Jó napot kívánok, Hölgyeim és Uraim! Köszönöm szépen a meghívást.
Tisztelt Főpolgármester úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Kitüntetettek!
A mai nap Budapest születésnapja. Öt emberöltővel ezelőtt ezen a napon testet öltött egy gondolat, egy nagyszerű város terve, amit elődeink következetes és kemény munkával évtizedek alatt valóra is váltottak. Így született meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével, és nőtt fel az akkori nemzedékek szeme láttára a magyarok új büszkesége: Budapest. Túlzás nélkül mondhatjuk, Budapest a magyarok számára az örök város. A város, amely minden magyaré, bármely pontján is éljen a világnak. A város, amely vár rá. Budapest megszületésekor és azóta is nemzeti alkotás, nemzeti teljesítmény, nemzeti siker. Fővárosunk felépítése újkori történelmünk talán legnagyobb magyar közösségi teljesítménye. Egyedülálló, páratlan, tehát helyettesíthetetlen és pótolhatatlan. Igazi nemzeti kincs. Budapest a magyar nemzet szíve, a nemzet fővárosa és egyben a budapestiek otthona. A budapestiek otthonaként a városnak jól működőnek, rendezettnek, tisztának és szépnek kell lennie. Ez a főpolgármester úr és a városvezetés feladata. A nemzet fővárosaként pedig Budapestnek méltóságot, büszkeséget, nagyszerűséget kell sugároznia. Ez Magyarország kormányának és Budapest vezetésének közös feladata. Ha pedig Budapest e két minőségében egyre jobban teljesít, akkor Budapest a Kárpát-medence természetesen központjaként is működik, nyilvánvaló földrajzi, méretbeli, gazdasági, szellemi és kulturális okokból. Budapest szépsége mindannyiunk szívét megdobogtatja; különösen, ha külföldről érkezünk haza, de még mindig nem nyerte vissza régi fényét. Ezzel pedig tartoznánk elődeinknek, és tartozunk saját magunknak is. A kormánynak az a meggyőződése, hogy Magyarország csak akkor lehet komoly súllyal rendelkező ország, ha a fővárosa is komoly dolgokra vállalkozik.
Hölgyeim és Uraim!
Budapest ma óriási fejlődés kapujában áll. A következő évtizedben a város történetének legsikeresebb korszakát élheti meg. 2030-ra Budapest lehet az egyik legélhetőbb nagyváros Európában, a kontinens magas életminőségű és legbiztonságosabb fővárosa. Ennek a sikernek külső és belső, anyagi és szellemi feltételei adottak, ám egyetlen esély sem váltja be önmagát: a lehetőségek valóra váltásához a városvezetés és a kormányzat részéről is jól szervezett, kemény és közösen végzett munkára lesz szükség. Ezért a főpolgármester úrral egyetértésben létrehoztuk a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát, amelynek keretében közösen fejlesztjük és építjük Budapestet.
Hölgyeim és Uraim!
Budapest akkora város, amelynek fejlesztéseit nem lehet négy-öt éves időtávokba beletörni. Ha előretekintünk, akkor szükségszerűen egy hosszabb távot kell figyelembe vennünk, és az a távlat, amit a szemünk, a képzelőerőnk meg a bugyellárisunk is beláthat, nagyjából 2030 horizontja. Az ilyen léptékű tervezés nem szokatlan Budapest történetében. Elég, ha arra gondolunk, hogy a nagy elődök maradandó fejlesztései, a korabeli Steindl- és Hauszmann-tervek is hozzávetőlegesen tizenöt év alatt valósultak meg. Biztató, hogy az elmúlt években együtt megtett út kifejezetten bátorít bennünket. 1998 és 2002 között, az első nemzeti kormány idején megépítettük az új Nemzeti Színházat, és létrehoztuk a nemzeti emlékezet otthonaként a Terror Háza Múzeumot, és elkészült a Millenáris Park is. Mióta pedig 2010-ben Tarlós főpolgármester úrral együtt új lehetőséget kaptunk a választóktól, hétmérföldes csizmával haladunk előre. Közösen megépítettük, illetve befejeztük a főváros új metróvonalát, a fonódó villamosok rendszerével új szintre lépett Budapest közösségi közlekedése, megújult az Országház és a Kossuth tér, a nemzet főtere, régi pompájában tündököl a Zeneakadémia, a Budai Vigadó, a népoperaként működő Erkel Színház kinyitott, megnyitotta kapuit a megújult Szépművészeti Múzeum és a Budapest új városnegyedeként működő Ludovika is, létrejött a MOME, és felépült a Duna Aréna. Új otthont kaptak a város patinás sportegyesületei, a Fradi és az MTK, rövidesen új stadionnal büszkélkedhet majd a Honvéd és a Vasas is, és elkészül a nemzeti Puskás Stadion is. Folyamatban van a Városliget, az Operaház, az Iparművészeti Múzeum és a hármas metró vonalának megújítása. A közfejlesztési tanácsnak hamarosan döntenie kell az új nemzeti öttusa központról. Sorra visszanyerik régi fényüket a budai várnegyed történelmi épületei, és hamarosan megkezdődik az új dél-budai súlyponti kórház megépítése is. Nagy munka vár ránk, óriási feladat az, amire vállalkozunk. Ezermilliárdos nagyságrendben és évtizedes távlatban gondolkodunk. Egy ilyen küldetést pedig csak akkor vihetünk sikerre, ha tanulunk az elődeinktől, ezért olyan szövetséget újítunk meg a mai napon, amely a város építésének kezdetén egyszer már megszületett, és bevált. A kormány és a budapestiek nagy, közös vállalkozásának akkori letéteményesét Fővárosi Közmunkák Tanácsának hívták. A mai napon a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozásával újrakötjük azt a szövetséget a kormány és a budapestiek között, amely már egyszer bevált. Egyben megerősítjük azt a lelki köteléket, amely minden magyar embert a legfőbb magyar városhoz, Budapesthez kapcsol. Az erős Magyarországnak szüksége van emelkedő és gyarapodó Budapestre, a régi nagyságát visszanyerni akaró Budapestnek pedig szüksége van egész Magyarország erejére és támogatására.
Boldog születésnapot kívánok! Isten éltesse Budapestet!
