Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mélyen tisztelt Elnök Úr!
Nagyszerű napunk van ma. Hálásak vagyunk Kolumbia elnökének, hogy meglátogatott bennünket. Én sem kezdhettem volna jobban a munkámat, mint újonnan megválasztott miniszterelnök, mint éppen a mai vendégünkkel. Hálás is vagyok, hogy megemelte ennek a napnak a súlyát. Ritkán látogat hozzánk olyan izgalmas vezető, mint amilyen a mai vendégünk. Azt mindenki tudja, hogy egy Nobel-békedíjas államelnöknek állhatok most itt, a balján, és, ugye, a politikának a végső célja mégiscsak a béke megteremtése és fönntartása, és aki erre képes, az mindig kiérdemli, hogy mi megemeljük a kalapunkat, és mi ezt meg is tettük ma az elnök úr előtt. Egy igazi hőst üdvözlünk ma itt, Magyarországon, de ez az, amit mindenki tud. Én arról szeretnék beszélni, amit nem tud mindenki, hogy mi azzal a reménnyel vágtunk bele a mai tárgyalásokba, hogy sokat fogunk tanulni. Kolumbia egy olyan ország, amely számos olyan dolgot csinál, amit mi, magyarok is megtanulhatunk, lemásolhatunk, átalakítva, de fölhasználhatunk. A tárgyalásunk rendkívül inspiráló volt, mert megérthettük, hogy Kolumbia, amely persze jóval nagyobb ország, mint Magyarország, nagyratörő terveket kovácsolt a jövőre, és mi, magyarok is éppen nagy terveket tűztünk ki magunk elé a tegnapi nap során. Sokat tanulhattunk abból, ahogyan megpróbálják a kolumbiai gazdaságot a világ egyik legversenyképesebb gazdaságává tenni. Meghallgathattam, hogy az innováció és a technológia területén milyen távlatokban mernek gondolkodni, amiért elismerésünket fejeztük ki, és azt is megtanultuk, vagy abban is megerősített bennünket, hogy az országoknak a hasonszőrűekkel, legyen szó közép-európai vagy éppen dél-amerikai országról, együtt kell működni a többi hasonszőrű országgal, mint ahogy Kolumbia is teszi, és mi is tesszük itt a V4-ekkel. Úgyhogy azt kell mondanom, hogy számos megerősítést és számos inspirációt kaptunk a mai tárgyalások során, és ezért hálásak vagyunk az elnök úrnak. Természetesen konkrét tervekről is szó volt. Én örömmel fogadtam el az elnök úr meghívását egy kolumbiai látogatásra, ahol mindarról, amit ma szavakban beszéltünk, a valóságban is megismerhetek, de fontosnak tartom az elkötelezettségünket, a közös és kölcsönös elkötelezettségünket a két nép barátsága iránt a fiatalok szintjén. Mi ösztöndíjprogramokat hirdetünk meg. Ennek Kolumbia is része, és része lesz a jövőben is, és én tettem arra ígéretet, hogy a magyar állam által működtetett ösztöndíjrendszert fejleszteni, bővíteni fogjuk majd a következő időszakban. Megállapodtunk abban is, hogy nagyszerű, új energiát adó fejlemény, hogy mi újranyitottuk a nagykövetségünket Kolumbiában, és most Kolumbia is megtette ugyanezt nálunk. Ez lehetőséget ad arra, hogy sokkal intenzívebb és erőteljesebb kapcsolat legyen közöttünk. Összességében azt kell mondjam, hogy a mai nap egy rendkívül sikeres nap volt Magyarország számára. Kaptunk egy új barátot, akinek lesz képviselete Magyarországon. Kaptunk egy barátot, akinek hasonló elképzelései vannak a jövőről, és kaptunk egy barátot, aki érti, hogy a szomszédos országokkal való együttműködésnek, a regionalizmusnak milyen jelentősége lesz majd a jövőben. Most már csak a mi felelősségünk, a magyar kormány felelőssége, hogy ezt a fölkínált barátságot elfogadjuk, és a felkínált lehetőségekkel éljünk. Mindent meg is fogok tenni annak érdekében, hogy ez így legyen.
Köszönöm szépen!
