A kormányfő a magyar gazdaság korábbi állapotát felidézve arról beszélt, Magyarország 2010 után azért tudott talpra állni, mert „az egész ország megértette (…), hogy ez az utolsó esély”. Ma már a magyar gazdaság – bár „azt nem állítom, hogy száguld”, de – lépésről lépésre európai sztenderddel mérve sikeres növekedési pályán van – mondta.
Reményét fejezte ki egyúttal, hogy az egyiptomi tőke megjelenik Magyarországon. Ehhez a magyar intézményrendszer részéről „pozitív diszkriminációt” ígért a Magyarországon befektetni szándékozó egyiptomi üzletembereknek. Szerinte nagy közös „zászlóshajóprojektek” kellenek. Ha az első ilyen nagy program sikerül, akkor „a nagy zászlóshajót követően a kisebb csónakok” is bátorságot kapnak – fogalmazott, fontosnak nevezve ezért az egyiptomi államvasutak részére 700 vasúti kocsi gyártásának finanszírozási ajánlatáról szóló, szerdán aláírt dokumentumot.
„Örömteli, hogy egy olyan ország vagyunk most már, amely ha valahol meg akar valamit valósítani, akkor saját pénzügyi eszközökből, saját finanszírozásból képes ezt megtenni. Nem volt ez mindig így (…), időnként inkább koldultunk forrásokért, semmint gazdálkodtunk a saját forrásainkkal” – fejtette ki Orbán Viktor. A magyar-egyiptomi gazdasági együttműködést érintve a miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy Egyiptomban szinte korlátlanok a gazdasági lehetőségek. A fórumon részt vevő vállalkozókat ezért arra kérte, kapcsolódjanak be az egyiptomi modernizációs programokba, ezzel ugyanis a tisztességes profit mellett Egyiptom stabilizálásához is hozzájárulhatnak.
Egyiptom gazdasági sikerében ugyanis egész Európa és azon belül Magyarország is érdekelt – erősítette meg Orbán Viktor a délelőtti sajtónyilatkozatában mondottakat, azzal kiegészítve, hogy „még belegondolni is rossz” abba, mi lenne, ha az egyiptomi vezetésnek nem sikerülne stabilizálnia a politikai-gazdasági helyzetet. „Szíria megroppanása is olyan nyomás alá helyezte Európát, hogy alig bírjuk állni. Képzeljék el ugyanezt a jelenséget egy 90 milliós ország (Egyiptom) esetében” – hívta fel a figyelmet, megismételve álláspontját: „az önök sikere úgy kell nekünk, mint egy falat kenyér”.
Azt is mondta, „mi nem gondoljuk, hogy az európai politikai rendszer olyan rendszer lenne, amelyet az egész világon be kellene vezetni”. „És azt sem gondoljuk, hogy az Európán kívüli politikai rendszereket kellene bevezetni Európában” – tette hozzá, úgy fogalmazva: hagyni kell, hogy mindenki a saját civilizációjának, kultúrájának megfelelő módon békésen és sikeresen szervezhesse meg a saját életét.
A rendezvényen felszólalt Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök is, aki reményét fejezte ki, hogy az üzleti fórum lehetőséget ad az egyiptomi-magyar gazdasági kapcsolatok megerősítésére. Elmondta, országa rengeteg intézkedést tett annak érdekében, hogy befektetéseket vonzzon, és további nagy projekteket, például kikötő- és repülőtér-építést, valamint gáz- és olajmező-fejlesztéseket terveznek.
Az elnök azt tűzte célul, hogy „Egyiptom az első 30 között legyen a világon a gazdasági fejlődés területén”. Azt is szeretné, ha a 2017-2018-as pénzügyi évben 6 százalékos lenne a gazdasági növekedés.
Orbán Viktor hivatalos egyiptomi látogatásának zárónapján, csütörtökön vallási vezetőkkel találkozik.
