A magyar felsőoktatás napján a pécsi egyetem alapításának 650. évfordulója alkalmából rendezett díszünnepségen a kormányfő arról is beszélt, hogy jövőre már – „ahogy egy európai középállamhoz méltó” – 552 milliárd forinttal többet fordít a kabinet oktatásra, mint 2010-ben. Hozzátette: a kormány új iskolafejlesztési programot indított, amellyel több mint félezer intézményben kezdődik fejlesztés.
Az idei felsőoktatási tanévben országszerte több mint 250 ezer hallgató vesz majd részt – mondta Orbán Viktor, aki korunk legégetőbb kérdésének nevezte a magyar fiatalok jövőjét. Hangsúlyozta: amilyen jövőt választanak a diákok maguknak, az lesz Magyarország és Európa jövője is.
[1]
A „mi kommunizmusból kitörni igyekvő nemzedékünk” megalkuvás nélkül törekedett a szabadságra, a nemzeti függetlenségre és Európa újraegyesítésére – mondta, kiemelve, hogy mára nagyot fordult a világ, ezért a jelen diákjainak új utakat kell keresniük.
„Ha engedjük”, hogy Európa lelki, gazdasági, politikai, katonai ereje csökkenjen, ha folytatódik a demográfiai hanyatlás, és fokozódik a migrációs nyomás, akkor Európa el fog tűnni – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki szerint ha ez megtörténik, akkor a mai fiatalok egy másik, „ma még ismeretlen világban” fognak élni.
Európa a huszonnegyedik órában van – jelentette ki Orbán Viktor, majd hozzátette: megjelentek azon szellemi-politikai irányzatok és vezetők, akiknek „új próféciája” szerint „már felesleges ellenállni”.
[2]
A miniszterelnök ezzel szemben leszögezte: a magyar jövőt azok a bátor fiatalok jelentik, akik mernek az árral szemben evezni, a családot, a közösséget és a nemzetet választják a multikulturalizmussal és „a mindent egynemű masszába gyúró politikai irányzatokkal” szemben.
Orbán Viktor szavai szerint a kontinens jövőjét pedig azon közép-európai országok jelentik, amelyek „nem lettek se németté, se törökké, és akiket még a mindent elnyelni akaró szovjet bendő sem tudott megemészteni”.
A pécsi egyetem ennek a közép-európai szellemiségnek a hordozója – jegyezte meg a miniszterelnök, aki utalt rá: az universitas megalapításának feltétele volt, hogy az akkori helyi és országos vezetés, illetve Európa szellemi-lelki vezetője egy irányba húzza a szekeret – vélekedett.
[3]
A Pécsi Tudományegyetemnek (PTE) a Modern városok program keretében történő 24 milliárd forintos fejlesztésére is kitérve azt mondta: a több mint 20 ezer hallgatóval, mintegy 1500 fős oktatói gárdával és mintegy 56 milliárd forintos költségvetéssel rendelkező egyetem megfelel a felsőoktatással szemben támasztott azon elvárásnak, hogy a használható tudás mellett szilárd erkölcsi alapállást és önálló világlátást adjon a hallgatóknak.
Mint felidézte, januárban a felsőoktatási dolgozók béremelése a második ütemhez ért, és jövőre is lesz folytatás, ami 2016 és 2018 között összesen 27 százalékos emelést jelent; 2020-ra pedig a jelenleginél húszezerrel több kutatót terveznek képezni.
A miniszterelnök beszéde zárásaként arra biztatta a felsőoktatási intézmények dolgozóit, hogy neveljenek fel egy bátor, felkészült és magyar nemzedéket (…), „amely elég erős ahhoz, hogy hozzá illő és múltjához méltó jövőt válasszon és építsen”.
[4]
Bódis József, a PTE rektora tanévnyitó beszédében hangsúlyozta: a minőség igénye mindig ott volt az egyetem világában, ami változott, az az információ mennyisége és átadásának módszertana. A felsőoktatás megújításánál a minőséget kell szem előtt tartani, és be kell fektetni a módszertanba, a humán erőforrásba – tette hozzá. Hiszünk a tudományban, az oktatásban, a képzésben, enélkül nem lenne társadalmi fejlődés – mutatott rá.
A PTE 20 ezer hallgatójával, köztük 4 ezer külföldivel, tíz karával, a Szentágothai kutatóközponttal, klinikai központjával a felsőoktatási térség meghatározó szereplője az országon kívül is – szögezte le. A PTE jövőjét a Modern városok program keretében elfogadott fejlesztési terv határozza meg, amelyhez a kormány 24 milliárd forint támogatást adott. Nincs más lehetőség, mint ezt a programot maradéktalanul végrehajtani – jelentette ki.
[5]
Páva Zsolt (Fidesz-KDNP), Pécs polgármestere köszöntőjében méltatta az egyetem és a város közti hatékony együttműködést. Azt mondta: a PTE jelentős fejlesztés előtt áll, és Pécs az egyetlen város, ahol az egyetem önállóan kapott forrást a Modern városok programban.
Az évforduló alkalmából üdvözölte a pécsi egyetemet Ferenc pápa, akinek szavait Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius tolmácsolta. A római katolikus egyház feje arra biztatta a pécsieket: tekintsék jó alkalomnak az évfordulót a hit és az értelem között folyó párbeszéd erősítésére.
[6]
A magyar felsőoktatás napján a PTE díszdoktorrá avatta Buzsáki György agykutatót, aki 2011-ben a szakma Nobel-díjának számító Agy díjban részesült. Az egyetem Nagy Lajos Király Díját az universitas alapításában játszott szerepéért a magyar katolikus egyház pécsi püspöksége nevében Udvardy György megyés püspök vette át.
2017-től szeptember elseje a magyar felsőoktatás napja. 2016. március 30-án az Országgyűlés a magyar felsőoktatás napjává, a pécsi egyetemalapítás emléknapjává nyilvánította szeptember 1-jét a pécsi egyetem – mint első magyar egyetem – alapításának 650 évfordulója alkalmából, a Pécsi Tudományegyetem felsőoktatásban betöltött nélkülözhetetlen szerepe iránti tiszteletből. 2017. szeptember 1. napjától kezdve ünnepeljük.