A miniszterelnök megjegyezte, a globális járvány hatalmas kihívást jelent nemcsak az egészségügyi rendszerek, hanem a gazdaság számára is.
Magyarország a nyugati integrációhoz tartozik, ugyanakkor erős történelmi, kulturális, gazdasági és politikai kötelékei vannak Kelettel is – mutatott rá Orbán Viktor, aki arra is kitért, hogy a magyarokat nem lepte meg Kelet szerepének határozott és gyorsuló ütemben történő növekedése.
A járvány első hullámának legkritikusabb pillanatában az egész világ „felsorakozott Kínában” az egészségügyi rendszerek működőképességének megőrzéséhez szükséges orvosi berendezések beszerzése érdekében – fejtette ki a kormányfő. Hozzátette: hálás a Kínai Népköztársaságnak azért a 185 repülőgép-szállítmányért, amely Magyarországra kulcsfontosságú egészségügyi eszközöket szállított.
A miniszterelnök rámutatott: globális verseny zajlik a termelési és szolgáltatási kapacitások újraelosztásáért. Mint mondta, tavaly a globális befektetések 45 százalékát Kelet finanszírozta, miközben tíz évvel ezelőtt ez az arány még mindössze 17 százalék volt. Magyarország a kormányfő szerint sikeres volt a globális versenyben részben a tíz évvel ezelőtt meghirdetett „Keleti nyitás politikája” miatt, egy évtized alatt ugyanis 25 százalékkal nőtt Magyarország kereskedelme a keleti országokkal, miközben tavaly a külföldi befektetések 60 százalékát, az új munkahelyek 40 százalékát adták a keleti befektetők.
Orbán Viktor a kínai elnökhöz szólva elmondta, hogy Magyarország elkötelezett folytatni az együttműködést Kínával és a partner országokkal az Egy Övezet Egy Út program mentén, amely „időszerűbb mint bármikor”.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, „a járvány arra kényszerít bennünket, hogy egyesítsük erőfeszítéseinket, erőforrásainkat, hogy meg tudjunk birkózni korunk egyik legnagyobb kihívásával”.
A 2018-ban először megrendezett Kínai Nemzetközi Import Kiállítás célja, hogy elősegítse a kínai piac globális nyitását és Kína kereskedelmi partneri szerepét erősítse.
