„Amikor néhány évvel ezelőtt itt jártam, felfedeztem, hogy létezik itt egy párt, amely (a Fidesszel) azonos módon gondolkodik. Ez nagyon inspiráló volt. Kíváncsi lettem arra, hogy miként működik, mit jelent az a politikai filozófiában, ha az ember nem keresztény, hanem muzulmán” – mondta Orbán Viktor, a CDI egyik alelnöke a vezetőségi ülés utáni sajtótájékoztatón, utalva a rendezvényt megszervező indonéz kormánypártra, a Nemzeti Ébredés Pártjára (PKB).
„Nagyon tanulságos és érdekes, hogy egy olyan iszlám mozgalom, mint az önöké, hogy jeleníti meg magát a politikai színtéren. Számomra ebből két kérdés következik: milyen lesz a kereszténység jövője és milyen az iszlámé. Tudunk-e úgy egymás mellett élni, ahogy régen, ami kiválóan működött” – tette hozzá.
Amellett, hogy nagyon fontosak a politikusok és döntéshozók számára a felső, politikai szintű kapcsolatok, fontos a pártszintű, filozofikusabb kapcsolat is. Ez itt most sikerült, mert közelebb kerültünk egymáshoz, és nem csak egy lépéssel. Természetesen együttműködésünk messze nem befejezett ügy, csak jó esélyünk van rá” – mondta a kormányfő.
Az önazonosság megőrzésére nehéz dolgunk van Európában. Európában az a fő kérdés, hogy miképpen tudjuk megőrizni nemzeti és keresztény identitásunkat egy olyan időszakban, amikor az úgynevezett európai haladó, liberális politikai erők megpróbálnak nyomást gyakorolni ránk. Megpróbálják átvezetni a társadalmakat egy olyan korszakba, amelyet ők posztkeresztény, posztnemzeti kornak neveznek. Mi azok közé tartozunk, akik szerint az ember számára a legfontosabb az identitása, és mi ragaszkodunk nemzeti és vallásos identitásunkhoz – jelentette ki Orbán Viktor.
„Az úgynevezett nemzetközi, fősodorbeli, liberális gondolkodók és médiájuk megpróbál meggyőzni bennünket, 21. századi modern embereket arról, hogy a béke és a szabadság megteremtéséhez az embernek meg kell szabadulnia az identitásától. De mi nem szeretjük ezt a gondolkodásmódot. A muszlimok is ragaszkodnak a saját identitásukhoz és mi keresztények is, ez közöttünk a hasonlóság. Mindegyikünknek meg kell találni önazonosságunk megőrzésének módját, és ellenállnunk a nyomásnak, amely szerint könnyebb és boldogabb az ember élete, ha nem tudja pontosan kicsoda, csak azt, hogy ember” – mondta.
