Orbán Viktor a műsorban elmondta, a tatabányai fejlesztések vezérlő elve a gazdaságélénkítés. Ennek keretében a kormány vállalja az ipari park 140 hektáros bővítésnek költségeit. Szintén a gazdaságélénkítést szolgálja a képzés fejlesztése. A kormánnyal kötött megállapodásban szerepel az Árpád Gimnázium reálgimnáziummá alakítása, az Óbudai Egyetemmel közös felsőfokú műszaki képzés indítása, egy szakképzési centrum létrehozása és a megyei könyvtár fejlesztése – sorolta a miniszterelnök.
Orbán Viktor „szégyenletes állapotú”-nak nevezte a vasútállomást. „Oda egy modern pályaudvart kell építeni, mely a kapuja ennek a városnak” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy a vasúti felüljáró korszerűsítésével és egy aluljáró megépítésével a közlekedési fejlesztések összege elérheti a tíz milliárd forintot. A miniszterelnök kifejtette, több kérdésben a várossal közös munkacsoportot állítanak fel, az egyes fejlesztések koncepciójának kidolgozására, a források és a finanszírozás pontosítására.
Az eldöntendő kérdések között sorolta fel a Szent Borbála Kórház fejlesztésnek befejezését, az állami kézben lévő Bányakórház épületének sorsát és a Bánhidai Erőmű területének, illetve hűtőtavának turisztikai hasznosítását.
Orbán Viktor szólt arról, hogy az önkormányzat negyven buszt szeretne vásárolni a közlekedés fejlesztéséhez, azonban a kormány azt kérte, hogy ne a buszokról tárgyaljanak, hanem a város teljes tömegközlekedésének rendszerét nézzék át.
A kormány célkitűzése, hogy a ciklus végéig minden megyei jogú városban legyen egy 50 méteres fedett uszoda, ez Tatabányán is megvalósul – ismertette a kormányfő. Hozzátette, a kézilabda számára tervezik egy csarnok építését. Azt a tatabányaiaknak kell eldönteni egy konzultáción, hogy a nemzetközi méretű vagy kisebb létesítmény legyen-e?
„Az ország kezd egy kicsit jobb bőrben lenni. Részben, mert Brüsszelből is járnak források, részben a magyar adófizetők is befizetik az adóikat, tehát lehet abban gondolkodni, hogy melyik nagyobb városunknak milyen legyen a jövője” – jelentette ki Orbán Viktor, majd elmondta a 23 megyei jogú város mellett eljut majd a középvárosokhoz, illetve a megyei közgyűlésekhez is, mert a falvakat azokon keresztül lehet elérni.