Kijelentette: a magyar modell működik, Magyarország egyre jobban teljesít. A gazdasági tervekről szólva megerősítette: a magyar gazdaság növekedésének minden évben legalább 2 százalékkal kellene meghaladnia az uniós bővülés mértékét, mert így Magyarország versenyelőnyhöz juthat. Ehhez a jelenleginél kétszer annyi olyan vállalatra van szükség, mint a Hunent – közölte.
„Jó látni, hogy ma már olyan időket élünk, amikor magyar kisvárosokban sokmilliárdos termelő beruházások valósulnak meg, mert úgy képzeljük el a magyarok jövőjét, hogy a kisvárosok sikeresek lesznek, és a magyar falvaknak is lesz jövője, ehhez pedig ilyen beruházások kellenek” – mondta Orbán Viktor.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy Mélykút a mai naptól fogva egész Európa egyik legmodernebb víziszárnyas-feldolgozó üzemével büszkélkedhet. Kiemelte, hogy a 350 új munkahelyet teremtő 40 millió eurós beruházást egy magyar családi vállalat hozta tető alá. Hozzátette, jó esély van arra, hogy megindulhatnak majd a fejlesztés következő szakaszának munkálatai is.
Orbán Viktor megjegyezte továbbá, hogy a mostani beruházás jó hír a környéken élő gazdáknak, akik nyugodtabban tervezhetik a jövőjüket, lesz munkájuk.” A beruházás egyértelmű jele annak is, hogy a magyar baromfiágazat tovább szárnyal majd” – mondta, kiemelve, hogy az új üzemmel Magyarország megőrizheti előkelő második helyét Európában – Franciaország mögött – a minőségi kacsatermelésben.
Az új gyár anyagi hátteréről szólva a kormányfő közölte: az összeg egy tekintélyes hányadát a vállalat biztosította, a kormány több mint 4 milliárd forinttal vette ki belőle a részét, míg a költségek felét is meghaladó összeget a nemzetközi tulajdonban, orosz részvétellel működő Nemzetközi Beruházási Bank adta. Utóbbival kapcsolatban hozzáfűzte: ez az első beruházás, amelyet az utóbbi időben a bank Magyarországon támogatott.
Beszéde végén a miniszterelnök arról szólt, hogy a kormány szerint egy egészséges nemzetgazdaság két lábon áll: az egyiket a nemzetközi vállalatok adják, a másikat a magyar cégek, és „akkor lehetünk majd elégedettek, ha a magyar vállalatok lesznek az erősebb láb”. „Mi nemzeti alapon állunk, ezért nekünk és nekem személyesen is szívügyünk a magyar vállalatok megerősítése” – zárta szavait.
Kiss István, a Hunent Zrt. igazgatóságának elnöke köszöntőjében kifejtette: 2013-ban döntöttek a beruházás megindításáról, az alapkőletétel 2017-ben történt meg, és bő egy év alatt megvalósult a projekt, létrejött Európa egyik legkorszerűbb víziszárnyas-vágóhídja. A fő cél a kapacitásbővítés és hatékonyságnövelés volt – mondta, hozzátéve, hogy az üzemben a legújabb technológiákat alkalmazzák: létrehoztak egyebek mellett egy egyedi logisztikai központot egy számítógép-vezérlésű hűtőházzal.
A hasonló beruházások nemcsak a cég, hanem az ország versenyképességének megtartásához is elengedhetetlenek – hangoztatta Kiss István, jelezve, hogy a beruházás megvalósulását egyedi kormánydöntés is segítette. Közölte: a cégcsoport a térség közel 700 munkavállalóját alkalmazza, 20 milliárd forintot meghaladó árbevételével pedig hozzájárul az exportorientált magyar gazdaság teljesítményéhez. Az igazgatósági elnök végül elmondta, hogy egy újabb feldolgozóüzem építését is tervezik, ez várhatóan 2020-ra valósul meg.
Bányai Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője a rendezvényen arról beszélt, hogy a jövőben a legfontosabb hiánycikk a víz mellett az egészséges élelmiszer lesz, ezért is kiemelkedően fontos a mélykúti üzem. Jó helyre került a költségvetési támogatás, Európa egyik legmodernebb vágóhídja készült el – mondta.
Nyikolaj Koszov, a hitelező Nemzetközi Beruházási Bank igazgatóságának elnöke hangsúlyozta: a mélykúti kiváló példa egy jó befektetésre, a lehető legmodernebb magyarországi mezőgazdasági üzem jött létre 350 új munkahellyel. A Hunent-beruházás lehetővé teszi Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak kiterjesztését – tette hozzá. Megjegyezte azt is, Magyarország a harmadik legnagyobb részvényese a Nemzetközi Beruházási Banknak, a magyar tőzsdén pedig akár már idén márciusban kibocsáthatják a bank részvényeit. A Nemzetközi Beruházási Bank igazgatóságának elnöke emlékeztetett továbbá, hogy a bank Budapestre költözteti a központját – akár már a tavasz végén.
A Hunent honlapján olvasható cégbemutatóban azt írták: a Hunent Magyarország egyik legnagyobb víziszárnyas-feldolgozója, több mint 150 éves hagyománnyal rendelkezik. A cég fő profilja a pecsenyekacsa-feldolgozás. E termékeket egészben, darabolva, előhűtve, fagyasztva forgalmazzák. Kínálatukban szerepelnek elősütött és késztermékek, és ezen felül konkrét vevői igények alapján is készítenek termékeket export- és belföldi partnereiknek. Az ünnepségen elhangzott, hogy a 8,5 hektáros telken létrejött új üzem vágási kapacitása naponta 50 ezer kacsa vagy 25 ezer liba.
