Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Egy remek kormányülést követő sajtótájékoztatón vagyunk. Elöljáróban szeretném elmondani, hogy mi szeretünk Szerbiával és a szerbekkel együttműködni, mert a beszéd meg a cselekvés aránya kiváló. A mai modern politikának az egyik legnagyobb problémája, hogy ez az arány a beszéd rovására tolódik el, itt azonban a szerb–magyar kapcsolatokban azt látom, hogy minden előző kormányülésen kötött megállapodás megvalósult. Másodsorban szeretünk ide jönni Önökhöz azért is, mert mindig tanulunk valamit, mindig látunk valamit, amit otthon hasznosítani tudunk. Én például lélegzetvisszafojtva figyelem azt a fejlődést, amit Szerbia az államadósság elleni küzdelemben mutat, és a költségvetésüknek az egyensúlyát is nagy elismeréssel nézzük. Magyarországnak is van ilyen gondja, a magas államadósság, amivel küszködünk. Mi nyolcvan-egynéhány százalékról hoztuk le 70-re, Önök pedig 70-ről már levitték az 50 közelébe. Ez olyasmi, amit közelről kell majd tanulmányoznunk, mert ebből van mit tanulnunk.
A megbeszéléseinket két dimenzió jellemezte; egyszerre beszéltünk a jelenről meg a jövőről. A jelen tekintetében azt tudom mondani, hogy csupa olyan dolgot csináltunk az elmúlt években, ami jó a szerb embereknek, és jó a magyar embereknek is. Megállapodtunk, sőt meg is nyitottunk új határátkelőhelyeket, és fogunk újabbakat nyitni. Budapest és Belgrád között jelen pillanatban vonattal 7-8 óra az idő, amíg a távolságot le tudjuk győzni. 7-8 óra! Két fantasztikus fővárosról beszélünk, és mind a két fővárosnak van regionális szerepe, tehát kulcsvárosokról beszélünk, és mégis 7-8 óra az időtartam. Most ha a beruházásainkat megvalósítjuk, ez 2-3 óra közé szűkül majd. Ez jó lesz mindenkinek, szerbeknek és magyaroknak egyaránt. Hasonlóképpen: a Szabadka–Szeged, Szabadka–Baja vasútvonal hiányzó szakaszainak megépítése és korszerűsítése mindenkinek jó lesz, aki ebben a térségben lakik. Hasonlóképpen a jelenhez tartoznak a gazdasági együttműködések. Én respektáltam mindig is a miniszterelnök asszonynak azt a kérését, hogy Magyarország úgy tekintsen Szerbiára, mint egy egységes nemzetgazdaságra, és amikor beruházásokat támogatunk Szerbiában, akkor egész Szerbia legyen a szemünk előtt. Ezt a kérést mi örömmel fogadtuk meg, és az első beruházások megjelentek most már Szerbia déli részén is. Én mindig szeretek világosan fogalmazni: Szerbia a szerbeké, mi szívesen ruházunk be, és szívesen működünk együtt, hogyha világosan tudjuk, hogy melyek azok a területek, ahol szívesen látnak bennünket. Úgy látom, az agrárberuházások ilyen területek, az infrastruktúrafejlesztés is ilyen terület, a pénzügyi szektor is ilyen terület. Tehát mi, magyarok szeretnénk valahogy kiegészítő jelleggel közreműködni a szerb gazdaság fölépítésében.
Ami a jövőt illeti, tisztelt Hölgyeim és Uraim, ott azt szeretném mondani Önöknek, hogy egy európai korszak hamarosan lezárul, mert a közép-európai országok nemsokára utolérik az Európai Unió alapítóinak gazdasági teljesítményét. Ha vetnek egy pillantást az európai gazdaság térképére, akkor azt látják, hogy növekedés ma Közép-Európában van. Ha nem lenne Közép-Európa, akkor nem lenne növekedés az Európai Unióban. Ez jól mutatja, hogy az unió bővítése nemcsak azoknak jó, akik belépnek az unióba, hanem azoknak is, akik már ott vannak, hiszen Közép-Európa nélkül ma az európai gazdaság teljesítménye rendkívül szomorú képet mutatna. Ez így lesz a jövőben is. A közép-európaiak nemsokára elérik az európai átlagot, és a következő nagy történelmi feladat Szerbia európai uniós tagságának a megvalósítása lesz, ami meggyőződésem szerint jó lesz a szerbeknek is, jó lesz nekünk, mint szomszédos országnak, és szüksége van erre az Európai Uniónak is. Ha az Európai Unió nem kap új erőforrásokat, ha nem kap új perspektívát, ha nem vállalkozik újabb nagy küldetésre, akkor az Európai Unió teljesítménye le fog csökkenni. Úgyhogy bár vannak Szerbia fölvételével szemben is hangok az Európai Unióban, de ezek szerintem félreértésen alapulnak, és Magyarország azon dolgozik, hogy mindenki belássa, hogy Szerbia minél gyorsabb európai uniós tagsága minden európai uniós tagállamnak az érdeke, és biztos vagyok benne, hogy sikerrel is fogunk járni ebben a vállalkozásunkban.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Szeretném megemlíteni a politikai stabilitás kérdését. Erről szégyenlősen szoktak beszélni, én inkább egyenesen fogok. Különböző országok vannak a világon. Vannak országok, amelyek akkor is fejlődnek, hogyha nincs politikai stabilitás, és vannak olyan országok, amelyek csak akkor fejlődnek, ha politikai stabilitás van. Szerintem Magyarország, és úgy látom, Szerbia is ebbe az utóbbi csoportba tartozik. Ha a politika rendben van, ha politikai stabilitás van, akkor az országaink fejlődnek. Ha a politika zavarossá válik, akkor megáll a fejlődés is. Ezért mindenki abban érdekelt, mármint az emberek abban érdekeltek, hogy politikai stabilitás legyen. Én elismerésemet fejezem ki a miniszterelnök asszonynak és az Önök köztársasági elnökének is azért a politikai stabilitásért, amit létrehoztak Szerbiában, és szerényen jegyzem meg, hogy mi is nagyon sokat tettünk az elmúlt években azért, hogy Magyarországon is legyen politikai stabilitás. Ha van politikai stabilitás, van növekedés, és akkor van együttműködés is. Én fontosnak tartom, hogy ez a politikai stabilitás mindkét országban minél hosszabb ideig fönnmaradjon, és használjuk ki azt a kivételes lehetőséget, amit ez nyújt a számunkra. A kisebbségek ügyében szeretném az örömömet kifejezni amiatt, hogy részt vettek a szerbiai magyarok és a magyarországi szerbek képviselői is a mostani kormányülésen, és kölcsönös gesztusokat tettünk egymásnak azzal, hogy elismertük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a két ország tett. Én nem vagyok jogosult nyilatkozni a Szerbiában élő magyarok nevében, de annyit mondhatok természetesen, hogy mi nagy örömmel látjuk azokat a döntéseket, amiket a szerb kormány hozott, azokat a kulturális autonómiát megtestesítő döntéseket, amelyek párjukat ritkítják egész Európában. Ha ezek az intézkedések, ha az a kisebbségpolitika, amit Önök folytatnak, általános lenne egész Európában, akkor azt gondolom, hogy egész Európa sokkal kisebb feszültséggel és sokkal boldogabban és nyugodtabban élhetné az életét. Úgyhogy engedje meg a miniszterelnök asszony, hogy megemeljem a kalapomat Önök előtt e tekintetben.
Ami végezetül a gazdasági ügyeket illeti, ott szeretném megemlíteni, hogy jelentős pénzügyi eszközöket nyitottunk meg szerbiai beruházások céljából mind a magyaroknak, mind pedig a szerbeknek, sőt a szerb–magyar közös vállalkozások számára is. Sok milliárd forintos alapot nyitottunk meg befektetések számára, az Eximbankban hitelkeretet nyitottunk meg. Az elmúlt évek azt mutatják, hogy ez egy értelmes politika. Két év alatt 30 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelemnek a forgalma. Folytatjuk a gazdaságfejlesztési programunkat, ebben az évben is több mint hétmilliárd forint értékben, és nagyon remélem, hogy az új határátkelők megnyitása és az infrastrukturális beruházások a gazdaságra is jótékony hatást gyakorolnak. Természetesen örömmel fogadtuk azt a javaslatát a miniszterelnök asszonynak, hogy a két ország közötti kapcsolatokat egy nagy, átfogó szerződésbe is rögzíteni kellene. Remélem, hogy a következő kormányülésen ehhez már közel is juthatunk.
Szeretném megismételni itt most Önök előtt, hogy a miniszterelnök asszonyt és a kormányát is nagy örömmel látjuk Budapesten. Meghívtuk őt Magyarországra, hogy a következő kormányülést Magyarországon valósítsuk meg. És természetesen a miniszterelnök asszonyt a kormányüléstől függetlenül is szívesen látom kétoldalú hivatalos látogatás keretében Magyarországon.
Köszönjük szépen, hogy itt lehettünk.
