Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak!
Tisztelettel köszöntöm Önöket. Az Országgyűlés az előző rendes ülésszak utolsó ülését 2017. június 15-én tartotta. Azóta eltelt három hónap. Alkotmányos szokásaink szerint ilyenkor a kormány feje jelentést tesz az ismét összeülő képviselőknek arról, ami fontos volt a parlamenti ülések nélkül eltelt időszakban. Tisztelt Elnök úr, ezért kértem most szót.
Tisztelt Ház!
Ami az ország gazdasági helyzetét illeti, a száraz tények a következőek. 2017. június végére – ezt az utolsó adatot ismerjük – az államadósság 74 százalék alá csökkent. Gazdaságunk a második negyedévben 3,2 százalékkal nőtt. Sikerült tovább emelnünk a foglalkoztatottak számát, 4 millió 434 ezer ember dolgozik ma Magyarországon, akiknek ezért köszönetet is mondok; ez 62 ezres növekedés az előző évhez képest. A munkanélküliek számát csökkentettük, ez ma 193 ezer, egy éve pedig 227 ezer volt. 4,2 százalékos a munkanélküliség, ami azt jelenti, hogy a teljes foglalkoztatottság karnyújtásnyi távolságra van már csak. A közfoglalkoztatottak számát folyamatosan csökkentettük, folyamatosan lépnek át a magángazdaság területére. Ezek az adatok együtt megkockáztathatóvá teszik azt a kijelentést, hogy a munkaalapú gazdaság felépítése sikerült, a gazdaság működik, Magyarország ma olyan ország, amely képes minden polgárának munkát adni, aki dolgozni akar.
Tisztelt Ház!
Rendelkezésünkre állnak az első félévi fizetési, kereseti és béradatok is. Júniusban a bruttó átlagkereset 290.300 forint volt; ez komoly növekedés, de még nem elég. A vállalataink versenyképességének javítása mellett és azzal párhuzamosan szükséges és lehetséges is a bérek további növelése. Az ipari termelés alakulása azt mutatja, hogy az iparban vannak még növekedési, bérnövekedési lehetőségek is. Az építőipar termelésének növekedése azt mutatja, hogy ott is van még lehetőség további bérnövekedésre. Az építőipar teljesítménye a második negyedévben 27 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma és általában a vendéglátás teljesítménye erőteljesen fejlődött és nőtt, 10-12 százalékos növekedést jelentettek a vállalkozások. Mindez azt mutatja – különösen, hogy a vendéglátás adózási föltételeit is javítjuk –, hogy itt is további munkaerő-fölvétellel és bérnövekedésekkel számolhatunk. A mezőgazdaságban a foglalkoztatottak száma hét év alatt 25 százalékkal nőtt, 217 ezer ember keresi ma a magyar mezőgazdaságban a kenyerét, és a bruttó keresetek az elmúlt években itt is 42 százalékkal növekedtek. Összességében, tisztelt Képviselőtársaim, a második negyedév adatai alapján azt látom, hogy a béremelések következtében egyre több embernek megéri dolgozni Magyarországon.
Tisztelt Ház!
Megtörténtek a beiskolázások, az iskolák újra kinyitották a kapuikat. 2017 szeptemberétől másfél millió gyermek jár majd iskolába és óvodába. 751 ezer általános iskolásunk, 78 ezer szakközépiskolásunk, 5.800 szakiskolásunk, 182 ezer gimnazistánk, 168 ezer szakgimnazistánk van, az óvodások száma pedig 314 ezer lesz ebben az évben. A felsőoktatásban 255.855 hallgató vehet részt. Összességében a tízmillió magyarból mintegy egymillió gyermek és fiatal számára biztosítunk oktatást, és készítjük föl őket állami keretek között a felnőtt életre.
Mint tudják, tisztelt Hölgyeim és Uraim, a magyar kormány bevándorlás- és migránspolitika helyett családpolitikát folytat; itt is van néhány információ, amit szeretnék Önökkel megosztani. Ennek a családpolitikának egyik eleme a gyermekétkeztetés, az erre fordított összeg hét év alatt két és félszeresére nőtt, 2017-ben ez 74 milliárd forint, 2018-ban pedig 80 milliárd forint lesz. Ma a bölcsődében, óvodában, iskolában ingyenesen étkező diákok száma 467 ezer fő. Kérem, gondoljanak bele: Magyarország ma elég erős ahhoz, hogy mindennap 467 ezer gyermek ellátásáról ingyenesen gondoskodjon, és ezt a terhet levegye a családok válláról. Hasonlóképpen az ingyenes tankönyvellátást kiterjesztettük most szeptemberben az általános iskola valamennyi tanulójára és a középiskola első évfolyamára. Magyarország olyan ország, ahol az összes diák körülbelül 85 százaléka, több mint egymillió diák térítésmentesen kap tankönyveket. Magyarország olyan ország, ahol a pedagógus-életpálya bevezetésével sikerült emelnünk pedagógusaink elismerését és megbecsülését; a helyzet még messze nem tökéletes, de már össze sem lehet vetni az előző kormánytól megörökölt 2010-es állapotokkal.
Tájékoztatni szeretném a Tisztelt Házat a nyári gyermektáborozás eredményeiről is. Talán nem mindenki látja át, de ez egy fontos ügy, nemcsak saját gyermekkorunkra visszagondolva, de meggyőződésem szerint az ország erejének, képességének és lelkiállapotának is fokmérője. 2017-ben mintegy 100 ezer gyermeket vártak a táborhelyek, napközis Erzsébet-táborban több mint 50 ezer gyermek vehetett részt. 2017-ben ezer kárpátaljai magyar gyermek nyaralt Zánkán, és 500 ukrán gyermeket és kísérőiket is vendégül láttuk. Nekünk természetes, hogy képességeink és lehetőségeink szerint az ukrán családokat is segítjük. Ezért is érint bennünket fájdalmasan az ukrán politikának az a döntése, amellyel megfosztja a magyar gyermekeket a felső tagozattól kezdve a magyar nyelvű oktatástól. Kérdezzük: mit vétettek ezek a magyar gyermekek? Mit vétettek az ő szüleik?
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Tájékoztatom a Tisztelt Házat, hogy iskolafejlesztési programot is indítottunk. 400 település 527 iskolája újul meg. A 400 településből 292 település hátrányos helyzetű járásban található, tehát ez nemcsak iskola-, hanem felzárkóztatási program is. Egymilliárd forintot meghaladó iskolafejlesztés tíz településen indul: Pásztó, Kiskőrös, Bácsalmás, Iregszemcse, Babócsa, Kunszentmiklós, Makó, Kalocsa, Debrecen és Tata. Vagyis, Tisztelt Ház, a családpolitikánk, amely magában foglalja a családi adózást, a gyermekegészségügyi ellátást, az oktatást, a sportot, a lakástámogatást és a családok munkahelyvédelmi akciótervét is, nos, a családpolitikánk továbbra is a kormányzati munka középpontjában marad. Jó érzés látni, hogy a családok helyzete javul, vagyis mi sem dolgozunk hiába.
Tisztelt Ház!
Szeretném, ha tudnák a képviselőtársaim, hogy az egészségügyi szakközépiskolákban ösztöndíjprogramot indítunk szeptembertől; ez 3.200 tanulót érint, a havi összeg akár 40 ezer forint is lehet. Az ápolói mesterképzésre pedig egy 1 milliárd 150 millió forintos keretet nyitottunk. Itt jegyzem meg, hogy a kormány a nyáron döntött 93 darab új mentőautó beszerzéséről is.
Ami a biztonság- és külpolitikát illeti, a legfontosabb talán az, hogy július 1-jétől Magyarország tölti be a V4-ek soros elnökségét. Budapesten tárgyalt Egyiptom köztársasági elnöke, és harminc év után az izraeli miniszterelnök is ellátogatott Budapestre. Közös terrorizmus elleni munkacsoportot hoztunk létre a V4-országok és Izrael részvételével. Arról is megállapodtunk, hogy magasabb szintre emeljük Izrael és Magyarország kapcsolatát.
És végül örömmel számolok be a Tisztelt Háznak arról, hogy ezen a nyáron beléptünk, pontosabban Budapest belépett a globális sport-nagyvárosok elitklubjába. A vizes világbajnokság és a cselgáncs-világbajnokság rendezése azt bizonyítja, hogy a futball-világbajnokságon kívül bármilyen sportesemény, világsportesemény megrendezésére képesek vagyunk. Akik ebben részt vettek, azoknak a kormány nevében köszönetet mondok.
Tisztelt Ház!
Magyarország és a magyar kormány ezen a nyáron is folytatta a brüsszeli kényszerbetelepítési tervek elleni küzdelmet. Önök jól ismerik az álláspontomat. A régi, megszokott világkereskedelmi, világgazdasági és világpolitikai rend helyébe éppen most lép egy új, másik világrend. Ezen nem tudunk segíteni, ezt nem tudjuk megakadályozni, mert a hatalmi erővonalak világméretekben rajzolódnak át. Ennek az átrendeződésnek a következménye – szeretjük vagy nem – az a népmozgás, amely újfajta népvándorlásként a mi európai kontinensünket is elérte, és próba alá vette. Ráadásul ez a népvándorlás egybeesik az egyik világvallás, az iszlám legújabb világoffenzívájával is.
Azt a véleményemet is jól ismerik, hogy szerintem az Európai Unió, amely a mi tágabb hazánk, elhibázott bevándorláspolitikát és elhibázott külpolitikát folytat; ráadásul tévedése belátása helyett ragaszkodik a hibáihoz. Európa olyan politikát folytat, amilyenre ezer évek óta nem volt példa: egy kontinens, amely nem védi a külső határait, hanem kinyitja azokat. Ez újabb csábítást jelent a népvándorlás már úton lévő és éppen most szedelőzködő tömegeinek. Amit eddig láttunk, csak a bemelegítés volt. A NATO hozzánk eljuttatott előrejelzése szerint, ami az ő kutatóintézetükben készült, 2020-ig 60 millió ember mozdul meg Afrikából, döntően Európa felé. Ennek az elhibázott brüsszeli politikának a következménye a terrorcselekmények mindenhetessé válása, a közbiztonság drámai esése és Európa demográfiai, vallási és kulturális arculatának ma már tudományos vizsgálódások nélkül, szabad szemmel is jól látható megváltozása. Nos, ez az, amitől meg akarjuk védeni magunkat, meg akarjuk védeni Magyarországot, Közép-Európát, és ha még lehet, az egész Európai Uniót is.
Tisztelt Ház!
Úgy látom, hogy az Európai Unión belül egy új különbség, egy új választóvonal, egy új országcsoport-képző tényező jött létre. A helyzet úgy fest, hogy az Európai Unióban ma vannak bevándorlóországok és nem bevándorlóországok. Országok, amelyek elfogadják, helyeslik, sőt időnként szervezik a migránsok, a bevándorlók, az új honfoglalók, az inváziós népcsoportok Európába telepítését: ezek a javarészt korábbi gyarmattartó országok mára kevert népességű országokká váltak. A kevert népességű országok belső arányai jól láthatóan és letagadhatatlanul változnak: a keresztény elem aránya csökken, a nem keresztény elem aránya nő. Aki nem hisz a szemének, olvassa el a hivatalos ausztriai legfrissebb beiskolázási adatokat. Innentől már minden csak egyszerű matematikai számítás kérdése, a végállapot belátható.
És vannak az Európai Unióban nem bevándorlóországok, mint például Magyarország, akik ragaszkodnak a biztonságukhoz, az életformájukhoz, a nemzeti, vallási és kulturális identitásukhoz, egyszerűen szólva, mi magyar Magyarországot akarunk, és sóhajtva tesszük hozzá: egy európai Európát is szeretnénk.
Európa, az Európai Unió jövője azon múlik, hogy ez a két országcsoport, bevándorló- és nem bevándorlóországok képesek lesznek-e kialakítani együttélést és az együttműködés új, közösen elfogadott rendjét. Ez csak úgy lehetséges, ha tiszteletben tartjuk egymás demokratikus népakaratát. Mi elfogadjuk, hogy a bevándorlóországok úgy döntöttek, hogy ők bevándorlóországokká válnak. Azt kérjük, ők pedig fogadják el, hogy mi sosem leszünk azok. Erről szól a kvótaper és annak az ítélete, amelyet Önök szintén a nyár végéhez köthetnek. Ma a bevándorlóországok úgy kívánják feloldani a két országcsoport közötti ellentéteket, hogy azt javasolják, legyünk mi is bevándorlóországgá, és ha erre nem vagyunk hajlandóak, akkor megerőszakolnak és rákényszerítenek bennünket. Erről szól a kötelező kvóta és a kötelező betelepítési rendszer. Én ezt a tervet Soros György tervének tekintem. Ő fogalmazta meg és ő tette közzé a saját neve alatt. Ezt valósítják meg a brüsszeli bürokraták, akik mellesleg Soros tenyeréből esznek. Ezért van az asztalon a bizottság menekültrendszer-reform javaslata, amely állandó, kötelező betelepítési rendszert javasol.
Tisztelt Ház!
A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt frakciói azt a kérést terjesztették a kormány elé, hogy a Soros-tervről legyen nemzeti konzultáció. Ezt a javaslatot egyetértőleg fogom a kormány elé terjeszteni. Mindenkit arra kérek, akinek fontos Magyarország függetlensége, szuverenitása, fontos Magyarország biztonsága, nemzeti kultúrája, keresztény gyökerei, vegyen részt a nemzeti konzultáción.
Sikeres ülésszakot kívánok mindannyiuknak!
