Értékelése szerint ma egy kampányfőpróba zajlik Magyarországon, ez kavarta fel az állóvizet és „töltötte meg ricsajjal a nagyhetet”.
A felsőoktatási törvény módosításával összefüggésben érthetőnek tartotta, hogy Soros György nemzetközi és hazai hálózata tiltakozik, mivel az „megfizeti az embereit”. Annak megértése azonban még előttük van – folytatta -, miért van az, hogy magyar akadémikusok, tudósok, hazai egyetemeken tanító professzorok nem azért lépnek fel, hogy az ő egyetemeik is megkapják azokat a jogokat, amelyeket a CEU élvez, hanem amellett állnak ki, hogy Soros György megtarthassa a privilégiumait.
Orbán Viktor a tiltakozásokat egy nagyobb konfliktus „mellékhadszíntereként” jellemezte, az igazi sorsdöntő konfliktust pedig abban azonosította, hogy milyen népesség lakja Európát a jövőben. A magukat civilnek nevező, de valójában NGO-knak mondott nemzetközi hálózatok hazai fiókintézményei egy olyan Európát képzelnek el, amelyben részleges lakosságcsere történik, idegen népelemeket engednek be a világ más részeiből – fogalmazott.
Megjegyezte, az európai életszínvonalra vágyók akadálytalan befogadásával az érintettek vállalnák a terrorizmus, a közbiztonság romlásának kockázatát és azt, hogy egymás mellett fog élni egy muzulmán és egy keresztény társadalom Európán belül.
„Ők úgy képzelik, azt hiszem, hogy majd jól össze fogunk keveredni egymással, és ebből egy új minőség jön létre” – fejtette ki, jelezve: szerinte Soros György hálózata azért dühös Magyarországra, mert megállította a migránsáradatot, amelyről ők már papíron bebizonyították, hogy úgysem lehet megállítani.
Utalt arra, hogy „a Soros György világához tartozó Kofi Annan” a 2000-es évek közepén a bevándorlás szükségességéről és bátorításáról értekezett az Európai Parlamentben (EP). Meg is történt az áttörés, „amely a balkáni útvonalon átszakította az államhatárokat, és ellenőrizetlen, félkatonai jelleggel megszervezett muszlim tömeget nyomott be, hozott föl Soros György segítségével Európába”.
„Ne felejtsük el azt se, hogy egy pénzügyi spekulánsról beszélünk” – jegyezte meg, kifejtve, az üzletember abból csinálta a milliárdjait, hogy egyes országok bankrendszereit megtámadta, s pénzügyi spekulációkkal nagy vagyont gyűjtött össze.
„Itt a zavarosban halászás klasszikus esetéről is szó van” – vélekedett.
A konfliktus kiélesedésének időpontjáról szólva azt mondta: az EU júniusig le akarja zárni a vitát, el akarja fogadtatni az új, mindenkire kötelező bevándorlási szabályokat. „Néhányan ellenállunk” – mondta, példaként hozva a visegrádi négyeket és Romániát, amely meg akarja őrizni a keresztény kulturális identitást.
Egy döntő összecsapás készülődik – fogalmazott azzal összefüggésben, hogy április végén az EP-ben lesz téma Magyarország, az azt követő két uniós kormányfői csúcson pedig dűlőre akarják vinni a betelepítést.
„Ez a küzdelem a következő két-három hónap fő eseménye, szerintem ezzel függ össze, hogy éppen most forrósodott fel a hangulat Magyarországon” – vetette fel.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy a rendszerváltásnak voltak Soros Györgyhöz köthető hasznos momentumai: sok antikommunista fiatalt, civil szervezetet, kiadványt, szamizdatot támogatott. Ezzel nem is volt semmi baj, s azzal is meglett volna, hogy Soros György a ’90-es évek után megpróbálkozott néhány pénzügyi manipulációval – mondta, példaként említve, hogy „az OTP-t akarta zsebre vágni, aztán később spekulált a magyar forint ellen”.
Még azzal is együtt tudna élni – folytatta -, hogy létezik a Soros-egyetem, amely liberális aktivistákat képez ki a délszláv és a közép-európai térség politikai élete számára.
„A liszt azért dőlt ki, mert a Soros-féle birodalom beleállt a migránsok támogatásába” – magyarázta a miniszterelnök, aki szerint itt most már a magyar emberek biztonságáról, határvédelemről, közbiztonságról, terrorizmusról van szó, és itt nincs pardon.
Szimpla hazugságnak nevezte, hogy a kormány bezárna egy egyetemet, s úgy értékelt, egy demokratikus kultúrához méltó, megértő, megegyezni akaró és biztonságot nyújtó pozíciót vettek fel, és egyáltalán nem ütöttek meg ellenséges hangot.
Kiemelte, hogy az országnak ma nemzeti kormánya van, amely nem a provokátorokat, hanem a becsületes embereket védi. Ezt szembeállította a szocialista-liberális kormány idejével, amikor a rendőri és közhatalmi szervek szavai szerint inkább a bűnelkövetők oldalán álltak, azokat mentegették.
Beszélt a civil szervezetekről is, kifejtve, a kormány támogatja a munkájukat, mert egyes szociális, egészségügyi, környezetvédelmi feladatokat jobban elvégeznek, mint az állam tenné. Ezeknek semmi közük azokhoz a magukat civilnek nevező lobbiszervezetekhez, amelyek az emberek befolyásolására törekednek – szögezte le, utóbbiakkal kapcsolatban azt az igényt megfogalmazva, hogy mindenki tudhassa, hogy aki beszél, az kinek a pénzén, milyen céllal teszi.
Orbán Viktor mulatságosnak nevezte egyúttal, hogy egyes demonstrálók „borzalmas dolgokat skandálnak”, becsületbe vágó, súlyos dolgokat vágnak az ország és vezetőinek fejéhez, miközben azt állítják, hogy nincs demokrácia.
Kiemelte, hogy a magyar rendőrök – szemben a legtöbb nyugat-európai országéval – a végsőkig türelmesek, csak azt szeretnék, ha balhé nélkül érnének véget az utcai megmozdulások, és nem lépnek fel válaszeszközökkel. Ezért tiszteletet érdemelnek – mondta.
Beszámolt arról is, hogy ma erős a gazdaság, az ország a saját lábán áll és ellen tud állni minden nemzetközi pénzügyi zsarolásnak, azonban ha 6-7 éve érte volna a migrációs válság, akkor lehet, hogy maga alá temette volna.
