Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Köszönöm a meghívást az elnök asszonynak, és köszönöm Önöknek az érdeklődést. Az Önök érdeklődése megtisztelő és egyben megható. Önök olaszok, én magyar vagyok. Olaszország népessége hatszorosa Magyarországénak, a területe három és félszeres. Az Önök nemzeti összterméke egy másik kategóriát képvisel. Hatalmas hadseregük van, és ez nem említhető egy napon Magyarországéval. Az olasz nyelvet a fél világ beszéli, a magyart pedig csak mi. Ilyen körülmények között igazán megtisztelő az Önök érdeklődése.
Gondolkodtam, hogy miért érdeklődnek Önök Magyarország iránt. Azt hiszem, hogy az olaszok érdeklődésének két oka van. Mindenki, aki ismeri a térképet, tudja, hogy 2015 óta Európában két kulcsország van: Olaszország a tengeri kapu, Magyarország pedig a szárazföldi kapu Európában. Ez a hasonlóság válthatta ki az Önök érdeklődését. Másfelől Magyarországon 2010-től kezdődően mi létrehoztunk egy saját állammodellt, amit azonnal össztűz alá vettek Brüsszelből, az európai baloldalról és az amerikai baloldalról is a Soros György-féle hálózatokon keresztül. Ez Magyarországot feketebáránnyá tette, de egyben érdekessé is tette a külvilág számára; ez lehet a másik ok, amiért ma itt ilyen sokan kíváncsiak Magyarországra.
Mielőtt elmondanám Önöknek a gondolataimat, tisztáznunk kell azt a kérdést, hogy megértheti-e az olasz ember a magyar embert, hiszen ez mégiscsak két különböző ország, és mi, magyarok közel ötven évet töltöttünk kommunista elnyomás és megszállás alatt, miközben Önök szabadok voltak. Találtam néhány okot, amiért az olaszok és a magyarok megérthetik egymást. Először is Olaszország északi része Közép-Európához tartozik, és valaha a szomszédunk volt. Aztán a legismertebb olasz, az egyik legismertebb olasz kereskedelmi brand, az Illy kávé egy Illy Ferenc nevű magyar embernek a nevéből származik, ennek a brandnek az alapja egy magyar családnév. És az olaszok írták a legszebb dalt az 1956-os magyar forradalomról, amely valahogy úgy kezdődik, hogy „Avanti di ragazzi di Buda…” Egy olyan nép, amelyik jobban meg tudja énekelni egy másik nép bánatát, mint azt saját maga, biztosan ért bennünket. Ha ehhez hozzáteszem, hogy manapság a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya egy olasz ember, Marco Rossi, ez esélyt ad arra, hogy amit mondani fogok, Önök majd meg fogják érteni, és a kérdésekre tudok majd válaszolni. Összegezve tehát van esély arra, hogy a mai napon itt megértsük egymást.
Kedves Barátaim!
Ahhoz, hogy értsék a gondolataimat, ahhoz érdemes ismerniük a pozíciót, amiből beszélek. Én 1984 óta – a fiataloknak mondom – foglalkozom politikával. 1984 és 1990 között az antikommunista ellenállásban diákmozgalmakat szerveztem. Az első szabad választás után, 1990-ben – az a tény persze, hogy mi az antikommunista ellenállásban vettünk részt, és a demokráciáért harcoltunk, Brüsszelben sokakat nem zavar, amikor demokráciából akarnak kioktatni bennünket, amit ők készen kaptak, és amiért nekünk pedig keményen meg kellett dolgoznunk – parlamenti képviselő lettem, harminc éve vagyok parlamenti képviselő. Négyszer nyertem, és négyszer vesztettem választást, és a fölfogásom az volt a politikáról, hogy a politika szolgálat és nem karrierpálya, ezért amikor vesztettem, én akkor is maradtam a politikában, nem mentem el cégekbe, nem tartok pénzért előadást, hanem maradtam a munkámnál, és szolgálom Magyarországot. Hogy értsenek engem, azt is el kell mondjam, hogy négyszer alakítottam kormányt; az elsőt 35 éves koromban, és 2010 óta folyamatosan, háromszor kétharmados többséggel nyerve választást működtetek kormányt Magyarországon, ahol nincs koalíciós kényszer, egységes a kormányzópárt, és ezért egységes a kormány is.
Jó, ha tudják, hasznos tudás, hogy Magyarország egyébként is egy struktúrakonzervatív ország. Mi vagyunk az egyetlenek Európában, ahol 1990-től, az első választástól kezdve, minden parlament végigszolgálta a négy évet. Sosem voltak előrehozott választások. Ha a mai magyar politikai térben kell elhelyeznem a mai beszélgetetésünket, akkor azt kell mondanom, hogy az Önök elnök asszonya Magyarországon a politikai centrumban helyezkedne el, és én tőle egy kicsit jobbra állok. Nem vagyok filozófus, és nem vagyok politikatudós sem. Amikor beszélek, amikor beszélni fogok Önökhöz, akkor tapasztalatból beszélek, a cselekvő ember pozíciójából beszélek, nem a tudós, nem az elemző, hanem a politikai harcos pozíciójából beszélek.
Tehát az érdeklődés első kérdése a migráció. Én úgy látom, hogy 2015-ben egy invázió indult meg Európába. Már a legelején lehetett tudni, hogy tíz migránsból kilenc nem menekült, hanem gazdasági migráns. Aki azt állítja, hogy ezt nem lehetett tudni, nem mond igazat. Ezt pontosan tudni lehetett, és minden európai vezető tudta is. Én 2015-ben láttam, hogy vannak vezetők Európában, akik tönkre fogják tenni az európai életformát és az európai kultúrát és ezen keresztül aztán az európai gazdaságot is. Mindig is azt gondoltam, hogy a baloldalnak van egy szellemi koncepciója, amelynek szolgálatában és érdekében felhasználja a migrációt. A baloldal szellemi koncepciója az, hogy Európa hagyja maga mögött a nemzeti és keresztény korszakát, és Európa lépjen át egy posztnemzeti és posztkeresztény korszakba, és a baloldal fölfogásában ennek az átlépésnek az elősegítése Brüsszel és az Európai Unió küldetése. Ezzel szemben a jobboldal, ugye, a nemzetek szövetségéről beszél, ezt a koncepciót szegezi szembe. Azt is el kell mondanom a tapasztalataim alapján, hogy a baloldalnak érdekeltsége van migrációban, érdekeltsége. Először: szolgálja az ideológiai céljait. Másfelől itt van egy biznisz, egy baloldali jogász, szociológiai munkás, szociális szférában dolgozóknak a biznisze, akik összefognak az embercsempészekkel, és fölépítenek egy nagyon-nagyon sok pénzt mozgató gazdaságot is. És tudom, hogy meg fognak vádolni sokan összeesküvés-elmélettel, de én szilárdan vallom, láttam, és ez a tapasztalatom, hogy a baloldal valójában szavazókat importál, amikor behozza a migránsokat. Meg fogják adni nekik előbb-utóbb az állampolgárságot, a migránsokból szavazópolgárok lesznek, és ezek muszlim emberek, és sosem fognak keresztény alapokon álló politikát támogatni. Ez azt jelenti, hogyha sok migráns jön Európába, akkor lecsökken, és a végén megszűnik annak az esélye, hogy Európában keresztény alapokon politikát építve többséget lehessen szerezni, és a keresztény jobboldal kormányozhasson. Ezt a baloldal tudja, és amit tesz, éppen ezért teszi.
Tisztelt Barátaim! Hölgyeim és Uraim!
2015 után a jobboldal nagy nehezen összeszedte magát Európában. Indítottunk egy jobboldali ellentámadást. Kimondtuk, hogy persze a világban vannak válságrégiók, és vannak szenvedő emberek, de a helyes az, ha a segítséget visszük oda, és nem a bajt hozzuk ide. És ezen a platformon, hogy a segítséget vigyük oda, és ne a bajt hozzuk ide, néhány ország egymással laza szövetséget kötött. Ilyenek voltak a V4-es országok, benne Magyarország, Ausztria, Bajorország, és Salvinivel ilyenné lett Olaszország is. Azóta az történt, hogy a baloldal az osztrák kormányt kilőtte, Bajorország kihátrált, Olaszországban – ha jól értem – a kormányt leválasztották a népről, és azon dolgoznak, hogy a V4-eknél is fordulatot érjenek el. A feladatunk most az, hogy a frissen megalakult Európai Bizottságot megpróbáljuk kivonni a baloldali uradalom alól, és erre van is esély, még pontosabban: most több esély van, mint korábban bármikor volt. Azt látom, hogy most egy új baloldali offenzíva bontakozik ki, föltűnnek új baloldali politikusok, akik nem tanultak semmit. Visszatérnek régi kollégáim. Látom Renzi urat, látom, hogy az Európai Bizottságba delegált olasz ember az én korábbi kollégám. És azt látom, hogy ahol a baloldal visszaveszi a kormányzást, mindenhol ugyanaz történik: a baloldal beengedi a migránsokat, és fölemeli az adókat. Bármelyik országról beszélünk, ezt a két hibát a baloldal mindig elköveti, nincs kivétel, beengedi a migránsokat és felemeli az adókat. Semmit nem tanultak a korábbi időszak hibáiból, újra napirenden van az elosztási kvóta kérdése. Láttam, hogy Conte miniszterelnök úr járt itt Önöknél, és azt tanácsolta Önöknek, hogy faggassanak engem arról, hogy Magyarország miért nem segíti jobban Olaszországot a migráció ügyében. Itt is elmondom, neki is elmondtam, hogy Magyarország készen áll arra, hogy ahol tud, segítséget nyújtson Olaszországnak. Van, ahol nem tudunk segíteni. Abban mi nem tudunk segíteni, hogy bárhonnan Magyarország területére migránsokat szállítsanak, mert ez lehetetlen, de abban tudunk segíteni, hogyha Önök végre elszánják magukat, hogy megvédik a határaikat, abban tudunk segíteni. És ha elszánják magukat, hogy a már itt lévő migránsokat hazavigyék, mi abban tudunk segíteni. Bevándorlási kvótát nem vállalunk, szállítási kvótát szívesen. Tehát ha Conte miniszterelnök úr azt fogja tőlünk kérni, hogy a magyarok vigyenek haza Olaszországból néhány ezer migránst oda, ahonnan jöttek, akkor Magyarország készen áll, hogy ezt teljesítse, és segítséget nyújtson.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Izgalmas napok jönnek a nemzetközi politikában. Osztrák választás előtt állunk, lengyel választás előtt állunk, Magyarországon önkormányzati választás lesz, és várjuk Olaszországot is, hogy visszatérjen a klubba. Ez a helyzet ennek az évnek az őszén a nemzetközi politikában.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ha van türelmük, mondanék néhány gondolatot arról, hogy mi történik Magyarországon. Mi is az a gazdasági és politikai modell, amit Magyarországon építünk, és mi az esélye annak, hogy ez sikeres lesz? Elöljáróban szeretném elmondani, hogy nem azért jöttem, hogy kioktassak bárkit, vagy osszam az észt. Nem akarok tanácsot adni az olaszoknak, nem akarok beleavatkozni az olasz belpolitikai vitákba sem. És nem állítom, hogy ami jó Magyarországnak, az jó más népeknek is, és ami működik Magyarországon, az működne máshol is. Ezt én mind nem állítom. Én egész egyszerűen csak leírom és elmondom Önöknek, hogy mi van ma Magyarországon, ahogyan azt én a miniszterelnöki székből látom.
Kedves Barátaim! Tisztelt Elnök Asszony!
Mi Magyarországon kidolgoztunk egy politikaelméleti és államelméleti modellt, és erre a szellemi alapra fölépítettünk egy államot. A szellemi alapot mi kereszténydemokratának nevezzük, a ráépült államot pedig kereszténydemokrata államnak mondjuk. Adódik a kérdés, honnan vette ehhez a bátorságot magának Magyarország? Ez azért történt így, mert a 2008-2009-es nagy pénzügyi gazdasági európai válságot mi teljesen másképpen értelmeztük, mint az Európai Unió többi tagállama, és azt gondoltuk, hogy az a válasz, amit ők adnak erre a válságra, sikertelen lesz, mert félreértik a válság igazi természetét. Az Európai Unióban azt gondolták, hogy a pénzügyi válság egy szokásos konjunkturális válság, ami elő szokott fordulni a kapitalizmus történetében. Mi nem így gondoltunk. Mi azt gondoltuk, hogy a 2008-2009-es pénzügyi válság egy világgazdasági korszakváltásnak a jele, ezért nem lehet úgy reagálni rá, mintha konjunkturális válság lenne; úgy kell rá reagálni, mint a világgazdaság nagy átrendeződésének jelére. És meggyőződésem, hogy az a fajta állammodell, demokráciafölfogás és gazdaságpolitika, ahogy az Európai Unió, benne Olaszország is reagált a válságra, nem ad választ az igazi problémákra, amelyek megmutatkoztak ebben a válságban. Ezért mi egy másfajta választ adtunk, és ebből jött létre egy kereszténydemokrata politika és egy kereszténydemokrata állam.
Másfelől azt is gondoltuk, hogy az ész és az innovációs képesség nem országméret kérdése, miért ne lehetne egyszer igaza egy kis országnak is? Szóval belevágtunk. És az a modell, amit 2010-ben kezdtünk fölépíteni, működik és sikeres. A politikai siker nyilvánvaló, hiszen háromszor egymás után kétharmados többséggel nyertük meg a parlamenti választásokat. De sikeres a kereszténydemokrata gazdasági modellünk is. A munkanélküliség 2010-ben 12 százalék volt, most 3,5 százalék, és közelítünk a teljes foglalkoztatottsághoz. Az államadósság 85 százaléka volt a GDP-nek, most 70 százalék alá megy, a költségvetés hiánya mindig 3 százalék fölött volt, ma 1 és 2 százalék között van, a növekedés ma Magyarországon 4 és 5 százalék között van, az évi béremelkedésnek az üteme 8-10 százalék. A szegénység radikálisan csökken, a középosztály pedig folyamatosan bővül. Ez a modell tehát, amit megalkottunk, azon túl, hogy az emberek támogatják, és a választásokon ezt kifejezik, a gazdasági életben is sikeres, meghozta az eredményt. Most erről a modellről szeretnék mondani Önöknek néhány mondatot.
Ennek a modellnek van egy alapja, egy fundamentuma, és van három pillére. A fundamentuma egy 2011-ben elfogadott új keresztény alkotmány. A kétharmados parlamenti többséget arra használtuk, hogy írtunk egy új, kétharmados keresztény alkotmányt, és hogy mindenki értse, hogy miről van szó, ezt az alkotmányt húsvétkor fogadtuk el. Ha megengedik, ebből az alkotmányból, ami a mi rendszerünk alapja, olaszul nem tudok, ezért angol nyelven fogok ismertetni néhány mondatot. Ez van írva a magyar alkotmányba: „We are proud that our king Saint Stephen built the Hungarian State on solid ground and made our country a part of Christian Europe one thousand years ago. We are proud of our forebears who fought for the survival, freedom and independence of our country. We are proud that our nation has over the centuries defended Europe in a series of struggles and enriched Europe’s common values with its talent and diligence. We recognize the role of Christianity in preserving nationhood. We value the various religious traditions of our country.” És az alkotmány azt is mondja: “The protection of the constitutional identity and Christian culture of Hungary shall be an obligation of every organ of the State.” És azt is mondja a mi alkotmányunk, hogy “we hold that the family and the nation constitute the principal framework of our coexistence, and that our fundamental cohesive values are fidelity, faith and love.” That is written in the constitution. And continuing: “Hungary shall protect the institution of marriage as the union of a man and a woman established by voluntary decision, and the family as the basis of the survival of the nation. Family ties shall be based on marriage or the relationship between parents and children. Hungary shall support the commitment to have children.” Ilyesmik vannak írva a magyar alkotmányban, ezért mondtam, hogy az Önök elnök asszonya a centrumban lenne Magyarországon, és ez az alkotmány adja meg a mi politikánknak az alapját.
A három pillér, amire épül a rendszerünk pedig a következő. Az első a család, amelyet védeni kell, és ami világosan csak egy férfi és egy nő szövetsége lehet. Ebben a pillérben az is szerepel, hogy mi megfordítva gondolkodunk. Mi a gyerekek felől gondolkodunk, és azt mondjuk, hogy minden gyermeknek joga van egy apához és egy anyához. Ennek megfelelő családtámogatási rendszerünk van, adókedvezmény, azok az asszonyok, akik négy gyermeket szültek, akik már felnőttek lettek, ettől függetlenül életük végéig a négy gyermeket szülő asszonyok nem fizetnek adót, és dolgozom azért, hogy a három gyermekesekre is érvényes legyen ez. A családalapításkor hitelt adunk, és ha gyerek születik, akkor a hitelt nem kell visszafizetni. Ingyen van a tankönyv, a bölcsőde, az óvoda, az iskolai étkeztetés. Ennek ellenére, kedves Olasz Barátaim, nem mondhatom azt, hogy a dolgok rendben vannak. Ennek ellenére a dolgok nincsenek rendben Magyarországon, mert még mindig sokkal kevesebb gyermek születik, mint amire szükségünk lenne. És én nem merem azt mondani Önöknek, hogy biztosan sikerül megfordítani a negatív tendenciát, de azt biztosan tudom, hogyha nem teszünk ennek érdekében, akkor az sosem fog megfordulni. És én nem vagyok hajlandó olyan politikát támogatni, ami a hiányzó gyerekeket migránsokkal akarja pótolni. A legjobb migráns a saját gyerek.
A második pillére ennek a kereszténydemokrata politikának maga a nemzet. A nemzet a mi fölfogásunk szerint szuverén, ezért nem kényszeríthető semmilyen globális kormányzás törvényei alá. Kulturális és történelmi képződmény, pótolhatatlan érték, ezért védeni kell. És csak mi mondhatjuk meg, hogy a mi államunk területén a mi nemzetünkkel együtt ki tartózkodhat, és ki nem, ezt csak mi mondhatjuk meg. Mindenhol védik a világon a nemzetet, egyetlen helyen nem védik, Európában. Ez abnormális, és ezen változtatnunk kell.
A harmadik pillért, amire a magyar politikai államkoncepció épül, mi úgy hívjuk, úgy mondjuk, hogy a keresztény szabadság. A keresztény szabadság eredetileg egy teológiai kategória, de mi nem ebben az értelemben használjuk, mi politikai kategóriaként használjuk. Az a politika van benne összefoglalva, amely megvédi a keresztény életformát. A keresztény szabadság azt jelenti, hogy jogunk van megvédeni a saját keresztény életformánkat. Jogunk van megvédeni mindazt, ami kétezer év alatt a kereszténységből, nemzedékek egymás utáni életéből egymásra rakódva egy keresztény kultúrát hozott létre. Szabadok vagyunk, hogy megvédjük. Ez a keresztény szabadság politikai értelme. Ha Önök elég kifinomult füllel figyelik az európai politikát, akkor láthatják, hogy a bizottság új elnöke, Ursula asszony is ezzel próbálkozik, hiszen egy olyan portfóliót akar létrehozni az Európai Bizottságban, amit úgy hívnak, hogy az „európai életforma védelme.” Tudják, Brüsszelben nem lehet olyat mondani, hogy keresztény életforma védelme, az nem megy, az be van tiltva, olyat szabad mondani, hogy európai életforma védelme, de ez végül is ugyanazt jelenti, úgyhogy reméljük, hogy a portfólió létre is jön majd a bizottságban.
Zárásképpen, tisztelt Elnök asszony, Hölgyeim és Uraim, a helyzet az, hogy az olyan gondolkodású emberek, mint mi vagyunk Magyarországon és Önök itt, ebben a sátorban és még sokan Olaszországban, tudnunk kell, hogy mi kisebbségben vagyunk az európai politikai elitben, de többségben vagyunk a nép és az emberek között. Ezt tudnunk kell. És miután az ellenfeleink nagyok, gazdagok, erősek, és jól meg vannak szervezve, nekünk egy igazságtalanul nehéz harcot kell vívnunk. A jó ügyért harcolunk igazságtalanul nehéz körülmények között. A rossz hírem az Önök számára, hogy ez így is marad. Ez a harc mindig igazságtalanul nehéz lesz. Aki vállalja, annak tudnia kell, hogy mit vállal. Egy dolgot, egy hibát nem szabad elkövetnünk: nem szabad önsajnálatba esni. Azt kell tennünk, amit a régiek tanítottak, és úgy mondták, hogy bízzál Istenben, és tartsd szárazon a puskaport. Ezt kell tennünk. És érdemes emlékeztetni magunkat, Olaszországot és egész Európát arra, hogy Európát az tette naggyá, és az adta meg a küldetését a világban, hogy kialakítottunk egy olyan életformát, amelyben a munka, amit elvégeztünk, minden európai ember, aki dolgozott, a munkájával egyszerre szolgálta a saját érdekét, a hazája javát és Isten dicsőségét. Ennek modern formáját kell megtalálni Európában, és ha ez sikerül, akkor Európa ismét nagy lesz.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
