A miniszterelnök, beszámolva a szerdai kormányülésről, kifejtette: Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter egy új otthonteremtési program pilléreit terjesztette elő, ebből az 5 százalékos áfát – amit korábban már alkalmaztak – el is fogadta a kabinet.
Közölte, a gazdaságvédelmi operatív törzs előterjesztésére adókönnyítésekről, gazdaságélénkítő lépésekről is döntöttek.
Arra a kérdésre, hogy törvénymódosításokra is szükség lesz-e, azt válaszolta: az adóeljárási szabályok könnyítése, a bürokrácia csökkentése ezt mindenképpen meg fogja követelni.
A kormányfő elmondta továbbá: a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban azt a döntést hozták, hogy még nem kell műtéteket halasztani. Most úgy látni ugyanis, hogy a következő három hétben – bár felszálló ágban marad a járvány – nem várható olyan nagyarányú változás, ami a soron következő, ütemezett ellátások, műtétek lemondásához vezetne.
Jelenleg az úgynevezett első lépcsős kórházakban folyik a koronavírus-fertőzöttek kezelése, ha ezekben elfogytak az ágyak, következnek a második, majd harmadik lépcsős kórházak – közölte. Az egészségügyi dolgozók vezényléséről – szavai szerint a legkényelmetlenebb dologról – szólva hozzátette: a vezényeltek száma még nem érte el az összes orvos és ápoló egy százalékát sem, tehát még van vezénylési tartalék.
A kedden megszavazott orvosbéremelést kommentálva Orbán Viktor azt a kérdést tette fel: „mikor, ha nem most?” Hét-nyolc hónapig még el fog tartani a járvány, és amíg nincs vakcina, addig nincs „szabadulás”, így az orvosokra óriási teher hárul – mutatott rá.
Megjegyezte: a magyar orvosok a világ legjobbjai közé tartoznak, ezért „elszívó hatás” mindig lesz. Véleménye szerint ugyanakkor a tisztességes bérek mellett a kórházak atmoszférája és a tisztességes szakmai előmeneteli lehetőség is szerepet játszik abban, hogy egy orvos „megy vagy marad”.
A béremelés költségvetési hatásáról azt közölte: amit eddig a büdzséből kifizettek, annak biztosan kifizetik legalább a dupláját ezután. „Ez egy 100, de inkább 200 milliárd forintos nagyságrendű összeg” – jelezte.
Hangsúlyozta: a bértábla és az új hálapénz-szabályozás kialakítása „betű szerint és szám szerint” a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslata volt.
Arra a felvetésre, hogy a MOK most mégis kritikát fogalmazott meg – például a vezénylés és a másodállás szabályozásával kapcsolatban -, a kormányfő úgy reagált: most járvány van, a vezénylés élet-halál kérdés, ha menni kell, akkor menni kell, „mert ha valaki nem megy, vagy nem találunk mást a helyére, aki menne, akkor valaki meg fog halni, mert nem kap ellátást”. Hozzátette ugyanakkor, hogy a vezénylés nem lehet napi gyakorlat, nem lehet őket rángatni ide-oda; „jól kell vezetni a kórházakat, jól kell tervezni, és akkor nem kell vezényelni, csak ha baj van”.
A hálapénz felszámolhatóságát firtató kérdésre azt válaszolta, meg kell próbálni, hangsúlyozva ezzel kapcsolatban is, hogy a MOK kérte, ezért mellé mert állni.
Abban a kamarának igaza van – mondta -, hogy az elfogadott törvényben van több mint tíz olyan kérdéskör, amit később rendeletben kell szabályozni. „Nem tudtuk le a problémákat, nem válaszoltunk meg minden kérdést, és jó néhány kérdést nem is tudunk megválaszolni az orvosi kamara nélkül, tehát rájuk szükség lesz a jövőben is” – magyarázta, megjegyezve, hogy az erkölcsi kérdések esetében a MOK-nak kell felállítania és betartatnia a sztenderdeket.
A miniszterelnök arról is szólt, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggésben a mindennapokat érintő szigorításokra egyelőre nem kell számítani, mert a nemzeti konzultációban az a közvélekedés alakult ki, hogy az országnak működnie kell. Tavasszal sikerült jól védekezni, az összefogás önbizalmat adott az embereknek és a kormánynak, és „ha összefogunk, akkor együtt újra sikerülni fog anélkül, hogy le kellene állítani az országot” – mondta.
Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bíróság az uniós joggal összeegyeztethetetlennek találta azokat a feltételeket, amelyeket az Országgyűlés a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének magyarországi gyakorlásához szabott, Orbán Viktor azt mondta: az Európai Bíróság ítéleteit – függetlenül attól, milyennek tartják őket – végre szokták hajtani, most is így lesz, és ez nem is okoz nagy nehézséget, mert számos jogi megoldás lehetséges.
Ha valaki próbapert szeretne indítani Magyarország ellen, tegye, „semmi jónak nem vagyunk az elrontói” – reagált arra a felvetésre, miszerint Soros György Magyarország elleni próbaper indítására szólította fel az EU-t. „Soros György az a hazafi, akitől nem lep meg, ha megtámadja külföldön a saját hazáját” – fogalmazott a kormányfő.
Azt is mondta, hogy a Magyarországgal szembeni támadásokat az európai baloldal támadásainak tartja. Mindig csak azokat az országokat támadják meg – folytatta -, ahol a baloldal nincs kormányon, és ezt azért teszik, hogy előbb-utóbb ezekben az országokban baloldali kormány legyen. A miniszterelnök ezt „internacionalista segítségnyújtásnak” nevezte, mint amikor a szovjet csapatokat Magyarországra vezényelték, hogy megvédjék a kommunistákat.
Most ugyanez a helyzet: a magyar baloldal gyenge, a nép inkább ellene van, „ők is a nép ellen”, és ilyenkor azért, hogy kormányra tudjon kerülni a baloldal, „nemzetközi csapatokat, internacionalista segítséget szoktak nyújtani” – fejtette ki, kijelentve: „Brüsszelből a magyar baloldalt hatalomra akarják segíteni”.
A magyar ellenzékről a miniszterelnök úgy fogalmazott: „be van darálva és be van töltve, a szélsőjobbtól a kommunistákig, és ott vannak egy bélben, és ezt nem tudom másképpen nevezni, mint a finanszírozóról, aki az egész mögött áll, ez pedig Soros György, ezért hívom ezt Soros-kolbásznak”.
Vera Jourová európai bizottsági alelnök Magyarországot és a magyar embereket érintő kritikus szavairól Orbán Viktor azt mondta: „ez az asszonyság onnan Csehországból úgy látja a magyarokat, mint (…) tökfilkók, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy saját döntéseket hozzanak”. Ez olyan sértés, hogy ilyenkor azt kell mondani: álljon meg a menet, ez már nem politika, ez mélyebbre megy, ezt inkább hagyjuk abba – fűzte hozzá.
A kormányfő Vera Jourovát „Soros György emberének” nevezte az Európai Bizottságban, úgy fogalmazva, hogy az ő „tenyeréből eszik”. Vera Jourová nem Csehországot, nem a cseheket, nem az európaiakat, sőt nem is az Európai Bizottságot képviseli, hanem Soros Györgyöt – jelentette ki.
Azzal kapcsolatban, hogy Karácsony Gergely főpolgármester azt vetette fel, az EU finanszírozza közvetlenül a magyarországi baloldali vezetésű önkormányzatokat, a miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU költségvetésében ma is vannak nagyon jelentős olyan pénzösszegek, amelyeket nem a tagállamok osztanak szét, hanem közvetlenül lehet rájuk jelentkezni programokkal. Vagyis eddig is volt ilyen lehetőségük a magyar baloldali önkormányzatoknak, de „nem szerepeltek jól” – tette hozzá, megjegyezve: jobban járnak az önkormányzatok is, ha a magyar állam érvényesíti a magyar emberek érdekeit, így az ellenzéki önkormányzatú településeken élők érdekét is jobban tudják képviselni, és több forrást tudnak nekik szerezni.
A koronavírus-járvány okozta válság miatt tervezett uniós pénzügyi alap hitelrészéről azt közölte: Magyarország azért mondott rá igent, mert vannak olyan európai országok, különösen délen, amelyek e pénzügyi segítség nélkül összeomlanának, amitől Magyarország is szenvedne. „Ezért döntöttünk úgy, hogy habár szűken számított magyar szempontból fifty-fifty, kétséges a dolog, de ha az európai logikát követjük és a szolidaritást is figyelembe vesszük, akkor a többiekkel közösen érdemes vállalnunk ezt a kockázatot” – mondta.
