Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Vendégül láttuk ma a Magyar Közösség Pártjának küldöttségét. A tárgyalás elején rögzítettük azt, hogy az elmúlt évek során a legnagyobb magyar kormányzópártnak és talán még a kereszténydemokratáknak is tekintélyes részben felszívta az erejét a kormányzati munka. Ez talán jól is van így, hiszen azért választják meg a választásokon a pártokat, hogy utána az erejüket a kormányzásra összpontosítsák. Ugyanakkor meg kellett állapítanunk azt is, hogy fontos, hogy a Kárpát-medencében élő magyar közösségek politikai szervezeteivel ne csak a kormányzatnak, hanem a politikai pártoknak is meglegyen a megfelelő kapcsolatrendszere, és a kormány kapcsolatrendszere nem váltja ki a pártközi kapcsolatokat. Ezért szerettünk volna egyértelmű nyomatékot adni annak, hogy a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt szlovákiai, felvidéki magyar partnerszervezete a Magyar Közösség Pártja, ez így volt, így van, és így is marad a jövőben is. Tehát a mi politikai munkánk súlypontja, partnereink közötti tájékozódás iránytűje változatlan a jövőben is. Megvizsgáltuk – ez volt a megbeszélésnek a lényege –, hogy milyen állapotban van a Felvidéken élő magyarok közössége, áttekintettük a demográfiai mutatókat, áttekintettük a korfa alakulását, áttekintettük a műveltségi, képzési mutatókat, áttekintettük a közigazgatási mutatókat, és áttekintettük a regionális fejlettségnek a kérdéskörét is. Azt állapítottuk meg, hogy a lehetőségek mögött messze elmarad a valóság.
Megállapítottuk, hogy az elmúlt években kivételesen jó kapcsolatot sikerült kiépíteni Szlovákia kormányával, ennek a kapcsolatépítésnek kezdenek beérni a gyümölcsei, de sokkal több lehetőség van előttünk, mint amennyit eddig föltártunk, illetve felhasználtunk. Ezért ma arra jutott a két pártnak a vezetősége, hogy azt javasoljuk a magyar kormánynak – miután némi átfedés mutatkozik a Fidesz tárgyalódelegáció és a magyar kormány között, ezért valószínűleg a kormány erről hamarosan tudomást is fog szerezni, tehát azt javasoljuk a magyar kormánynak –, hogy a föltáruló lehetőségeket sokkal intenzívebben használjuk ki, és hasonlóan a délvidéki és a kárpátaljai gazdaságfejlesztési programhoz kössünk megállapodást a felvidéki magyarok közösségével abból a célból, hogy a jó szlovák–magyar kapcsolatokat a gazdasági fejlesztés területén is ki tudjuk használni. Megbeszéltünk mindenfajta ágazati kérdéseket, megbeszéltünk területi tagozódási kérdéseket, elfogadtuk a felvidéki barátainknak azt a megközelítését, hogy a hagyományos tagozódása kistérségi a magyarságnak, ezért nekünk nem egy átfogó programot, hanem kistérségekre lebontott programokat kell megalkotni. Ezeknek az előkészítő munkálatai tekintélyes részben megtörténtek. Az összegző jelentés napokon belül a kormányzat, a magyar kormány asztalára kerülhet, és meghozhatjuk azokat a döntéseket, amelyek néhány tízmilliárd forintos nagyságrendben lehetővé tesznek egy felvidéki gazdaságfejlesztési program megindítását. Jó példák vannak előttünk, jó módszereket ismerünk. Tudjuk, hogy mi az, ami működik, tudjuk, hogy mi nem, tudjuk, hogy mi vezet sikerre, és mi eleve zsákutca. Azt kell tehát mondanom, hogy a felvidéki barátaink más régiókban összegyűjtött tapasztalatokat fölhasználva a siker komoly esélyével indulhatnak majd meg. Ez pedig azt jelenti, hogyha a döntéseket meg tudjuk hozni a követező egy hónap során, már ebben az évben jelentős gazdaságfejlesztési források érkeznek a Felvidék különböző kistérségeire – részben területfejlesztési megközelítésben, részben pedig konkrét programoknak a támogatására.
Azonosítottuk azokat a korábbi szlovák–magyar kormányközi megállapodási pontokat is, amelyek hasznosak a felvidéki magyarság számára: határátkelőhelyek megnyitása, hidak és utak építése, amelyek meggyőződésünk szerint Magyarország és a Felvidéken élő magyarság közötti gazdasági kapcsolatokat is jelentősen segíteni fogják. Áttekintettük a magyar nyelv helyzetét is, és áttekintettük a magyar nyelvű oktatás helyzetét is. A tárgyaláson jelen volt a Fidesz alapítványának, a Polgári Magyarországért Alapítványnak az elnöke, Balog Zoltán, aki egyben a magyar kormány oktatásügyekért felelős minisztere is, és azt állapítottuk meg, hogy szép munkát végeztünk, elismeréssel kell adóznunk a Felvidéken dolgozó, magyar nyelven tanító óvodapedagógusoknak és iskolai pedagógusoknak, a magyar nyelv megőrzésében óriási eredményeket értek el. Le a kalappal az erőfeszítéseik előtt, ugyanakkor azonban jól látható, hogy pénzügyi problémák miatt nem tudunk olyan hatékonyan működni, mint ahogyan egyébként szeretnénk. Tehát a Felvidéken zajló közoktatásba és felsőoktatásba is jelentős magyar források szükségesek ahhoz, hogy ott a magyar nyelv megmaradhasson és az ott élő magyar közösségek megfelelő színvonalú oktatásban részesülhessenek. A magyar kormány nevében azt tudom mondani, hogy ezeket az elköteleződéseket, ezeket a célokat: anyanyelvi oktatás fejlesztése, óvoda, általános iskola, szakképzés és fölsőoktatás, valamint gazdaságfejlesztési programokat a magyar gazdaság képes finanszírozni. Az előttünk álló évek gazdasági teljesítménye megalapozott, tehát lehetővé teszi azon ígéretek és megállapodások betartását, amelyeket a mai napon tettünk illetve egymással kötöttünk. Az elnök úrnak köszönöm szépen az együttműködését.
