabszolgatartás miatti lelkiismeret-furdalásukkal lehet összefüggésben. Vicces, amikor az angolszászok oktatnak ki bennünket rasszizmusból. Náluk volt rabszolgaság, nálunk nem. Ez olyan, mint amikor a németek akarnak kioktatni bennünket antiszemitizmusból. Ezek abszurd dolgok. Ráadásul, ha a rasszizmus elleni küzdelmet úgy fogalmazzák meg, mint rejtett, de rendszerszintű fehér felsőbbrendűséget a nem fehérekkel szemben, akkor a végén éppen a fehérekkel szemben alakul ki rasszizmus.
A magyar, de a cseh válogatott játékosok, ha válogatott meccsen játszanak, nem térdelnek le, de ha a klubjaikban, melyek nagyrészt Németországban és Nagy-Britanniában vannak, lépnek pályára, akkor bizony letérdelnek. Erről mit gondoljon egy szurkoló?
A munkaadó nagy úr!
Most az az uralkodó trend, hogy akire ráfogják, hogy rasszista, és az illető tagadni mer, akkor a tagadás automatikusan beismerésnek bizonyul. Mit gondol a BLM-mozgalom aktivistáinak egyre agresszívebb tevekénységeiről?
Azt gondolom, hogy az egészet meg kell fordítani. Ha megvádolnak bennünket rasszizmussal, és mi védekezni kezdünk, akkor máris elvesztettük a mérkőzést. Egész egyszerűen azt kell képviselnünk, hogy aki támad, az bizonyítson. Ne tőlünk várják el, hogy mi bizonyítsuk be, hogy az ő vádjaikban nem vagyunk vétkesek. Ez abszurd dolog.
Brüsszelből legújabban a pedofilellenes törvény miatt kritizálják Magyarországot. Az a vád, hogy homofób törvényt fogadott el a parlament. Erre mit válaszolna?
Magyarország elfogadott egy törvényt, amely világosan kimondja, hogy az iskolai nevelésben, a szexuális témájú nevelésben a szülőknek kizárólagos joguk van. Egy LMBTQ-aktivista vagy bármely más ideológia képviselője ebben nem illetékes. Brüsszel ezt akarja felülírni. Az ő álláspontjuk az, hogy az iskolákba be kell engedni az LMBTQ-aktivistákat. Egyébként a magyar törvény a 18 év fölöttiekre nem vonatkozik. Ez csak a gyerekek védelméről szól.
A másik kérdéskör, hogy az Egyesült Államok mint világbirodalom hanyatlásával új megvilágításba kerül az Európai Unió, Oroszország és Kína eurázsiai együttműködési rendszere, mint alternatíva. Ebben már kicsit eltérnek egymástól a V4-országok, de jó lenne itt is közös álláspontra jutni. A francia köztársasági elnök, Emmanuel Macron nemrég azzal a javaslattal állt elő, hogy az uniónak újra kellene gondolni az unió kapcsolatait az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával, hogy önálló külpolitikát folytathassunk. Egyetért Macron elnökkel?
Várjuk, hogy Macron elnök kibontsa az izgalmas és érdekes gondolatát. A megértés iránti vággyal fordulunk felé. A stratégiai autonómiáról és szuverenitásról szóló vitákban szívesen részt is veszünk. Valóban, a V4-ek az orosz kérdésben nem ugyanazon a hangszínen beszélnek, de ezt is át lehet hidalni. A lengyeleknek és a Balti-államoknak különleges biztonsági igényük van keleti irányban. Ez érthető. Tehát garanciát kell adnunk a lengyeleknek és a Balti-államoknak. Az Európai Uniónak éppen az volna az egyik legfontosabb dolga, hogy európai biztonsági, katonai garanciát adjon Lengyelországnak és a baltiaknak, és akkor minden egyszerűbb lenne.
Milyen politikát kellene folytatni az uniónak és ezen belül a V4 országainak Oroszországgal és Kínával? Csak olyat, ami megfelel az Egyesült Államok érdekeinek?
Először is nagyon fontos, hogy különbséget tegyünk a propaganda és a tények között. Ami a tényeket illeti, tavaly az Egyesült Államoknak nagyobb volt a Kínával folytatott kereskedelme, mint az Európai Unióval. És közben azt javasolják, hogy mi legyünk kevésbé aktívak Kína irányában. A kínai–amerikai együttműködés minden vita ellenére folyamatosan erősödik. Miért kellene az európaiaknak kimaradniuk a Kínával való kereskedelem gazdasági előnyeiből, és ezt meghagyni kizárólag az amerikaiaknak?
Ha pedig nem, akkor előjön az a vád, hogy az Európai Unió – lásd az Északi Áramlat 2. gázvezeték esetét – szembe megy legnagyobb szövetségese érdekével. Hogyan lehet ezt a helyzetet megoldani?
Végül Amerika jóváhagyta az üzletet, és nem fenyegeti szankcióval azokat a cégeket, amelyek az Északi Áramlat 2 építésében és működtetésében részt vesznek. Miért nem fenyegeti őket tovább? Azért, mert ha ez így folytatódik, akkor télen nem lesz gáz. Lehet rázni az öklünket, de a realitás az, hogy orosz gáz nélkül ma Európa nem működik. Úgy látom, az amerikaiak is tudomásul vették ezt a tényt.
Ön szerint a jelenlegi német–francia tengelyt fel kellene váltani egy német–francia–V4 tengelynek. Miben látja egy ilyen felállásnak az előnyeit?
Képzeljük el Európát régiók hálózataként. A legnagyobb gazdasági növekedés a közép-európai térségben van: balti államok, V4, Horvátország, Szlovénia, Bulgária és Románia. Ma nélkülünk az Európai Uniónak alig lenne gazdasági növekedése, stagnáló földrész lenne. Korábban úgy gondolták, hogy mi nem tudjuk működtetni a gazdaságainkat a nyugatiak nélkül, ma a nyugatiak nem tudják a saját gazdaságukat működtetni nélkülünk. Megfordult a helyzet. Ha ez így van, akkor a közép-európaiaknak nagyobb befolyást kell kapniuk a politikai döntésekben is. Csak a német–francia tengelyen nem lehet többé működtetni az Európai Uniót. A legdinamikusabban fejlődő térséget, Közép-Európát is be kell vonni a stratégiai döntésekbe.
Nemcsak az álmok kategóriájába tartozik az a vágy, hogy az unió jövőjét a V4 országai is sikerrel alakíthatják?
Egyáltalán nem. Én ezt hívom új realitásnak Európában. Közép-Európa nélkül nem működik az európai gazdaság.
Én inkább úgy látom, hogy a progresszív politikusok, intézmények és újságírók inkább azon fáradoznak, hogy szétverjék a V4-et. Jól szervezett, már-már katonai fegyelemmel működő hálózatuk van dollármilliárdokkal a háttérben. A konzervatív oldal ilyennel egyáltalán nem rendelkezik. Miért? Ez nem a jobboldal sajátja?
Építjük ezt a hálózatot. Egyre több elemből áll már, de hátrányban vagyunk. Ennek szellemtörténeti oka van. 1990-ig a liberálisok és konzervatívok majd’ száz évig szövetségben voltak egymással a fasizmus meg a kommunizmus ellen. 1990-ben megdöntöttük a kommunizmust, a liberálisok pedig rájöttek arra, hogy a politikai verseny ismét a liberálisok és a konzervatívok között lesz, éppen úgy, mint ahogyan az száz évvel korábban volt. És ők hamarabb léptek. Mi lépést tévesztettünk, vagyis lépéshátrányban vagyunk.
A balliberális politikusok nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is azt mondják, hogy ez az elképzelés szétveri az Európai Uniót. Meg általában és már évek óta számukra Orbán Viktor olyan politikust testesít meg, aki szét akarja verni az uniót és kiléptetni Magyarországot az unióból. Jobb lenne Magyarországnak az Európai Unión kívül?
Magyarországnak az Európai Unión belül kell maradnia. Szükségünk van az Európai Unió piacaira, nekünk érdekünk az egységes piac. Az egységes piac pedig az Európai Unióval egyenlő, ezért bent kell maradnunk az unióban. De az is igaz, hogy mi meg akarjuk változtatni az uniót, és azt szeretnénk, hogy a közép-európai érdekeket és szempontokat nagyobb súllyal vegyék figyelembe, mint ahogy eddig tették. Úgy érezzük, hogy a tényleges gazdasági teljesítményünkhöz és súlyunkhoz képest a mi befolyásunk az uniós döntésekre aránytalanul kicsi. Ezt kell megváltoztatni.
Brüsszelben az a trend, hogyha valaki nem ért egyet valamilyen döntéssel vagy tervvel, vagy ne adj’ Isten, ellenzi azt, annak azt üzenik, hogy inkább hallgasson, merthogy az unió nemcsak akkor jó, ha pénzt ad. Ön több alkalommal is hangot adott annak a véleményének, hogy például Magyarországról több pénz megy az unióba, mint onnan Magyarországra. Elmagyarázná az álláspontját?
Vonjunk egyenleget, és az egyik serpenyőbe írjuk be, hogy mennyi pénz érkezik az Európai Unióból Magyarországra, Csehországba vagy Lengyelországba, és nézzük meg, hogy tőlünk mennyi nyereséget vittek ki, és kiderül, hogy rajtunk a németek meg a franciák rengeteg pénzt kerestek. Mi sem jártunk rosszul, mert közben a technológiai színvonalunk nőtt, az ipari kultúránk fejlődött, munkahelyek jöttek létre. Ha csak azt nézzük, hogy ki kinek ad pénzt, akkor a helyzet az, hogy ők keresnek rajtunk. Ezért képmutatás az, amikor azzal érvelnek, hogy ők adnak nekünk pénzt, miközben valójában ők viszik ki a mi pénzünket.
Ön nemrég elindított egy saját projektet Szamizdat néven, ahol időről időre magyar, angol és német nyelven kifejti gondolatait bizonyos aktualitásokról. Miért ezt a nevet adta ennek a projektnek? A szamizdat kifejezés eredetileg a már több mint harminc éve elmúlt totalitárius rendszer elleni szembenállást fejezte ki, amiben Önnek voltak tapasztalatai…
Ezért is indítottam. A szamizdat egy antikommunista műfaj, a földalatti ellenállás időszakában fejlődött ki. Én is sok szamizdatot olvastam, és terjesztettem még a nyolcvanas években. A szamizdat olyan időszakokban indokolt, amikor úgy érezzük, hogy a véleményünk nem jut el torzítás nélkül az emberekhez. Ma pedig bármit mondok, azt a liberális média eltorzítja. Azért teszek közzé rövid írásokat ezzel a címmel, hogy az emberek figyelmét felhívjam arra, hogy ne a magyarázatot olvassák, hanem magát a szöveget. A liberálisok óriási lépéselőnyre tettek szert a médiában, az egyetemeken, a közigazgatásban, a bíróságokon, kiépítettek egy olyan pozíciót, amit én véleményhegemóniának hívok. A liberálisok már nem törekszenek arra, hogy véleménypluralizmus legyen, és minden vélemény elhangozhasson, akár az enyém is, hanem csináltak egy kánont, és csak az hangozhat el, ami egybevág az ő világ- és politikaértelmezésükkel. Ez ellen egyetlen módon lehet küzdeni: ha közvetlenül eljutunk az olvasóhoz. Ezért írok szamizdat stílusban.
Amikor pár hete Budapesten találkozott Ferenc pápával, arra kérte, hogy ne hagyja elveszni a keresztény Magyarországot. Kifejtené, mire is gondolt pontosan?
Azoknak, akik hisznek abban, hogy a kereszténység nemcsak a múltunk, hanem a jövőnk része is, össze kell fogniuk. Ma sok olyan erőcsoport van, amely át akarja léptetni az európai kontinenst egy posztkeresztény korszakba. Különösen a brüsszeli bürokraták körében népszerű ez a gondolat. Ma a világpolitikában a legnagyobb keresztény hatalom mégiscsak a Vatikán. Ezért alázattal arra kértem a Szentatyát, hogy segítsen nekünk keresztényként megmaradni.
A pápa pár órás magyarországi látogatása kapcsán a nyugati mainstream média lényegében három dologra fektetett hangsúlyt. Az egyiket úgy fogalmazta meg a BBC, hogy a pápa találkozik Magyarország populista vezetőjével, a másik úgy hangzott, hogy a látogatás megmutatja, hogy a pápa egészséges-e, a harmadik pedig azt sugallta, mintha Magyarországon antiszemitizmus lenne, pedig a pápa szavaiból ezt a legnagyobb rosszindulattal sem lehetett kiolvasni. Meg lehet szokni a hasonló reakciókat?
Ebből az látszik, hogy az álhírekkel szemben még a Vatikán sem védett. De a Szentatya azért jött Magyarországra, azért gyűlt itt össze tengernyi keresztény, nemcsak katolikusok, hanem kálvinisták meg ortodoxok is, mert úgy éreztük, hogy együtt fogjuk átélni a Szentlélek kiáradását. És ez így is lett.
Mit gondol a 15 százalékos globális társasági adó bevezetéséről? Ez Magyarországnak nem lenne jó, hiszen ott ez az adó 9 százalék. Egyetért?
Általában nem támogatok olyan nemzetközi döntést, amely beleavatkozik egy-egy tagállam adópolitikájába. Szerintem semmi köze sem a németeknek, sem az amerikaiaknak ahhoz, hogy Magyarországon milyen adórendszer van. Mi sem szólunk bele, hogy milyen a német vagy az amerikai adórendszer.
Már bocsánatot kértek Öntől – nyilvánosan vagy négyszemközt – azok a politikusok és közéleti személyiségek, akik 2015-ben és azután is sokszor idegengyűlölőnek és olykor még nácinak is nevezték amiatt, mert Magyarország kerítést épített az illegális migránsok Európai Unióba való beözönlése ellen?
A nagyvonalúság már kiveszett Brüsszelből és vele a bocsánatkérés képessége is.
Amikor pár hónapja illegális migránsok ezrei próbálkoztak bejutni Belaruszon keresztül az unióba, az érintett tagállamok gyorsan nekiálltak kerítést építeni, és ezt még Brüsszel is azonnal támogatta ahelyett, hogy a magyar példa okán elítélte volna őket. Ez azt jelenti, hogy az a migráns, aki a magyar határon akar az Európai Unióba jönni, az jó migráns, de aki például valamelyik balti ország határán keresztül, az rossz migráns? És a magyar kerítés rossz kerítés, a balti országoké pedig jó?
Kettős mérce van Európában. Ha egy liberális kormány csinál valamit, az mindig jó, ha egy konzervatív csinál valamit, az mindig rossz. Akkor is, ha az a két dolog ugyanaz.
A migrációs nyomás eddig is nagy volt az unióra, de most az afgán helyzet miatt a nyomás egyre nőni fog. Be kell az Európi Uniónak fogadni az afgán menekülteket?
Nem kell. Az afgán migránsoknak ott kell maradniuk a térségben. Nekünk segítenünk kellene, hogy a térség országai meg tudjanak birkózni az Afganisztánból eljövők terhével. De ha a németek úgy kívánják, szívesen nyitunk egy korridort, és az afgán migránsok a korridoron keresztül eljuthatnak Németországba. Ha a német kancellárnak lesz ilyen kérése, mint ahogyan Angela Merkelnek volt 2015-ben, akkor mi azt megfontoljuk.
Az afgán témát úgy is hallottam valakitől megfogalmazni, hogy „a Nyugatról küldött demokráciaexport után most jön a Nyugatra tartó terrorizmus importja.“ Lát benne igazságot?
Mindig érdemes a tényekből kiindulnunk. A 2015-ös nagy migrációs invázió után megszaporodtak a terrorcselekmények. Tehát van összefüggés. Nagyobb migrációs hullám, több terrorcselekmény. Ez a realitás.
Brüsszel megint meg fogja próbálni ráerőltetni a tagállamokra a migránsok elosztását? Esetleg megint azzal fogja zsarolni az ellenálló országokat, hogy visszatartja a kifizetendő uniós pénzeket?
Ez egy vég nélküli történet. Újra és újra meg fogják próbálni, és nekünk újra és újra meg kell vétóznunk majd a tanácsüléseken, ahogyan Andrej Babiš miniszterelnök úrral tettük évekkel ezelőtt. A következő hónapokban is vár ránk ilyen Európai Tanács-ülés, ahol közösen kell majd megállítanunk a migránsok szétosztására vonatkozó uniós elképzeléseket. Ez olyan, mint egy búvópatak. Egyszer eltűnik, aztán máshol felbukkan, és nekünk folyamatosan vissza kell terelnünk a föld alá. Az uniós pénzek járnak nekünk. Előbb-utóbb oda kell adniuk, de képesek lassítani a döntést. Ezért vettünk fel mi, magyarok a pénzpiacról annyi pénzt, hogy az összes, koronavírus utáni kilábaláshoz szükséges fejlesztést meg tudjuk indítani. Meg is indítottuk, pedig Brüsszelből egy cent sem érkezett. A magyar programok már futnak.
Milyen nagy hitelről van szó?
Felvettünk 4,5 milliárd eurónyi hitelt, 1 százalék alatti kamattal. Jó üzlet volt.
Magyarországon most emlékeznek a hírhedt őszödi beszédre, amelyet az akkori szocialista miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc 15 éve mondott egy zárt pártrendezvényen. A beszédből kiderült, hogy a szocialisták a választásokat hazugságok árán, az emberek félrevezetésével nyerték még, és miután hatalomra kerültek, gazdaságilag csődbe vitték az országot. Amikor emiatt az emberek kimentek az utcára, a tüntetéseket, amelyek éppen az 1956-os szabadságharc ötvenedik évfordulójára estek, a szocialista kormány véresen leverte, sok embernek kilőtték a szemét, mások a sérüléseik miatt életük végéig nyomorékká váltak. Hogyan lehetséges az, hogy ekkor az Európai Unió politikusai hallgattak, a híres jogvédő szervezetek szintén?
Azért, mert a jogvédő szervezetek és az európai bürokraták baloldaliak, és egy baloldali kormány által elkövetett jogsértést mindig megbocsátanak. Ez se nem szép, se nem helyes, és visszavezet minket oda, hogy Közép-Európának nagyobb befolyást kell gyakorolnia a brüsszeli politikára.
Hogyan állhatott elő az a helyzet, hogy a szocialista milliárdos Gyurcsány Ferenc, aki a rendszerváltás utáni legnagyobb politikai és gazdasági válságába taszította az országot, most az ellenzék valódi vezetőjévé vált?
Magyarországon a mostani kormány az elődjével harcol. Számunkra most az a kihívás, hogy a Gyurcsány-féle kormányzás szereplőinek a visszatérését megakadályozzuk. Ez a politikai küzdelem tétje Magyarországon. Ismerjük a kommunistákat: szívós fajta, és hatalomtechnikailag igen képzettek. Kormányozni nem tudnak, a mi szerencsétlenségünkre Gyurcsányék sem tudtak, és csődbe is vitték Magyarországot. Ám hatalomtechnikailag, szervezkedésben, titkos eljárásrendek kialakításában, földalatti mozgásokban, nem látható hálózatok építésében nagyon is jók. A szocialisták lényegében volt kommunisták, és ez a képességük megmaradt. Ezzel számolnunk kell egész Közép-Európában.
A baloldal a választói amnéziára tett fel mindent? Felejtenek az emberek?
Nem. Ezért is nyertünk háromszor egymás után. Ezért fogunk nyerni negyedszer is.
Mivel magyarázza azt, hogy ugyanúgy, mint Magyarországon, ahol egy Orbán-ellenes blokkba álltak össze a kommunisták a szélsőjobbal, amelyet moslékkoalíciónak is hívnak, Csehországban is egy Babiš-ellenes hasonló tömörülés jött létre, bár a szélsőbal és a szélsőjobb kizárásával. Van esélye ilyen bizarr koalícióknak? Csehország esetében ez a konzervatív jobboldal és a kalózok hatalomra kerülését jelentené.
Meg kell értenünk, hogy a folyamatok minden közép-európai országban ugyanazok. Lengyelországban is, Csehországban is, Magyarországon is. Amikor nem tetszik valamelyik nagyhatalomnak egy-egy kormány Közép-Európában, akkor megpróbálják a velük szimpatizáló, az ő érdekeiket kiszolgáló csoportokat hatalomra juttatni. Amikor azt mondja valaki, hogy ne verjük szét az Európai Uniót, mármint Babiš meg én, az azt jelenti, hogy ne a csehek meg a magyarok döntsenek az országaik sorsáról, hanem Brüsszel. Akik Európa mellett tüntetnek, azok valójában a cseh meg a magyar szuverenitás ellen tüntetnek. Ezt kívülről a Soros-féle hálózat, a brüsszeli bürokrácia támogatja. Olyan vezetők helyett, akik a saját országuk függetlenségéért harcolnak, legyenek szolgálatkész baloldali kormányok, valójában ezt akarják. Brüsszelnek ma sajnos szervilis kormányok kellenek.
Magyarországon az Orbán-ellenes koalíció egyes tagjai azt javasolják, hogyha esetleg hatalomra jutnak, akkor kétharmados parlamenti többség nélkül is meg fogják változtatni az alkotmányt, bár ahhoz az egyszerű többség nem lenne elég. Elképzelhető ilyen forgatókönyv?
Nem.
Miért marad csendben az Európai Bizottság és az Európai Parlament? Hiszen ez a jogállam tankönyvbe illő megtiprása lenne. Ha ezt az Ön kormánya akarná megtenni, akkor milyen lenne a brüsszeli reakció?
Ők is tudják, hogy ez csak blöff.
Andrej Babišsal jó barátok, pedig róla nem lehet elmondani, hogy konzervatív. keresztény politikát folytat. Mi a kölcsönös szimpátia lényege?
Andrej Babiš nagy harcos. Nézze, a magyarok jobban vonzódnak a keresztény szellemi hagyományokhoz, mint a csehek, és a magyarokban a nemzeti érzés is radikálisabb, mint a csehekben, tehát van különbség a két nép karaktere között, ami a két vezető habitusában is látszik. De senki sem vitathatja el, hogy Andrej Babiš az egyik legnagyobb harcos Európában. Nemcsak a nemzetközi porondon, otthon is. Harcol a nyugdíjakért, megemelte a nyugdíjakat Csehországban. Harcol a bérek emeléséért. Egy gazdaságpolitikát sikeresen végig vinni, ahhoz karakter kell, és Andrej Babiš egy karakteres vezető, és Magyarországon ezt az emberek méltányolják.
A baloldali és liberális kritika erre azt mondaná, hogy Önökben a diktatórikus hajlam közös, meg az, hogy mindketten oligarchikus rendszert szeretnének kiépíteni, és az, hogy privatizálni akarják az államot…
Mi mind a ketten alávetjük magunkat a választók döntésének, és azt elfogadjuk. A diktátorok nem vetik magukat alá a nép döntésének, úgyhogy ez az egész egy politikai propaganda.
Hogyan értékeli a németországi választásokat?
Valami új történik Németországban. Mi a vaskancellárokhoz vagyunk szokva. Bismarck, Helmut Kohl, sőt Angela Merkel is. Határozott német vezetőkhöz vagyunk szokva. Megszoktuk, hogy Németország tudja, hogy mit akar. Ha van is vita, egy vezető a vitákat mindig képes összegezni, lezárni és utána egy kiszámítható Németországot létrehozni. A nagy kérdés most az, hogy lesz-e ebből a választási eredményből egy kiszámítható, megbízható, nagy kancellár által vezetett Németország. Erre a kérdésre még nem kaptuk meg a választ.