Tisztelettel köszöntöm Önöket. Tisztelt Frakcióvezető Úr!
Ma a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának azzal a helyzettel kellett valamit kezdenie, hogy az október 2-ai népszavazáson az érvényesen szavazók 98 százaléka nemmel voksolt a betelepítésre. Mi úgy látjuk, hogy ez egy olyan politikai akarat és egy olyan egység, amely korábban, azt hiszem, egyetlen más kérdésben sem nyilvánult meg ilyen egyértelműen. Ráadásul ez egy olyan egység, nevezzük ezt most új egységnek, mindenképpen újszerű egység ez, amely nem pártkérdésben jött létre, hanem olyan kérdésben, amely szinte mindannyiunk meggyőződése szerint a pártok fölött áll, tehát egyfajta nemzeti ügyről van szó. Ezt még olyan emberek is így gondolták Magyarországon, akik valószínűleg más pártokkal szimpatizálnak, és másfajta eligazítást kaptak a pártjaiktól, hogy milyen magatartást kövessenek október 2-án. Az, hogy egymillióval többen szavaztak nemmel, mint a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt hagyományos szavazóbázisa, jól mutatja, hogy az emberek ezt nem pártkérdésnek tekintették, hanem nemzeti ügynek, nemzeti kérdésnek, és e szerint is viselkedtek. A kérdés tehát az, hogy mit kezdjünk ezzel a most létrejött új egységgel, amely egy nemzeti ügyet képvisel? Mit kezdjünk ezzel az új egységgel, amely Magyarországért jött létre?
Az első megállapítás, amit ma a frakciónk megtett, úgy hangzik, hogy az ilyen egybecsengő akarat kötelez bennünket, hiszen Magyarországon mégiscsak van hárommillió-háromszázezer ember, akik úgy döntöttek, hogy nem fogják hagyni, hogy más döntsön helyettük egy olyan kérdésben, a betelepítés és a migránsok kérdésében, amelyet húsbavágónak éreznek. Nem túlzás levonni azt a következtetést sem, hogy ez a hárommillió-háromszázezer ember egyetért azzal a filozófiával és alapvetéssel, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, és nem a bajt kell idehozni, tehát meggyőződésem, hogy ezek az emberek nem a migránsok ellen szavaztak, hanem a modernkori népvándorlás megfelelő kezelési módjáért. Azt is megállapíthatjuk szerintem, hogy ezek az emberek, ez az új egység nem az Európai Unió ellen jött létre, mert meggyőződésem nekem, személy szerint, aki beletartozom egyébként ebbe az új közösségbe, ebbe az új egységbe, hogy amikor Magyarországot megvédjük az illegális migrációval szemben, akkor Európát is védjük. A kérdés tehát, hogy mit lehet tenni egy ilyen helyzetben?
Az első lépés, amit meg kell tennünk, hogy érvényt szerzünk az emberek döntésének a Magyar Országgyűlésben. Valóban három lehetőség állt előttünk: parlamenti határozati formában tesszük ezt, egyszerű törvény formájában tesszük ezt, vagy az alkotmány, illetve az Alaptörvényünk módosításával érjük el. Mi úgy láttuk, hogy az ügy súlya, miután Magyarország kulturális, nemzeti, ha úgy tetszik: alkotmányos identitásáról, alkotmányos mivoltáról, önazonosságáról van szó, a leghelyesebb, hogyha az ide vonatkozó szabályokat az alkotmányba, illetve az Alaptörvényünkben rögzítjük, és itt világosan kimondjuk, hogy a Magyar Országgyűlés hozzájárulása nélkül Brüsszel semmilyen uniós előírással sem telepíthet Magyarországra bevándorlókat. Világosan ki kell mondani, hogy megtiltjuk a csoportos kényszerbetelepítést, világossá kell tenni, hogy ez szuverenitási kérdés, és hogy semmilyen brüsszeli döntés nem kérdőjelezheti meg Magyarország területi egységére és népességére vonatkozó, elidegeníthetetlen rendelkezési jogát. Én azt javasoltam a frakciónak, és ehhez meg is kaptam a politikai támogatást, hogy négy helyen módosítsuk az alkotmányt, illetve az Alaptörvényt. Holnap a kormány már megszövegezett, tehát kodifikált szinten foglalkozik ezzel a négy kiegészítési javaslattal. Ezekből a legfontosabb az, amit most röviden ismertetek Önökkel, amely nagyjából úgy hangzik, fönntartva – ha megengedik – még magunknak azt a jogot, hogy a holnapi kormányülésen az igazságügy-miniszter ezen igazíthasson. Ez a 14. cikkét egészíti ki az Alaptörvényünknek, annak is a 2. bekezdését, amikor azt mondja a javasolt szöveg, hogy „a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező személyt Magyarországra csak a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelmére, az országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban meghozott, törvényes határozat alapján lehet betelepíteni.” Tilos a csoportos betelepítés. És van még három másik hely, de talán a népszavazás kérdésével legevidensebben összefüggő szöveg éppen ez. Ez nem más, mint a kérdésnek, a föltett kérdésnek az átfordítása kijelentő módba és jogi minőséggel fölöltöztetése. Nagyon remélem, hogy a parlamenti pártok érdemben meg fogják vitatni a benyújtandó javaslatainkat, és nagyon remélem, hogy lesz elegendő parlamenti képviselő az országgyűlésben, hogy a nagy kétharmados támogatást igénylő alkotmánymódosítást, Alaptörvény-módosítást el tudjuk végezni.
Köszönöm szépen a figyelmüket!