A miniszterelnök hangsúlyozta: a nem találhattak volna jobb helyet a kongresszusnak, mert Magyarországon „a labdarúgásról, különösen a magyar labdarúgásról szóló viták olyan természetesek, mint a levegővétel. Nálunk ugyanis két dologhoz mindenki ért, és ebből egyik a foci”. A másik a politika – tette hozzá.
Megemlítve, hogy a magyarok a világ népességének 0,2 százalékát teszik ki, kifejtette: a futball arra tanít, hogy a számbéli kicsinység nem ok a kishitűségre. „A mi sportágunkban éppen az a csodálatos, hogyha elég kitartásod van, és van benned szellemi zsenialitás, feljuthatsz a világ tetejére, és meghódíthatod a világot” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a mérkőzéseket sem a labdabirtoklás aránya dönti el, hanem a rúgott gólok száma, ezért nem véletlen, hogy a magyarok is inkább gólra játszunk a politikában, a gazdaságban, a tudományban és a sportban”.
„Nem dominálhatjuk a világot, túl kicsik vagyunk ahhoz, de egy döntő pillanatban mutatott bravúrral győztesek lehetünk” – hangsúlyozta.
A kormányfő kifejtette, hogy egy ilyen lélekszámú népnek időről időre számba kell vennie, hogy mit adott a világnak.
„Mi számon tartjuk eredményeinket és sikereinket, és megbecsüljük azokat, akik megajándékoztak azokkal. Megajándékoztak bennünket a golyóstollal, a presszókávéfőző géppel (…) vagy éppen a Rubik-kockával” – sorolta. „Ha nem állna mögöttünk ez a gazdag tudományos, kulturális vagy sportteljesítmény, talán a világnak nem is lenne szüksége ránk, magyarokra. Mi minden egyes sikerünkkel, minden találmányunkkal azt akarjuk bizonyítani a világnak is és önmagunknak is, hogy nekünk, magyaroknak igenis van helyünk a pályán. Ezért teljesítünk kiemelkedően a világ sporteseményein” – jelentette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök kiemelte, a magyarok 168 aranyérmet szereztek eddig az olimpiai játékokon, ez a nyolcadik helyet jelenti a nyári olimpiák összesített éremtáblázatán.
Futballban magyar csapat háromszor nyert olimpiát, és két világbajnoki döntőt vesztett el. „A másodikra mind a mai napig úgy emlékszünk, mint a nemzetet ért sorscsapásra. És ez nem túlzás. A magyar futball aranykorát azonban egy ezüst-, majd egy bronzkorszak követte, és végül 1986 után, amikor a utoljára vettük részt világbajnokságon, elsüllyedtünk a teljes kilátástalanságban” – emlékeztetett, és úgy folytatta, hogy „beköszöntött a vadkapitalizmus”, a pályák helyén bevásárlóközpontok épültek, az állami háttér eltűnt, az infrastruktúra leromlott, és az utánpótlás elvékonyodott.
Ma azonban más idők járnak, példátlan összefogás van Magyarországon, hogy a sport és a futball ismét lábra kapjon – jelentette ki.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a sport stratégiai ágazat, van világos pénzügyi háttere, és van jövőképe. Hatéves kortól 18 éves korig az iskolában kötelező a mindennapos testnevelés. Öt év alatt 586 új sportpályát építettünk, uszodák, tornacsarnokok, lőterek, vívóközpontok épülnek. Öt év alatt megduplázódott az igazolt sportolók száma az öt legnépszerűbb csapatsportágban. Újjáépül a Puskás Ferenc Stadion, és a nagy múltú magyar klubok olyan stadionokhoz jutnak, amelyekben méltó módon fogadhatják Európa legjobb csapatait is – sorolta a kormányfő, hozzátéve, hogy Magyarország méltó házigazdája lesz a 2020-ban megrendezésre kerülő Európa-bajnokság három csoportmeccsének és nyolcaddöntőjének.
„Nagy siker, hogy 44 év után a magyar válogatott ismét ott van az Európa-bajnokságon” – tette hozzá.
A megnyitón részt vett Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke és Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke is.
A miniszterelnök beszédének leirata itt olvasható.
