Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Nehéz napon vagyunk túl. Mindenkit az a kérdés foglalkoztat, hogy sikeres volt-e ez, a még informálisnak sem mondható csúcs, hiszen a még uniós tag Nagy-Britannia nem vett részt a mai tanácskozáson. A műfaját az együttlétünknek talán a tanácskozás szó fejezi ki a legjobban. Sikeres volt-e? Hát ki mit várt tőle. Magyar szempontból a legfontosabb kérdésre pozitív választ kaptunk. A legfontosabb kérdés úgy hangzott a számunkra, hogy most, hogy az Egyesült Királyság kilépett, vajon lesznek-e mások is, akik követik őket? Vagyis az Európai Uniónak a bomlása, csökkenése, forgácsolódása folytatódik-e vagy sem. Ez a Brexit utáni időszak legfontosabb kérdése. Azt megtudtuk ma, hiszen mindenki nyilatkozott, hogy senki nem lép ki az unióból. Úgy döntöttünk, hogy együtt fogjuk folytatni, és szétválás helyett megpróbáljuk megjavítani az unió intézményrendszerének működését. Ha valaki azt a célt tűzte volna ki a mai találkozón maga elé, amit talán sokan Magyarországon titokban ki is tűztek, hogy sikerüljön megváltoztatni itt, Pozsonyban Brüsszel bevándorláspolitikáját, akkor ez a csúcs, illetve ez a tanácskozás sikertelen volt, mert a mai napon nem változtatták meg Brüsszel bevándorláspolitikáját. Sőt, azt kell mondanom, hogy továbbra is a korábbi – igyekszem udvariasan fogalmazni – önsorsrontó és naiv bevándorláspolitika uralkodik. Többet beszéltek a szétosztás gyorsításáról, mint a migránsok schengeni határon történő megállításáról. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy az elmúlt egy évben a helyzet mit sem változott abból a szempontból, hogy a kulcsország továbbra is Görögország. Mindenki azért szenved, mindenki azért ütközik komoly nehézségekbe, mert a görög határt, ami az Európai Unió külső határa, Schengen külső határa, a görögök még a mi segítségünkkel együtt sem tudják megvédeni. Volt korábban egy döntése az Európai Uniónak, az Európai Tanácsnak. Ez úgy hangzott, hogy vissza Schengenhez. Vagyishogy helyre kell állítani a külső határok védelmét, és föl kell számolni az ideiglenes jelleggel létrejött belső határokat. Ehhez szabtunk határidőt is, ennek november vége és december eleje között kell megtörténnie.
Ha most nem sikerült megváltoztatni az unió bevándorláspolitikáját, akkor mikor sikerülhet legközelebb? Ez a következő kérdés, amire választ kell keresnünk. Legközelebb szeptember 24-én fogunk találkozni Bécsben. Nem a teljes Európai Tanács, tehát nem lesz ott minden miniszterelnök, illetve nemcsak európai uniós miniszterelnökök lesznek ott. Ott a balkáni útvonalon érintett országok és az útvonal végén elhelyezkedő Németország, valamint Ausztria is jelen lesz. Ott teszünk ismét kísérletet arra, hogy megváltoztassuk a mostani elhibázott bevándorláspolitikát, és áttérjünk a naiv politikáról az önvédelmi migránspolitikára. Hogy ez bekövetkezik-e Bécsben vagy sem, most még nem tudhatjuk, ezért mi, magyarok egyetlen dolgot tudunk tenni: ha meg akarjuk változtatni, ha valóban és őszintén meg akarjuk változtatni Brüsszel bevándorláspolitikáját, akkor egy sikeres népszavazással kell ezt majd elérnünk.
Ezeken a kérdéseken túl beszéltem még arról is, hogy Bulgáriának mindenképpen támogatást kell adni. Ha valaki azzal a céllal érkezett, hogy Bulgáriát erősítsük meg a mai találkozáson, akkor jó érzéssel és sikerrel távozhat, hiszen Bulgáriát sikerült megerősítenünk. Konkrét döntéseket hoztunk a bolgároknak nyújtandó segítséget illetően, hiszen a bolgár határon a nyomás nő, és az ottani védekezés költségei pedig jelentősek. Az Európa jövőjéről szóló vitában javaslatot tettem arra, hogy a nem európai uniós balkáni országok számára dolgozzunk ki egy új Balkán-politikát. A térségben a feszültség nő, az Európai Unió befolyása az ottani események érdemi alakítására folyamatosan csökken, míg másoké pedig folyamatosan nő.
Elmondtam, hogyha a migránsokat megállítjuk a határnál, akkor szükséges lesz az Európai Unión kívül létrehozni migráns- vagy bevándorlótáborokat. Ezt itt hot spotnak nevezik. Ha azonban az unió területén kívül akarunk ilyeneket létrehozni, azt csak katonai biztosítással lehet, tehát katonai erő kell hozzá Ez a katonai erő ma nem áll rendelkezésre. Ez nem az egyetlen, de az egyik fontos ok, amiért Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek a közös európai hadsereg fölállítását szorgalmazzák. Mint tudják, korábban megtettem ezt a javaslatot. Ma több ország is egyértelműen e mellett nyilatkozott. Nagy országok is egyetértenek abban, hogy növelni kell a katonai együttműködést, ami aztán elvezet majd bennünket a közös hadsereghez.
És beszéltem arról is, hogy a nemzeti parlamentek szerepét erősíteni kell. Számunkra, magyarok számára a legfontosabb fejlemény ezen a tanácskozáson az volt, hogy a V4-ek bizonyult az egyetlen olyan országcsoportnak, amely úgy érkezett erre a csúcsra, hogy nemcsak kijelentette, hogy nem akar kilépni az Európai Unióból, hanem konkrét javaslatokat is tett arra nézvést, hogy milyen legyen az az új Európai Unió, amelyben mindenki megtalálja a számítását, és amely sikeresebb a mainál. Ezt a dokumentumot becsatoltuk a tanácskozáshoz. Ez szerintem az Önök számára is elérhető. Kérem, tanulmányozzák, mert abból jól kiolvasható, hogy a V4-ek elmúlt hónapokban megvalósult, többszöri, miniszterelnöki szintű egyeztetése nem volt hiábavaló, hiszen csak megszületett egy dokumentum, amelyet itt az Európa jövőjéről szóló vitában a többi miniszterelnök elé tudtunk tárni. Ezt a lengyel miniszterelnök asszony tette meg, akinek ezúton is köszönetet mondok ezért a munkáért.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ennyit végeztünk ma, és készülnünk kell a szeptember 24-ei bécsi találkozóra, illetve az október 2-ai magyar népszavazásra.
Köszönöm szépen a figyelmüket!
