„Most már a harmadik üzleti fórumunkat tartjuk, és (…) eddig komoly, nagy áttörést a két ország gazdasági kapcsolatában nem sikerült elérnünk” – mondta a kormányfő. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a két ország között politikai bizalmi kapcsolat alakult ki, vagyis „jó kiindulópontunk van egy komoly, nagy gazdasági áttörés eléréséhez”, egy olyan „projekthullámhoz”, amely a magyar-egyiptomi gazdasági együttműködést, a beruházások és a kereskedelem volumenét nagyságrendekkel megnöveli.
A magyar gazdaságról szólva a két ország üzletemberei előtt a miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország, noha csak tízmillióan lakják, évi 110 milliárd dollár értékű exportot képes előállítani. Vagyis van valami – fogalmazott -, „amit nagy tudunk”: azt, hogyan kell egy ekkora méretű országból nyitott, exportorientált, a globális keresletre és tőkemozgásokra rugalmasan reagáló gazdaságot kiépíteni.
Orbán Viktor kitért a teljes foglalkoztatottságot célul tűző munkaalapú gazdasági modellre is. Ezzel kapcsolatban kiemelte: ha hét évvel ezelőtt az ember bevallotta, hogy a célja a teljes foglalkoztatást nyújtó gazdaság kiépítése, akkor „még szokás volt mosolyogni”, ám mostanra „talán ez nem olyan divatos”, miután a német kereszténydemokraták választási programjában is „hogy, hogy nem” ennek megteremtése szerepel.
A miniszterelnök szavai szerint Magyarország rugalmas, támogató politikát és magatartást alakított ki Egyiptommal: „mi értjük az egyiptomiaknak azt a véleményét, amellyel elutasítják a belügyeikbe történő beavatkozást”. Az Európai Uniónak is egy konstruktívabb megközelítést kell alkalmaznia az észak-afrikai országgal szemben – jegyezte meg.
Felidézte a két évvel ezelőtt tartott első magyar-egyiptomi üzleti fórumot, amikor is még a migrációs válság kitörése előtt, arról beszéltek, hogy Egyiptom stabilitása nélkül nincs európai stabilitás. „Ma már csak annyit teszek mindehhez hozzá: ha egy destabilizálódott Szíria olyan gondot okozott Európának, mint amilyet okozott, mekkora lenne a nagyságrendje annak a problémának, amit egy destabilizálódó, Szíszi elnök úr nélküli Egyiptom jelenthetne” – fejtette ki Orbán Viktor. Szerinte ezért Európának a tisztelet hangján kell beszélnie Egyiptomról és elnökéről, aki a hazája stabilizálása érdekében végzett munkája alapján egy „történelmi személyiség”.
A kormányfő szintén elismerően szólt a migráció feltartóztatása terén elért egyiptomi eredményekről. „Egyiptommal is egy olyan átfogó megállapodást kell kötnünk, mint amilyet már kötöttünk más térségbeli országgal is annak érdekében, hogy a migrációs válságot kezelni tudjuk” – mondta.
Megjegyezte azt is, hogy a következő tanévre ötszörös az egyiptomi diákok túljelentkezése a magyar állam által fizetett száz egyetemi ösztöndíjas helyre. Ezért az ösztöndíjak számának emelését ígérte.
Az Öböl menti viszályra kitérve Orbán Viktor azt közölte: Magyarország elkötelezett a katari diplomáciai válság mihamarabbi, tárgyalásos megoldása mellett.
Egyiptom és Magyarország politikai kapcsolatai kiválóak, erre alapozva remélhetőleg egyre több magyar befektető vesz részt az egyiptomi gazdaság beruházásaiban, projektjeiben – mondta Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök a fórumon.
Rámutatott: Egyiptom elsősorban a mezőgazdaság, az ipar és az energetikai fejlesztések területén várja a külföldi befektetőket. Egyiptom a közel 100 milliós lakosságával regionális méretekben kaput jelent az észak-afrikai, illetve az afrikai térség országai felé – emelte ki.
Egyiptom stabil ország, az egyiptomi nép azt szeretné, ha minél gyorsabban fejlődne Egyiptom gazdasága, az ország a 2011-es forradalom után arra törekedett, hogy átstrukturálja a gazdaságát, ebben bővítették az állami és a külföldi befektetéseket is – mondta.
Egyiptom minden tekintetben arra törekszik, hogy javuljanak az ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai, ezért támogatják, hogy egyre nagyobb számban jelenjenek meg a külföldi befektetések az országban, ehhez járulnak hozzá az olyan tanácskozások, mint a magyar-egyiptomi üzleti fórum – fejtette ki az elnök.
