A miniszterelnök magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, sűrű félév várható, még minden kérdés nyitott, amelyek között az unió 2020 utáni hétéves költségvetése, a migráció, a digitalizáció és a bővítés kérdése szerepel.
Közölte, ezekről nemcsak tárgyalni szeretnének, hanem a többségét le is szeretnék zárni. Szavai szerint a menetrend nagyon ambiciózus, amelynek teljesítése véleménye szerint nem lehetetlen, de mint mondta: „csodát kell hozzá tenni”.
Tájékoztatása szerint a tanács elnökével folyatott megbeszélések többségét az unió 2020 utáni, hétéves költségvetésének kérdése tette ki, ugyanis február 20-ra e témára összpontosítva hívott össze rendkívüli uniós csúcsot Charles Michel.
Elmondta, Magyarország még nem mutatta be a költségvetésre vonatkozó nemzeti számait, a tárgyalások ugyanis még nem tartanak abban a szakaszban.
Kifejtette, az eddig bemutatott tervezet nem változtat az előző hét év rossz gyakorlatán. Olyan igazságtalanságok vannak benne, mint az, hogy a Brüsszelben elosztott pénzügyi alapok esetében a szegényebb országok részesedése 5 százalék, miközben a népesedésük 20 százalékát teszi ki Európának. Az igazságtalanság orvoslásában semmiféle javulás nem mutatkozik – húzta alá.
Közölte, további egyeztetés várható azokkal az országokkal, amelyeknek Magyarországhoz hasonlóan, bajuk van a költségvetés „eszmei, szellemi, elvi alapjaival”. Ezeket az országokat tájékoztatta a Kohézió Barátai csoport kormányfői szintű szombati, Portugáliában tartott ülésén a költségvetés elvi helyességének helyreállítása érdekében tett konkrét javaslatairól, amelyet hétfőn átadott az uniós tanács elnökének is – mondta.
„Mi tisztességes költségvetést akarunk. Ha ez megvan, azon belül a magyarok meg fogják találni a számításukat, vagyis a nekik kedvező számkombinációkat is” – fogalmazott.
Orbán Viktor azon véleményének adott hangot, hogy a február 20-i csúcstalálkozó nem jelenti azt, hogy be is kell fejezni a tárgyalásokat. Jó lenne, de a magyar álláspont szerint a költségvetés minősége fontosabb, mint elfogadásának időpontja – tette hozzá a miniszterelnök.
A február 20-ra összehívott uniós csúcs középpontjában álló, 2021-2027 közötti uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.
Az Európai Bizottság a 27 tagállam bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százalékának megfelelő összegű költségvetést javasol, az Európai Parlament 1,3 százalékért áll ki, míg több ország nem szeretne 1 százaléknál többet.