A napilap pénteki számában rövidebb formában, az újság honlapján pedig bővebben megjelent interjúban a kormányfő kifejtette: a magyarországi jobboldalnak és a zsidóságnak is energiát kell fektetnie a kölcsönös bizalom alapjának megteremtésében, mert történelmi okok miatt nehéz a kapcsolatuk.
Kifejtette, hogy a parlamentben vannak olyan képviselők, akik antiszemita gesztusokat tettek, és olyan pártok, amelyek ezt elfogadták. „Nem mondhatom, hogy a Jobbik, hogy az egész párt antiszemita, de elfogadhatónak tart bizonyos gesztusokat, programokat, személyeket, megközelítéseket, amelyek teljesen nyilvánvalóan antiszemiták” – jelentette ki.
Hozzátette ugyanakkor: világossá akarja tenni, hogy „a magyar politikai életben az antiszemitizmussal szemben a zéró tolerancia politika érvényes”.
A zsidó közösséggel ápolt kapcsolatot bonyolító tényezőnek nevezte, hogy a „kommunisták és a baloldaliak” tényszerű bizonyítékokat mellőzve rendszeresen vádolnak antiszemitizmussal olyanokat is, akik nem antiszemiták. „Az én politikai közösségem, jómagam és a kormány a baloldal állítása szerint antiszemita hajlamú”, ami a kormányfő szerint tisztességtelen állítás. „Tények ezt nem bizonyítják, ők ennek ellenére hangoztatják” – tette hozzá.
Az interjúból kiderült, hogy a miniszterelnök antiszemitának tartja Horthy Miklóst. „Úgy gondolom, hogy az a politikai elit, amely az állampolgárokat eredetük szerint megkülönböztetve hoz törvényeket, antiszemita megközelítésű” – hangsúlyozta. Kifejtette: Horthy hatalmas bűnt követett el. Ugyanakkor néhány évtizeddel korábban ő mentette meg az országot. Ezen tények egyikét sem lehet tagadni – emelte ki.
Orbán Viktor az interjúban méltatta Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel meglévő, kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatát, amit komoly értéknek nevezett. Kapcsolatuk már évtizedekre tekinthet vissza, de újabb, személyesebb, egymás gondolkodását jobban megismerő szintre emelkedett Netanjahu eheti, több napos budapesti látogatásával.
A kormányfő értelmezte a két ország eltérő helyzetéből adódó hasonlóságokat és különbségeket, és közös európai érdeknek nevezte Izrael közeledését a mérsékelt arab államokhoz, melyek segítséget nyújthatnak az Európát fenyegető migrációs veszéllyel szemben.
Izrael helyzetéről szólva a miniszterelnök hangsúlyozta a Magyarországtól eltérő védelmi és biztonsági kihívásokat, de lehetőségeit a közel-keleti térség stabilizálásában is, miközben nagyra becsülését jelezte a világgazdasági kihívásokkal való szembenézésben, a modern technológiákkal történő versenyképességében.