A megválasztott amerikai elnökkel való telefonbeszélgetésről a kormányfő azt mondta: a mi pozíciónk sokat javult, Donald Trump világossá tette, hogy nagyra tartja Magyarországot. „Úgy érzékeltem, tudja, hogy a magyar egy bátor és szabadságharcos nép, amelynek az elmúlt hat évben elért gazdasági eredményei kiemelkedőek. Meghívott Washingtonba, mire elmondtam neki, hogy már régen nem jártam ott, hiszen fekete bárányként kezeltek. Nevetve annyit válaszolt, hogy őt is” – mondta a lapnak a kormányfő.
Úgy vélte, „most olyan elnöke lesz Amerikának, aki ideológiailag nem korlátozott, tehát nyitott ember, és sokkal inkább a siker, a hatékonyság és az eredmény érdekli, mintsem a politikai elméletek”. Ez nekünk kedvez, hiszen a tények mellettünk szólnak – tette hozzá.
A csütörtökön aláírt bérmegállapodásról szólva kiemelte: annak legfontosabb üzenete az, hogy Magyarországon megéri dolgozni.
Úgy vélte, az, hogy viszonylag gyorsan sikerült megállapodni a szociális partnerekkel, azt jelzi, hogy „nem veszett ki a józan ész a magyar gazdasági élet szereplőiből”, és az is egyértelmű, hogy az érdekképviseleteknek van történelmi látásmódjuk, emlékeztek arra, hogy volt ez 2010-ben, amikor inkább a gazdaság összeomlása volt napirenden.
E megállapodásnak az adja az alapját, hogy a magyarok képesek voltak többet, jobb minőségben dolgozni, és elhitték, hogy nem kell mindig a kiskapukat keresgélni, és a segélyre alapozott élet helyett érdemesebb a munkára alapozott életformát választani – mondta.
A kormányfő szerint hat éve még a dolgozó emberek is azt látták, hogy ügyeskedésből, a segélyek és családtámogatások jó kihasználásából jobban meg lehet élni, mint munkából, és innen kellett eljutni a munkaalapú társadalom világába.
Arra a kérdésre, hogy a bérmegállpodással elkezdtük-e a felzárkózást az uniós bérekhez, Orbán Viktor leszögezte, hogy sosem tekintette mércének az uniós béreket. Bár a szakírók és egyes politikusok „folyton a többi tagország béreihez méricskélnek”, szerinte ez nagyon keveset mond.
Mint fogalmazott, csak részben igaz az, hogy sok magyar a fizetések miatt vállal külföldön munkát. Azáltal ugyanis, hogy Magyarország az egységes uniós munkaerőpiac része lett, „itt mindig is jönni-menni fognak az emberek” – mondta.
Véleménye szerint a fiatalokat nem lehet és nem is kell visszatartani. Akiben van elég bátorság, az hadd menjen és lássa a világot, de fontos, hogy legyen a hátterében egy olyan ország, ahová mindig vissza tud térni – fűzte hozzá.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy nem is lehet mindent forintosítani, hiszen felbecsülhetetlen, pénzben nem, csak életminőségben kifejezhető értéke van a magyarországi közbiztonságnak, a GMO-mentes termelésnek, valamint annak, hogy itt nincsenek nagy tömegben migránsok. „Ha néhány év múlva beérnek az egészségmegőrzési beruházások, elkészülnek a kerékpárutak és más rekreációs fejlesztések, akkor hazánk a legjobb életminőségű országok egyike lesz” – mondta.
Kiemelte: csakis akkor fogja eredményesnek tekinteni a saját és kormánya munkáját, ha sikeressé tudják tenni az alsó középosztályt, valamint a legalsó társadalmi csoportok előtt is kinyílnak azok a kapuk, amelyek lehetőséget biztosítanak a középosztályba lépésre.
Orbán Viktor szerint nem igaz az a közkeletű vélekedés, amely szerint a magyar versenyelőny az alacsony munkabérekből származik. Magyarországon azért nem voltak eddig magasabbak a fizetések, mert nem volt gazdasági növekedés és hatékonyságjavulás. A versenyképes bérekhez ugyanis versenyképes cégekre van szükség, különben a társaságok bezárhatják a kapuikat – hangsúlyozta.
„Nem csupán történelmi, hanem gazdasági tény is, hogy Magyarország egy ezeréves állam, amelynek kormányzási formái mindig is a nyugati világ fősodrában voltak, kivéve a kommunista kísérlet időszakát. Európa szívében vagyunk, vagyis nemcsak a hadi utak, hanem a kereskedelmiek is rajtunk keresztül vezetnek. Egy kormánynak pedig ebből kell tőkét kovácsolnia például az infrastruktúra fejlesztésével” – nyilatkozta a miniszterelnök.
A versenyképesség szempontjából az egyik legfontosabb tényezőnek nevezte, ha Magyarország olcsóbban tud áramot adni a gazdasági szereplőknek, mint a többi nyugat-európai állam, ezért, mint mondta, elkötelezett híve a paksi fejlesztésnek.
Hozzátette: azt is figyelembe kell venni, hogy nő a visegrádi négyek szerepe az Európai Unión belül.
A nyugdíjasokról szólva Orbán Viktor azt mondta, megállapodtak velük, hogy megőrzik ellátásuk reálértékét. Ezt be is tartották, sőt túlteljesítették, reálérték-növekedést érték el – szögezte le.
Úgy fogalmazott: jelenleg nem lehet feszegetni a nyugdíjrendszer határait. Amit tehetnek, az a megélhetési költségek csökkentése, amiben nagy szerepe van az általános forgalmi adó csökkentésének. Emellett a most megkötött bérmegállapodással lehetővé vált, hogy 0,9 százalékról 1,6 százalékra növeljék a jövő évi nyugdíjemelés mértékét – fűzte hozzá.
A miniszterelnök azt mondta, régóta „szívügye”, hogy kilenc százalékra csökkenjen a személyi jövedelemadó kulcsa, erre azonban most nincs lehetőség. „A szándék tehát megvan, de a végrehajtás az elkövetkező évek teljesítményétől függ” – fogalmazott.