Orbán Viktort – aki 2003 óta a Fidesz elnöke, korábban pedig 1993 és 2000 között is ő állt a párt élén – az 1177 érvényes szavazatból 1174 vokssal választották újra pártelnökké a küldöttek.
Közzétette: Orbán Viktor – 2015. december 15.
A miniszterelnök beszédében Közép-Európa legrégebbi, legnagyobb és legsikeresebb pártjának nevezte a nagyobbik kormánypártot, amelynek immár csaknem 30 éves történetére visszautalva kijelentette: „30 éve itt vagyunk (…), és a következő 30 évben is itt leszünk”. A párt politikáját jellemezve hangsúlyozta: a kormánypárt mindig a magyar érdekeket képviseli, mert ha ők nem védik meg a magyarokat, senki más nem fogja. „Előállunk valamivel, azt mondják, lehetetlen (…), aztán csak lesnek, mint ponty a szatyorban, amikor mégis megcsináljuk” – példázta, megismételve: „a mindennapi patriotizmus élettörvény a pártban”.
Mint fogalmazott: hiszünk Magyarországban és a magyarokban, hiszünk abban, hogy a magyarok bármilyen rossz helyzetből fel tudják emelni az országot. A magyar nemzet se eltartója, se eltartottja nem akar lenni más népeknek: csak erre lehetett építeni 2010-ben is, amikor egy csőd szélén álló országot bíztak a Fideszre a választók – hangsúlyozta, hozzátéve: azóta öt év telt, és ma Európa legbiztosabb pontja Magyarország.
Fedél, munka, biztonság
Az újraválasztott pártelnök beszédében elmondta, a következő években a polgári berendezkedésért fognak dolgozni. Ennek fontos része a magyar családok támogatása, mert nélkülük nincs erős és sikeres ország. A cél, hogy minden család feje felett legyen saját fedél, ezért javasolják, hogy a következő négy évben a lakásépítés áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen. Az erről szóló törvényjavaslat hétfőn kerül a parlament elé – jelentette be.
Orbán Viktor a célok között említette a teljes foglalkoztatottságot, valamint a nemzeti ipar fejlesztését, a magyar gazdák földhöz juttatását és a bürokrácia visszanyesését. Ezekből születik meg a következő néhány százezer munkahely – jelezte.
A polgári berendezkedés harmadik célja – folytatta -, hogy a magyar embereknek ne kelljen félelemben élniük a bűnözök, terroristák és illegális bevándorlók miatt. Ehhez szerinte szigorú, de méltányos jogszabályokra, erős, felkészült, fiatal rendőrségre, elszánt terrorelhárításra és magabiztos katasztrófavédelemre van szükség.
Európa invázió alatt áll
Magyarország védelme közben azt is látni kell, hogy Európa invázió alatt áll, úgy fest, mint egy csatatér – fogalmazott, majd hozzátette, ami most látszik, az csak a jéghegy csúcsa, mivel tízmilliók indulhatnak még Európába, amely most azért gyenge, mert vezetői vergődnek ahelyett, hogy cselekednének.
A kormányfő szerint ráadásul a baloldali elit és számos ország vezetője azon töri a fejét, miként fogadhatnának be még több bevándorlót ahelyett, hogy lépéseket tennének az áradat megállítására.
Minden józanul gondolkodó előtt világos ugyanis, hogy Európa nem bír el ennyi embert, ellátórendszere összeroppanna ekkora teher alatt – mondta, majd kiemelte, sötétebb felhők is gyülekeznek, hiszen a népvándorlás fenyegetést jelent az európai ember biztonságára is, a terrorizmus és a bűnözés növekedésével. Utóbbiról szólva azt mondta, bár erről nem szabad Európában beszélni, a tények mégis azt mutatják, hogy ahol sok bevándorló telepedett le, ott azonnal megnőtt a bűnözés.
Orbán Viktor aláhúzta, az Európába érkezőknek eszük ágában sincs feladni saját életformájukat, ezért, ha csendben is, de a felszín alatt egy párhuzamos társadalom világa épül a mélyben, amely lassan, de biztosan kisebbségbe szorítja a „mi világunkat”. „Ha így megy tovább, el fogjuk veszíteni Európát” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az európai vezetők mégis újabb meghívókat küldenek egy kitervelt és irányított folyamat részeként, amelyben egy bizarr nagykoalíció jött létre embercsempészek, emberjogi aktivisták és brüsszeli bürokraták között, akik azon dolgoznak, hogy biztonságosan és gyorsan ideszállíthassák a migránsokat. A miniszterelnök szerint ebben a folyamatban programadónként Magyarország is képviselteti magát „egy híres és hírhedt fia által”.
Szerinte a kontinenst sújtó „végzetes kórság” szellemi természetű, a bajok közös nevezője pedig az, hogy Európa nem vállalja magát, az európai szellem emberei pedig olyan másodlagos dolgokat tolnak előtérbe, mint az emberi jogok, a haladás, a nyitottság, az újfajta családok, a tolerancia. „Ezek szép és kedves dolgok, de valójában másodlagosak, mert csak származékok” – fejtette ki, kiemelve, hogy Európa már nem hisz abban, amiből ezek a dolgok származnak: a kereszténységben, a józan észben, a katonai erényekben és a nemzeti büszkeségben.
Kijelentette továbbá, az a tény, hogy létezik európai civilizáció, még nem jelenti, hogy jobb vagy rosszabb lenne másoknál, csak annyit jelent: „ezek mi vagyunk, azok pedig ti vagytok”.
A miniszterelnök mindenkit buzdított arra, hogy írják alá a Fidesz petícióját – a magyarok által elutasított – kötelező betelepítési kvóta ellen.
Megjegyezte azt is, hogy a migránsügyben Európában „egy irányított médiavilág tárul fel a szemünk előtt”. Szerinte a gondolat-, a szólás- és a sajtószabadság ma Magyarországon színesebb, szélesebb és mélyebb, mint tőlünk nyugatra.
Orbán Viktor szerint Európa megújításért kiált, le kell zárni a liberális politika korszakát, és vissza kell térni a demokratikus Európához.
Úgy fogalmazott: az elmúlt 25 év egy nagy liberális korszak volt Európában, voltak nagy pillanatai, mára azonban a liberális politika elvesztette vonzerejét, „kifulladt, lemerült”, szembefordult a szabadsággal, ezért szembekerült az emberekkel, a demokráciával.
Az Európai Uniónak új szabályokra van szüksége, és a következő európai korszak vagy demokratikus lesz, vagy nem lesz – mondta a pártelnök, aki ismét elutasította az „Európai Egyesült Államok” gondolatát – amely mellett a baloldal „agitál” -, és kiállt a nemzetek Európája mellett.
A következő két év feladatai
Orbán Viktor beszédében hosszan szólt a párt helyzetéről, az ő jövőbeli szerepvállalásáról és a polgári oldalról.
Közölte: készen áll arra, hogy két év múlva – ha meglesz a bizalom – vezesse a pártot és szövetségeseit a választási kampányban, és győzelem esetén folytassa a munkát a kormány élén. Szavait élénk taps fogadta a küldöttek részéről.
A következő két év legfontosabb feladata az elnök számára, hogy felkészítse a Fideszt és szövetségeseit a választásra – rögzítette a miniszterelnök.
„Jó alelnököket kaptam ehhez a munkához, olyanokat, akiket kemény fából faragtak, és tudják, mi a rend” – tette hozzá Orbán Viktor, aki azt mondta: ezt a két évet nem levezetésnek szánja, hanem felkészülésnek.
Mint mondta, mindig is azt gondolta, vannak olyan vezetőik és egyéniségeik a pártban, akik el tudnák végezni a munkáját, és hasonló sikerrel vezetnék a szövetségüket, mint ő tette. Nem pont ugyanúgy, ugyanabban a stílusban, nem ugyanazokkal a módszerekkel, de hasonló eredménnyel.
Akkor miért éppen én? – tette fel a kérdést, amire úgy válaszolt: először is azért, mert a felesége nem tiltotta meg. Másodszor azért, mert a járt utat nem akarják elhagyni a járatlanért, „ma még nem”.
Harmadszor pedig azért – folytatta -, mert nehéz időket élnek, és amik jönnek, azok sem lesznek kevésbé veszélyesek, s ilyenkor az egység a legfontosabb. Magyarország egysége, a Kárpát-medencei magyarság egysége és a világ magyarságának egysége – rögzítette a kormányfő, aki hozzátette: az egység nem azonos az egyszínűséggel, az egyszínű egység szürkeséghez, fizikai és szellemi renyheséghez, elbutuláshoz vezet, és szükségszerűen szétmállik.
Nekünk olyan egység kell – folytatta a kormányfő -, amelyben mindenki önmaga maradhat, a saját életfelfogását követheti, saját hangszerén játszik, a végén mégis káprázatos, magával ragadó összhangzat és harmónia keletkezik. Ő ezt a Fideszt képviseli és ezért dolgozik – jelezte.
Kitért arra is, hogy nála a legmagasabb vezetési elv a tisztelet. Mindenkinek megadja azt, ami jár neki, ő – fogalmazott – „nem korbácsos ember”, többre tartja a vitát a parancsnál, a belátást a kényszernél. A sikerhez nem csak sokszínűség, alkotói szabadság és légkör, de átlátható és mindenki által tiszteletben tartott belső rend is kell. Szép dolog a barátság, a vagányság, az átütő tehetség, a lendület és a fiatalos fickándozás, de ha a közösségük érdekében, becsületéről, erejéről és cselekvőképességéről van szó, senki sem léphet át egy bizonyos határt – fejtette ki. Ez olyan törvény, amelynek érvényt szerezni a mindenkori elnök felelőssége és kötelessége – jelentette ki.
Hozzátette: újraválasztott elnökként a sokszínű, vibráló, szellemdús, a különböző vonulatokat egységbe fésülő, de rendezett politikát képvisel, a keresztény polgári nemzeti közösségnek, Magyarországnak és a Kárpát-medencei magyarságnak itt és most erre van szüksége.
Orbán Viktor kiemelte azt is, hogy hány közjogi méltóságot, állami vezetőt adott a Fidesz Magyarországon. Példaként hozta Áder János köztársasági elnököt, aki „méltó módon testesíti meg hazánk nemzeti egységét, és akire mindannyian büszkék lehetünk”. „Ráadásul a felhőtlen jókedv és az önfeledt mosolygás dolgában még óriási elnöki tartalékokkal rendelkezünk” – tette hozzá.
Megemlítette még az előző államfőt, Schmitt Pált és Matolcsy György jegybankelnököt is, aki „felépítette a magyar gazdaságot szolgáló pénzpolitikát”.
„Összességében 10. éve vagyunk Magyarország robosztus kormánypártja. (…) Mit akarhatunk még egyáltalán? (…) Mi tart bennünket egyben? Deutsch, Pokorni, Navracsics, Farkas, Kubatov, Schmitt. Hogy is vagyunk mi egy vérből valók?” – tette fel a kérdést, a választ, a közösség összetartását pedig abban látta: „mindannyian azt gondoljuk, hogy az életünk csak akkor értelmes, értékes, akkor van súlya, ha azzal a saját életünknél fontosabb és jelentősebb dolgot szolgálunk”.
„Mi azt gondoljuk a pártban (…), hogy életünk súlyát, értelmét és fontosságát a szolgálat, a nálunk fontosabb dolgok szolgálata adja” – zárta beszédét Orbán Viktor a szokásos Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok fordulattal.
