Orbán Viktor felidézte azt az ősi szokást, hogy zord időkben őrtüzeket gyújtottak az emberek, hogy lángjuknál összegyűljenek és felmelegedhessenek.

„Farkas Árpád több évtizedes pályája során ilyen őrtüze lett Háromszéknek, Erdélynek és az egész magyarságnak. Konok, olthatatlan lánggal fénylő szövétnek-ember, aki a romániai diktatúra évtizedei alatt és a forradalom után sem fogadott el más rendet azon kívül, mint ami a magyar nyelvhez, a szülőföldhöz és az ősök útmutatásaihoz való ragaszkodás örök érvényű parancsaiból számára következett. Félelem helyett büszkeséggel élte meg, hogy kisebbségi sorsba született magyarként neki nem mentőövvel, hanem malomkővel a nyakában kellett úsznia” – idézte levelében a miniszterelnök.

Úgy vélte: Farkas Árpád ennek köszönhette határozott, szálegyenes tartását is, amellyel egész életében nemet tudott mondani mindenre, ami sértette saját közössége önbecsülését, de mindig készen állt együtt harcolni azokkal, akik szívükön viselték a magyarság sorsát.
„Hálásak vagyunk, hogy verseiben, publicisztikáiban és számos jelentős erdélyi lap szerkesztőjeként is a magyar nemzet határokon átívelő összetartozásának bátor szószólója volt” – fogalmazott részvétlevelében a miniszterelnök.

Farkas Árpád Kossuth-díjas költő hosszú betegség után élete 77. évében hunyt el vasárnap Sepsiszentgyörgyön.